2014. június 22., vasárnap

  A Blogturné Klub június 22. és 30. között bemutatja nektek Anthony Ryan A Vér éneke című epikus fantasy művét, amely a Fumax Kiadó gondozásában jelent meg. A könyv felveszi a versenyt az olyan művekkel, mint a Trónok harca és a Gyűrűk ura. A kiadási jogok már 13 országban elkeltek! 


Tarts velünk Anthony Ryan különleges világába, ismerd meg a Hit Rendjeit és Vaelin izgalmas, de olykor szívfájdító történetét. A játék sem marad el! Kövesd az állomásokat, hogy tiéd lehessen a könyv egy példánya!

 Anthony Ryan - A Vér éneke 
(Hollóárnyék-trilógia 1.) 

Miért pont ez? A Fumax Kiadó oldalát böngésztem gyanútlanul, amikor rábukkantam a tervezett megjelenésekre. Pár mondat és a fülszöveg elolvasása után rögtön érdekelni kezdett.

Fülszöveg: Vaelin Al Sorna apja legfőbb hadúr az Egységes Királyság uralkodójának szolgálatában. Mindössze tízéves fiát magára hagyja a Hatodik Rend kolostorának vasrácsos kapujánál. A Rendben árva gyermek módjára nevelkedő és jogos örökségétől megfosztott fiú meggyűlöli apját. A rendtestvérek Vaelint és társait kegyetlen kiképzésnek vetik alá, ahol a sikertelenség következménye sokszor a halál. Megtanulnak viszont lovakkal bánni, kardpengét kovácsolni, életben maradni a vadonban, és nem utolsósorban embert ölni. Társául egy taszító küllemű, ám annál vérszomjasabb kutya és egy meglehetősen szeszélyes természetű ló szegődik, aki hősünket tűri meg legkevésbé a hátán. Ekkor kezd el munkálni benne a vér éneke, egyfajta különleges képesség, amely segíti és vezérli útja során. Miután kiképzése véget ér, a hírnevet és rengeteg sebet szerzett fiú a király befolyásának hálójába kerül, Hite és lelkiismerete ellenére, képességei végső határát feszegetve. Az őrült vagy lángész Janus király által kirobbantott igazságtalan háborúban tipródva Vaelin próbál az őt övező gyűlölet ellenére minél többeket megóvni, függetlenül attól, melyik oldalon állnak. Uralkodója hódítani küldte, de számol-e a háttérben munkálkodó erőkkel és Vaelin igazi céljaival?

 Vélemény: A Trónok harca miatt rákaptam az epikus fantasy műfajára, így rögtön kiszúrtam magamnak A Vér énekét. Ugyan a nagy írókhoz, mint pl. Gemmel, Erikson, még nem volt szerencsém, de ha már én is újonc vagyok ezen a terepen, akkor stílusos volt kipróbálni egy szintén újoncot. Anthony Ryan A Vér énekével debütált és én örülök neki, hogy hat év munkáját sikerült végre kiadnia, így elolvashattam ezt a történetet, illetve megismerhettem Vaelint. Nem is a regény története az, ami nagyon megfogott, hanem Vaelin karaktere.

  A regény több részre tagolt, de én (is) kettő részre osztom magamban, mert annyira elkülönült az első fele a másodiktól, hogy nem tudok egyet érteni a tagolással. Mind a két részt imádtam, mindegyiket más miatt. Szeretem az olyan történeteket, amik a főhős gyerekkorában kezdődnek, mert jó látni, hogy miből lesz a cserebogár. Sokkal jobban lehet így egy karaktert ábrázolni, megszerettetni és sokkal jobban meg lehet érteni a motivációit. Vaelint már egészen kiskorában megismerjük az első részben és élettörténetét végigkísérjük egészen a fiatal felnőtt koráig. Ezt az élettörténetet egy alpiri írnoknak meséli el, aki papírra veti a Vaelin által elbeszélteket. Ez már eleve különös hangulatot kölcsönzött az egész történetnek és imádtam ezt a megoldást. Már az első mondatok után magába szippantott az egész sztori.

  Az első rész tehát Vaelin gyerekkorát és tinédzser éveit öleli fel. Apja "odaadja" a Hatodik Rendnek, hogy ott folytassa tovább életét. Vaelin még túl fiatal ahhoz, hogy felfogja, mennyiben változik meg az élete, csak azt tudja, hogy nem maradt senkije. Mindenkit elveszített. Ahogy azonban telnek a hetek, hónapok, a bajtársai a barátai lesznek, ő meg egyre jobb harcos, egyre jobb rendtestvér lesz. Nagyon szerettem ezt a részt, talán jobban is, mint az elsőt. Megszerettem a bajtársakat, az aspektusokat, az egész atmoszférát imádtam. Élvezet volt olvasni, hogy az idecsapott félénk kis kölykökből, hogyan lesz egyre jobb és jobb túlélő és harcos. Legjobban a próbákat kedveltem, amik sokkal nehezebbek voltak, mint gondoltam volna. Eleinte olyan volt az egész könyv, mint egy középkorban játszódó mese, de a próbák már előrevetítették, hogy ez a könyv durvább lesz ennél.

 A könyvnek sajátos hitvilága van, Vaelin szemszögéből a Hit az elsődleges vallás. Ennek a vallásnak az egyik rendjében nevelkedik, így ezt a hitet kezdi el követni is. Mivel a történet egy középkorra hajazó időben játszódik, egyértelmű, hogy vallási háborúk is terítékre kerülnek. A könyv második része már a tanulóévek utáni időszak. A testvérek megbízatásokat kapnak, főleg Vaelin, aki sajnos a király karmai közé kerül. Vaelinnek egyre több olyan dolgot kell megtennie, ami erkölcsi dilemmát okoz. Ez a rész bővelkedik a háborúban, a cselszövésben, folyik a vér rendesen. És ebben a részben lesz jelentősége Vaelin képességének is, ami a vér éneke. Csalódást okozott egy kicsit, hogy ez a "mágikus" szál elég kevés szerephez jutott a 656 oldalban, talán csak az utolsó fejezetek foglalkoznak vele istenigazából. Olvasás közben folyamatosan azt vártam, hogy mikor tudok már meg többet erről a képességről, vártam, hogy Vaelin mikor változik elpusztíthatatlan "nagyvaddá", de ez az elvárásom még nem teljesült. Ha helyesen következtetek, akkor ez a későbbi részekben fog megtörténni, muszáj megtörténnie, mert a könyv vége ezzel az ígérettel kecsegtetett.


  Imádtam a könyv hangulatát és a világot. Minden adott a regényben ahhoz, hogy a műfaj kedvelői megszeressék. Alaposan kidolgozott a világ: a társadalom, a gazdaság, a vallás, szóval minden a helyén volt. A karakterek nem csak egy szűk körben mozognak, helyet kaptak más vallások, más rasszok, így más országok is a könyvben. A háborúk miatt folyamatos mozgásban voltak a szereplők. A politika sem maradhatott ki, hiszen Vaelin nagyon közel kerül a királyhoz, annak ellenére, hogy a rendtestvérek független rétegét alkotják a társadalomnak. Talán ez volt Vaelin számára a legnagyobb kihívás: hogyan is tudna rájönni a király valódi céljaira és hogyan is tudná ezt felhasználni, hogy kikerüljön a befolyása alól, miközben nyomoz egy másik ügyben, intézi a bajtársakkal kapcsolatos apróbb-cseprőbb ügyeket, szerelmes lesz (ami tiltott dolog), folyamatosan háborúkban harcol és még a képességét is fel kell fedeznie.

Vaelin sosem unatkozott, így én sem. Hosszú volt a könyv, de mindig történt benne valami, ami miatt nem bírtam letenni. Kedveltem a többi karaktert is, legfőképp Vaelin legközelebbi bajtársait, így külön az ő sorsuk miatt is aggódtam. Ha nem aggódtam, akkor meg a király céljait próbáltam én is kibogarászni, vagy az intrikákon csámcsogtam, vagy pedig "nyomoztam". Eleinte a sok név miatt nehezen tudtam követni az eseményeket, de szerencsére a legtöbb karakter újra és újra felbukkant, hiszen mindegyiknek célja és szerepe volt, így rövid időn belül követhetővé vált a történet.


  Női bloggerként meg kell jegyeznem, hogy volt egy kisebb szerelmi szál is, de tényleg csak aprócska. Inkább azért kaphatott szerepet, mert ez is egy próbát állított a főhős elé, akinek ez egy tiltott érzelem. Általában drukkolni szoktam a szerelmeseknek, de itt most azért drukkoltam, hogy inkább ne legyen boldog vég, mert én most "harcolni" akarok Vaelinnel, le akarom gyűrni a királyt, rendet szeretnék tenni a vallások között és ki akarom nyírni a megfoghatatlan ellenséget. Ha ez a küldetés megvan, úgy kb. 10-20 könyvéven belül, akkor lehet szerelem, de addig ne. Tudom, önző vagyok. 

  Összességében nagyon szerettem a könyvet, bírtam a stílust is és Vaelin karaktere mély nyomot hagyott bennem. Imádom a hányattatott sorsú karaktereket, akikből lesz "valaki". Egyedül azt a fránya "mágikus" szálat hiányoltam, de érzem, hogy az író még kárpótolni fog a következő részekben, nem tehet mást. A hangulat elég borongós, de azért volt egy-két rész, ahol hangosan felnevettem. Sajnálom, hogy az író nem vitt bele több humort vagy legalább több csípős visszavágást, pedig lenne hozzá érzéke.
________________________________________________________________________________________________ Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Caenis, Frentis, Vaelin, Karcos
Tetszett: az egész!
Nem tetszett: -
Oldalszám: 656 oldal
Fordító: Matolcsy Kálmán
Kiadó: Fumax Kiadó
Megjelenés: 2014
________________________________________________________________________________________________
Nyereményjáték

 Anthony Ryan könyvének sajátos hitvilága van. A főhős, Vaelin az egyszerűen csak Hitnek nevezett vallás követője lesz. A Hit alapja legfőképp az eltávozottakkal való kapcsolattartás és hit az Innentúlban, a halál utáni életben. Különböző aspektusai Rendekben nyilvánulnak meg. A Ti feladatotok az, hogy kitaláljátok, a táblázatban felsorolt hat Rend milyen sorrendben követi egymást. Minden blogon találtok állításokat, amelyek alapján logikusan ki lehet következtetni, hogy melyik Rend melyik számot viseli. Segítségképpen használni tudjátok a táblázatot is. Az összes állítás birtokában rakjátok sorrendbe a Rendeket, és a megfelelő sorszámot írjátok be a rafflecopter megfelelő dobozába. A Fumax Kiadó felajánlásából egy darab könyv kerül kisorsolásra! 

Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem jelentkezik, abban az esetben új nyertest sorsolunk. A postázás csak Magyarország területén érvényes.

Állítás 

A különböző Rendekben munkálkodó testvérek és nővérek hagyományos, egy hétig tartó cseréje során a Hatodik Rend fiai a Negyedikével cserélnek helyet, hiszen velük alakítják ki a legszorosabb kapcsolatot. Vaelin mégis az Ötödikbe megy. A Negyedik Rend nem a Hitterjesztők és nem a Tudományok Rendje.

 a Rafflecopter giveaway
________________________________________________________________________________________________  
A többi nővér



06/22 Könyvszeretet
06/24 Bibliotecha Fummie
06/26 Always Love a Wild Book
06/28 Nem harap a…
06/30 Függővég
________________________________________________________________________________________________  

2014. június 18., szerda

  A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Kami Garcia Törhetetlen című regénye, a Légió sorozat első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Kennedy veszélyekkel- és szellemekkel teli kalandját! 

 2014. június 12-től mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is! 


Kami Garcia - Törhetetlen (Unbreakable) 

Miért pont ez? Szellemek? Ide vele! 

Fülszöveg: Miután Kennedy Waters holtan találja édesanyját, fenekestül felfordul az egész élete. Az ideig meg sem fordul a fejében, hogy a világot valójában a sötét szellemvilág lényei irányítják. Erre akkor döbben rá, amikor egy ikerpár, Jared és Lukas Lockhart betörnek Kennedy szobájába, és elpusztítják azt a veszélyes szellemet, amelynek a lány megölése lett volna a feladata. A testvérektől tudja meg, hogy édesanyja egy titkos ősi szervezet, a Légió tagja volt, melynek célja és feladata a világ megvédelmezése egy bosszúszomjas démontól. És a szervezet öt tagját ugyanazon az estén gyilkolták meg. Most Kennedy-nek kell átvennie anyja szerepét a Légióban, hogy fényt derítsen az igazságra, és hogy életben maradjon. Két másik Légió-tag, Csuhás és Alara segítségével a fiatalok azt a fegyvert keresik, amivel elpusztíthatják a démont. Útjuk során a démon általa irányított szellemekkel is felveszik a harcot. 

Vélemény: Tudom, mindenki a Supnattal jön és már mindenkinek a könyökén jön ki, de ez a könyv akkor is annyira Supnatos volt és én akkor is annyira imádom azt a sorozatot, hogy nem tudom megunni. Az ikertesókban állandóan a fiatal Deant és Sammyt láttam, sőt az egész könyvet úgy olvastam, mintha egy Supnat előzmény lenne. Nem tehetek róla, egyszerűen kísérteties volt a hasonlóság (muhahahaha). 

  Szinte végig szurkoltam és izgultam és borzongtam, na meg bólogattam, hiszen a Winchester tesóktól már betéve tudom a szellemek fajtáit, a védekezést és az elpusztításuk módszereit. Szellemekből volt itt bőven, kísérteties helyekből meg pláne, volt kocsikázás is, zenehallgatás is, poénok is, ráadásul rejtvények is, mint a Da Vinci kódban. És volt egy nagy hatalmú démonunk is, ez volt a fahéj a kávémba a tejszínhab tetejére. Bár az Andras néven párszor felvihogtam, mert míg az amerikaiaknak cool név, nekem ez a "nemár!" kategória. 

  Azt azért túlzás lenne kijelenteni, hogy féltem egy kis szellőtől is, de nagyon korrekt volt a szellemes része a könyvnek. Egy kicsit túlságosan magasan van már az ingerküszöböm, így inkább úgy fogalmazok, hogy kellemes időt töltöttem a szellemek társaságában. Csalódást egyáltalán nem okozott. Nagyon bírtam a rejtvényeket is és az illusztrációkat, illetve a rejtélyes tárgyakat és a hozzájuk kapcsolódó történeteket is. A Légió ötlete sem egyedülálló, mert titkos szervezetek mindig is voltak, vannak és lesznek, vagy a rossz vagy a jó oldalon, de ez szinte már egy alapkelléke a történeteknek.

  Szóval a sztorit, a szellemes részeket, az apró kis részleteket (napló, kocsikázás, zenehallgatás az autóban, rejtélyes tárgyak, stb.) imádtam. A Supnat hangulatot meg pláne díjaztam. Újraolvasós lett a könyv, annak ellenére, hogy pár dolgot kihagytam volna belőle. Kihagytam volna Kennedyt és a szerelmi szálat.


  A karakterek rendben voltak, a fiúk dögösek, okosak, helyesek, ügyesek, olyanok, mint a Winchester fiúk kicsiben. Én mégis Csuhást választanám a könyv fiúkarakterei közül, mert az a srác egy lökött zseni. Bírtam a stílusát, vicces és energikus, olyan felüdítő jelenség. Poénok és lazaság terén ő vitte a prímet. Alara csak simán érdekes volt és néha pacsit dobtam neki, amiért nem bírja Kennedyt. Kennedyt én se bírtam. Ő csak úgy volt, mert kell egy főhősnő, néha az jutott eszembe, hogy olyan, mint a Végzet Ereklyéiből Clary nagyon halvány, nagyon gyenge másolata. De elszórakoztatott a főhősnő, mikor csak úgy sziporkázott és villogtatta roppantul magas intelligenciáját. (Pl. Csuháshoz fordulva megkérdezi: - Nem ez az igazi neved, ugye?) *Facepalm. De, pont ez az igazi neve, ez csak természetes. Engem is Lokiként anyakönyveztek.*

  A szerelmi szál, hogy is mondjam, hogy is fogalmazzam meg szépen? Kritikán aluli volt. Felvont szemöldökkel olvastam indokolatlan érzelmekről, főleg, hogy indokolatlanul gyorsan alakultak ki. Ilyen fejem volt:


Ez a szerelmi háromszög, ez nem is tudom, hogy mi volt. Az ikertesók drámázásánál már hangosan röhögtem, majd eluntam és legszívesebben félresöpörtem volna a srácokat, majd Kennedy elé rántottam volna Csuhást, hogy őt vidd, szívem. Bár mégse, mert Csuháshoz meg te vagy gyenge. 

  A függővég viszont odacsapott rendesen, szóval, hol is van már a következő rész? Összeragad a só és tűkön ülök. 
________________________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Csuhás
Tetszett: a szellemes részek és a Da Vinci-kódos jelleg
Nem tetszett: a szerelmi szál kritikán aluli
Fordító: Zelei Róbert
Oldalszám: 296 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó 
Megjelenés: 2014.06.12.
________________________________________________________________________________________________ 
 Nyereményjáték 

 Kami Garcia történetében jelentős szerepe van egy titkos társaságnak, a Légiónak. A Légió célja, hogy megvédelmezzék a világot a bosszúszomjas démonoktól, és az azok szolgálatában álló szellemektől. Most meghívunk benneteket, gyertek, legyetek Ti is a Légió tagjai, és segítsetek a nyomozásban!

 Minden blogon találtok egy kérdést, két válasszal. Kattintsatok az általatok helyesnek vélt válaszra, és jegyezzétek fel az alatta rejlő szót. Gyűjtsétek össze az összeset, majd rakjátok ki belőle az idézetet, amit keresünk. De vigyázzatok! A Légió tagjai nem ismerik egymást, mindenki csak egyetlen társa nevét tudja, így az idézet szavai össze vannak keveredve. Nektek kell rájönnötök a helyes sorrendre. Továbbá legyetek nagyon szemfülesek, mert a szellemek azon munkálkodnak, hogy eltérítsenek benneteket, és a rossz válaszok mögé is rejtettek el részleteket.

Feladat: 
1. Kattintsatok arra a válaszra, ami szerintetek helyes, és jegyezzétek le a talált szót. 
2. Rakjátok sorrendbe a szavakat, és a turné végén küldjétek el az idézetet. (Kis- és nagybetűket, írásjeleket nem jelöltük) 
3. Hogy nyerési esélyeiteket növeljétek, minden nap beírhatjátok a rafflecopter megfelelő mezőjébe az aznapi kérdésre a választ. (A két megadott válasz valamelyikét!)
4. A kiadó csak magyarországi lakcímre postáz! 
5. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem érkezik válasz, új nyertes(eke)t sorsolunk. Nyomozásra fel! 

Az Excsajok szelleme című filmben Connor született nőcsábász. Épp öccse esküvőjére készül, de amikor megjelenik, kitör a botrány, még az esküvő is veszélybe kerül. Ebben az őrületben megjelenik előtte halott nagybácsikájának szelleme, valamint három exbarátnőjének kísértete, hogy szembesítsék múltbeli tetteivel. Ki alakítja a filmben Wayne bácsit? 


a Rafflecopter giveaway
________________________________________________________________________________________________
 A többi légiós

06/12 Dreamworld 
06/13 Bibliotheca Fummie 
06/14 Nem harap a... 
06/15 CBooks 
06/16 MFKata gondolatai 
06/17 Deszy Könyvajánlója
06/18 Könyvszeretet
06/19 Media Addict
________________________________________________________________________________________________  

2014. június 17., kedd

  Június 8-tól 17-ig a Blogturné Klub elsötétíti az eget, hogy bemutathassa Leigh Bardugo különleges könyvét, az Árnyék és Csontot. A tíz állomásos turné keretében megismerhetitek ezt az egyedülálló cár-punk könyvet ahol a gonosz és a jó személye egy cseppet sem egyértelmű. A blogturné keretében megismerhetitek azt az egyedülálló világot, amelyet az orosz folklór ihletett. Tartsatok velünk ezen a sötétbe burkolózó eseményen és kövessétek a turné állomásait, ahol egy kis munkával akár a tiétek lehet a három nyereménykönyv egyike is! 

Leigh Bardugo - Árnyék és Csont (Shadow and Bone) 

Miért pont ez? A borítóval már szemeztem egy ideje, de sose jutottam el a könyv elolvasásáig. Talán a lustaság miatt, de most megjelent magyarul és nem bírtam neki ellenállni.

Fülszöveg: Alina Starkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette a szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettőjüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyetegek. Amikor támadás éri a katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából.. . Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Éjúr úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. A cári udvar fényűző forgatagában sokan Éjúr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Dönteni kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg… hogy Alina megmenthesse a jövőt. 

Vélemény: OMG! Szerelmes lettem! A könyvbe, a világba és természetesen Éjúrba! Az a pasi! *Loki elájul* Imádom azokat a pillanatokat, amikor gyanútlanul elkezdek olvasni egy könyvet és hirtelen megvilágosodok, hogy ez az egyik legnagyobb idei durranás az olvasmányaim között. Annak idején így jártam a Harry Potterrel, meg a Csontvárossal is. Jött egy pillanat, amikor rádöbbentem, hogy iszonyatosan élvezem az olvasást, nem is látom a szobámat, nem vagyok tudatában a külvilágnak, egyszerűen magába szippantott az egész és én is ott állok egy pálcával/karddal/mágiával telve a harc közepén. Az Árnyék és Csont is egy ilyen könyv és áldom a szerzőt, hogy kitalálta és megalkotta ezt az egész világot, mert kellett az életembe.

  Szerettem mindig is az orosz irodalmat, a hangulata miatt. Nem vagyok annyira a kultúra rajongója, de azt én is beismerem, hogy van egy sajátos varázsa. Az írónőnek sikerült azt a sajátos hangulatot megteremtenie a könyvben, ami a kultúrára jellemző és ezt nagyon szerettem. Amit viszont ennél is jobban imádtam, az maga az elképzelt világ, Ravka volt, minden szereplőjével együtt.

  Szeretem, ha egy történet egy alternatív elképzelt világban játszódik, főleg, ha jól kidolgozott az a világ. Ez a világ pedig az első perctől kezdve magába szippantott. Az alapfelállás ugyanaz, mint más világokban és társadalmakban, de itt új lények voltak és azért valljuk be őszintén, új lényeket már nagyon nehéz alkotni, már így is hemzseg tőlük az irodalom. A grisák olyasmik, mint a druidák vagy boszorkányok, de mégsem. Ez a "mégsem" az, ami miatt nagyon érdekelni kezdtek. Lehet, hogy a mágiájuk, de az is lehet, hogy csak a ruhájuk és a rangbeli különbségek varázsoltak el, de az írónő elérte, hogy elégedett legyek a létükkel.

  A karakterekről nem is beszélve. Alina nem lett a kedvenc női főhősnőm, mert nem elég badass ahhoz, de megszerettem. Kedveltem, mert jólelkű, bátor, szerencsére nem nyavalyog, sőt! Néha kimondottan vicces, főleg amikor magasabb rangú embereknek vág vissza. 

  Tudom, Malt, a gyerekkori árva barátot kéne istenítenem és imádnom, de egyszerűen nekem nem megy. Aranyos a történetük és nem rossz Mal sem, de nem is valami izgalmas karakter. Éjúr viszont érdekes, izgalmas, kiszámíthatatlan, meglepő és sose lehet eldönteni, hogy jó vagy rossz. Sorolhatnám még a jelzőket, mert elvakult vagyok, de a lényeg, hogy imádtam a karakterét és annyira, de annyira szeretnék még róla olvasni!

  Mindenről szeretnék újra olvasni, mert a világ lenyűgözött, a karaktereket szerettem, Éjúr borzasztóan izgalmas karakter és a történet sem utolsó. Ide a többi résszel, most! :D
________________________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Éjúr ♥
Tetszett: az egész!
Nem tetszett:-
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Varga Csaba Béla
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2014.06.12
________________________________________________________________________________________________  
Nyereményjáték 

  Az eget és a posztjainkat is beárnyékolta az Éjúr! Keressétek a bejegyzésekben a holdat és tegyétek sorba a blogokat a Hold fázisai szerint. Kezdétek az újholddal! A sorba állításhoz segítségképpen használhatjátok a lenti táblázatot. A nyerési esélyetek növeléséhez nincsen más dolgotok, mint Leigh Bardugo - Árnyék és Csont könyvéből a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásából! 
kitölteni a lenti rafflecopter dobozt a megfelelő sorrenddel. A helyes sorrendet jelző számsort vesszővel elválasztva gépeljétek be. A nyeremény pedig nem más, mint három példány

(A nyereménykönyveket a kiadó csak magyarországi címre tudja postázni!)  


a Rafflecopter giveaway
________________________________________________________________________________________________  
  A többi grisa

06/08 Roni olvas
06/09 Dreamworld 
06/10 MFKata gondolatai
06/11 Always Love a Wild Book
06/12 Kelly Lupi olvas 
06/13 Deszy könyvajánlója
06/14 Szilvamag olvas
06/15 Bibliotheca Fummie 
06/16 Nem harap a... 
06/17 Könyvszeretet
________________________________________________________________________________________________  

2014. június 15., vasárnap

  A Blogturné Klub újra egy nagyon hosszú turnéra indul, ezúttal Katja Millay: Nyugalom tengere című regényét szeretné Nektek bemutatni 13 bloggerének segítségével - június 10 - 22 között.


 Az értékelések és extrák mellett, a már megszokott játék sem marad el, ha ügyesek vagytok, akkor a blogturné végén megnyerhetitek az egyik példányt a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott 3 könyvből. 

Katja Millay - Nyugalom tengere (The Sea of Tranquility)

Miért pont ez? A könyv már rajta volt az angol várólistámon, de mire eljutottam volna odáig, hogy elolvassam, megjelent magyarul. Rögtön rácsaptam. :)

Fülszöveg: A két és fél évvel ezelőtti, kimondhatatlan tragédia óta Nastya Kashnikov csupán az árnyéka régi önmagának. Másik városba költözik, elhatározva, hogy titokban tartja sötét múltját, és senkit sem enged közel magához. Terve azonban kudarcot vall, amikor azon kapja magát, hogy megmagyarázhatatlanul vonzza az egyetlen személy, aki ugyanolyan elszigetelt, mint ő maga: Josh Bennett. Josh története nem titok. Minden szerettét elveszítette, így tizenhét éves korára senkije sem maradt. Akinek a neve egyet jelent a halállal, azt mindenki igyekszik elkerülni. Nastya kivételével, akit nem riaszt el a fiú, sőt, előbb-utóbb élete minden területére bebocsátást nyer. Ám miközben a kettőjük közti tagadhatatlan vonzalom egyre erősödik, Joshban felmerül a kérdés, vajon megtudja-e valaha is Nastya titkát – és hogy egyáltalán meg akarja-e tudni. A Nyugalom tengere gazdag, erőteljes és zseniálisan kidolgozott történet egy magányos fiúról, egy érzelmileg sérülékeny lányról és arról a csodáról, ha kapunk még egy esélyt. 

Vélemény: Aztakutyamindenit! Ez a könyv rendesen a padlóra vágott, el is sírtam magam, pedig nem szokásom könyveken sírni. Nem is a műfajom a dráma, de most mégis kivételt tettem. A könyv nagy vonzereje a témája volt. Az elszigeteltséget nagyon is át tudom érezni, bár vannak írók, akik csak vakon játsszák ki ezt a kártyát, mert marketing szempontból csalogató. Katja Millay viszont nagyon is tudja, hogy miről beszél a regényében. Egyszerűen letaglózott az írásmód és a történet is, a legelejétől kezdve. Igen, a könyv tempója lassú, de annyira szép, hogy fel is adtam az idézetek kigyűjtését. Szinte a könyv háromnegyedét idézni tudnám.

  Nastya karaktere és stílusa rögtön magával rántott. Mindvégig tudni lehetett, hogy valami borzasztó dolog történt vele, de konkrétumok csak a könyv végén derülnek ki. Az ő tragédiáját apránként tudjuk meg. Egyszerűen nem bírtam letenni a könyvet, pedig hosszú és lassú, de annyira szépen megírt, hogy engem is bevont abba az elszigetelt közegbe, ahol a karakterek mozogtak. Mindent át tudtam érezni. A lány fájdalmát, az önkéntes némaságot, az írást, a sütést, a futást, a fura hobbit. Azt, hogy miért van ezekre szüksége és hogy igenis enyhítik a fájdalmat, legalább egy kicsit, csak pár órára. Nastya próbálja magát összeszedni, de ha valaki ennyire szarul van, akkor nehezen megy.

  Azt is meg tudtam érteni, hogy fél, egyszerűen retteg. Ugyanez volt Josh esetében is. Az ő tragédiáját már korábban megismerjük. Elvesztette az egész családját és ezért fél az emberi kapcsolatoktól. Teljes mértékben meg tudtam érteni, hiszen én is azt vallom, hogyha nincs senkid és semmid, akkor nincs kit és mit elveszítened. Bár ahogy nekem is, neki is meg kell tanulnia, hogy ez nem így működik. A kapcsolatokra igenis szükség van, az ember társas lény. A találkozásuk sorsszerű volt. Mind a ketten sérültek, így könnyebben megértik egymást.

  A legszebb az egész könyvben a kapcsolatuk kialakulása volt. Szépen, lassan, semmit se erőltetve, apránként megszokták egymás jelenlétét. Rengeteg időt töltöttek azzal, hogy csendben figyelték egymást, ahelyett, hogy beszéltek volna egymással. Ilyen furcsán még nem láttam embereket megismerkedni. Általában bemutatkozással és beszélgetéssel történik meg a gyors információcsere: család, munka, hobbi, stb. Ők ehelyett csak figyelték egymást és így jutottak ezekhez az információkhoz.

  Mind a ketten sokáig hallgattak a tragédiájukról, kerülték a témát, hiszen nagyon jól tudták, hogy a sérült emberek nem igazán szeretik az erre vonatkozó kérdéseket. Ők csak figyelték egymást és hagyták megtörténni a dolgokat úgy, hogy közben a nagy rózsaszín elefánt ott volt a szobában mindvégig. Ennek ellenére segítették egymást és sikerült meghittséget teremteniük.

  A többi karakter is magával ragadott, főleg Drew és Clay. Drew egy szerethető seggfej, Clay pedig egy jópofa srác. Mind a két srácban volt valami, ami felkeltette Nastya érdeklődését és nem romantikus értelemben. Mind a kettőben volt valami, amire a lánynak szüksége volt. Kimondottan tetszett az is, hogy a könyv kihangsúlyozta mindegyik karakter erősségét. Az írónő ezzel azt üzeni, hogy mindenkiben van valami, amihez tehetsége van. Clay kitűnően rajzol, Nastya nagyon jól játszott a zongorán, de most már a futásban sikeres, Josh piszok jó asztalos munkát végez. Nem feltétlenül a művészi tehetség a lényeg, hiszen Drew-nak a csajozás a tehetsége, Drew anyjának pedig a szeretet. A lényeg, hogy mindenkinek van tehetsége valamihez és ez nagyon fontos tud lenni. Hiszen ez a tehetség határozhat meg minket. Ez lehet az egyik legnagyobb fegyverünk az életben. Ebbe tudunk kapaszkodni, akármennyire rossz is az élet. Ez ad állandóságot.  

  A tragédiák és a szűnni nem akaró fájdalom mellett még tetézik is a bajokat. Próbálnak valahogy kikecmeregni a sok mocsokból, de mintha az lenne megírva számukra, hogyha jót is akarnak tenni, akkor is úgy alakulnak a dolgaik, hogy csak rontanak a helyzeten. Mégis gyönyörű volt a kapcsolatuk és a nyálas romantika teljesen kimaradt. Ennél sokkal erősebb érzelem volt köztük. A Szükség. 


  Életem egyik legjobb olvasmánya volt. Rengeteg érzelem van benne, szépen van megírva és tragikus, de gyönyörű a történet. Ez tipikusan egy megosztó könyv. Akit elkap a hangulata, vagy érzett már hasonló szűnni nem akaró fájdalmat és a Szükséget, az imádni fogja.
________________________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Nastya, Josh, Drew
Tetszett: az egész!
Nem tetszett: -
Fordító: Komáromy Zsófia
Oldalszám: 496 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: már megjelent
________________________________________________________________________________________________
  Nyereményjáték

 “Nagyon érdekelnek a nevek. Gyűjtöm őket, az eredetüket és a jelentésüket. Neveket gyűjteni könnyű: nem kerülnek semmibe, és nem foglalnak sok helyet. Szeretek neveket olvasgatni, és úgy tenni, mintha mindegyiknek jelentése volna.” 

  A főszereplő, Nastya hobbija a keresztnevek gyűjtése, így mi is ezt választottuk játék gyanánt. Kiválasztottunk 13 magyar eredetű keresztnevet és ezeket kell összegyűjteni a blogokon található leírások alapján. Minden blogon egy keresztnevet kell kitalálnotok és beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába.

Játékszabályok:
1.) Kedveld a Blogturné Facebook oldalát! (KÖTELEZŐ) 
2.) Kedveld a Vörös Pöttyös? Szeretem Facebook oldalát! (KÖTELEZŐ) 
3.) Írd be a helyes megfejtéseket! (KÖTEZELŐ) 
4.) Oszd meg a turnét! (NEM KÖTELEZŐ) 

A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket kérjük, hogy 72 órán belül vegyék fel a kapcsolatot velünk, utána új nyertest sorsolunk. 

“Régi magyar férfinév, jelentése: nagy, győzelmes, erős, magas.”


a Rafflecopter giveaway ________________________________________________________________________________________________
A turné többi állomása  

06/10 - Deszy könyvajánlója
06/11 - Angelika blogja
06/12 - Kristina blogja 
06/13 - Always Love a Wild Book
06/14 - Book Heaven
06/15 - Könyvszeretet
06/16 - Szilvamag olvas
06/17 - Kelly és Lupi olvas
06/18 - MFKata Gondolatai
06/19 - Nem harap a...
06/20 - Dreamworld
06/21 - Media Addict
06/22 - Roni olvas
________________________________________________________________________________________________

2014. június 13., péntek

   Természetfeletti márpedig létezik. Ezt Evie-nél jobban senki sem tudja, és most megmutatja nekünk, milyen is az ő világa - ahol bármikor beleszaladhatsz egy elvadult vérfarkasba, ahol szembejöhet veled egy troll az utcán és ahol a vámpírok igazán veszélyesek, és egyáltalán nem a szívedre nézve. 

  Június 13-tól nyolc állomásos turnénkon ebben a világban kalauzolunk titeket. És ha kiálljátok a próbákat és jól megtanultátok a természetfeletti világ minden szabályát, még nyerhettek is három példányt a könyvből! 

Kirsten White - Természetfeletti (Paranormalcy)

Miért pont ez? A könyv már egy ideje az angol várólistámon volt. A cím felkapcsolta bennem a KELL neonfényt. :D

Fülszöveg: Akármennyire is szokatlan, hogy valaki a Nemzetközi Paranormális Ellenőrző Hivatalnál dolgozik, Evie mindig is normálisnak gondolta magát. Igaz, hogy a legjobb barátnője sellő és a volt barátja tündér, most pedig egy alakváltó srácért van oda. Egyébként pedig Evie az egyedüli olyan ember a világon, aki felismeri a paranormális lényeket, akárhogy is álcázzák magukat. De a paranormális lények most sorra halnak meg és Evie álmai is hemzsegnek az ijesztő és titokzatos jóslatoktól. Gyorsan rájön, hogy összefüggés lehet a képességei és a paranormális lények pusztulása között. Nagyon is elképzelhető, hogy ő a kulcsfigura egy tündér sötét jóslatában, amely minden paranormális lény pusztulását ígéri. 

Vélemény: Úúúúú, volt itt habzsi-dőzsi, már ami a paranormális lényeket illeti, szóval imádtam a könyvet! Szebben megfogalmazva, imádtam a könyvet, mert sok természetfeletti lény volt benne és ezt nagyon szeretem. Kevés olyan könyvvel találkozom, amiben ennyire sokan hemzsegnének, nagy bánatomra. Volt itt minden és még újabb lényekkel is találkoztam, amikhez eddig nem volt szerencsém. Minden tetszett a könyvben, szóval tényleg nem tudok negatívat mondani. Inkább felsorolom, hogy miért is imádtam.

1) A sok lény miatt. Voltak itt vámpírok, vérfarkasok, tündérek és a többi. Az írónő hűen ábrázolta őket, mindegyik lény megfelelt a megszokott mítoszoknak, mind kinézetre, mind viselkedésben.

2) A főhősnő, Evelyn. Megint egy olyan lány karakterrel futottam össze, akit nagyon bírok. Úgy látszik, jó szériám van. :D Evelyn ugyan szereti a rózsaszínt (én utálom), meg a strasszos cuccokat is, kedvenc sorozata egy amerikai tini szappanopera, de mégis bírom a csajt. Vagány, szószátyár, energikus, laza és talpraesett, jó beszólásai vannak, szóval egyszerűen jófej. A munkája miatt muszáj, hogy ilyen legyen, másként nem is lehetne elviselni.

3) A legjobb barátnő és az insider poénok. A legjobb barátnő egy sellő. Nagyon tetszett, hogy Evelynnek egy természetfeletti barátnője van, ráadásul annyira érdekes volt a sellő története, tevékenysége a "cégnél" és figurája, hogy rögtön a szívembe zártam.

4) Az NPEH. Úgy, ahogy van, az egész szervezet története és tevékenysége, az épület leírása nagyon korrektül volt kidolgozva. Minden zegzugban van valami érdekes. Vagy egy természetfeletti lénybe botlasz bele, vagy valami modern kütyübe vagy az igazgatónőbe, akit szintén bírtam, bár eleinte nem tudtam őt hova tenni, a jó vagy a rossz oldalra.  

5) Evelyn képessége és munkája. Ha maga a karakter nem lenne szerethető (de az volt!), akkor a munkája és a képessége miatt is lekötött volna. Evelyn látja a természetfeletti lények igaz valóját, átlát az álcájukon. A legtöbbször őt küldik bevetésre, hogy iktassa ki a rendbontókat.

6) Lend. Az alakváltó srác. A szerelmi szál alapja. Annyira édes volt ez a srác, hogy én is beleszerettem (volna, ha 16 lennék). Az ő háttértörténete borzasztó érdekes volt és romantikus. Már a kezdetektől fogva érdekes volt a karaktere és nagy rejtély övezte az egész lényét. Szerencsére nem ért csalódás, mikor mindent megtudtam róla. Nagyon tetszett, ahogy az Evelynnel való kapcsolata kialakult. Egy vacak helyzetben tudtak meghittséget teremteni és mégsem csöpögött az egész a nyáltól.

7) A sztori. Nincs új a nap alatt, szóval a történet íve a szokásos. A lány keresi a válaszokat, hogy ő kicsoda, felbukkan egy főgonosz, akit le kell győzni és közben a szerelem is felbukkan. Mégis, maga az egész történet megfogott a karakterek, a jól kidolgozott környezet és háttér miatt. Az írónő egyszerűen mindenre figyelt, minden egyes apró részletre.

Egy "nem szeretem" karakter volt, az ex. A tündérsrác, Reth. De neki meg ez volt a dolga, hogy megutálja az olvasó. Egyszerűen nem bírom a tündéreket, nem, nem és nem.

  A könyv vicces, pörgős, lendületes, izgalmas és borzasztóan érdekes volt. Nagyon jól éreztem magam ebben a világban. Újraolvasós lett! És ide az írónő többi könyvével is!  
_________________________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Lish, Lend és Evelyn
Tetszett: az egész!
Nem tetszett: Reth, utáltam azt a pasit
Fordította: Hetesy Szilvia
Megjelenés: 2014.06.12.
_________________________________________________________________________________________________
Nyereményjáték

   A turné elején azt ígértük, megismertetünk titeket a természetfeletti világgal. És mi aztán tartjuk a szavunkat - és nem csak azért, mert ismeritek az igazi nevünket! A turné minden állomásán találtok egy kis leírást valamilyen természetfeletti lényről. A ti dolgotok csupán annyi, hogy a leírt jellemzők alapján kitaláljátok, milyen lényről is van szó! Amint ezzel megvagytok, írjátok be az egyes napi megfejtéseket a Rafflecopter dobozba, és már versenyben is vagytok a nyereményért!

 (Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére szállít, a nyertesek jelentkezését pedig a kiértesítéstől számított három napon belül várjuk, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.)

???

2-es szintű paranormális lények 
Ismert faj (Emberi természet), Ismeretlen eredetű, Ragadozó
Halhatatlanság: Nem meghatározott, külsőleg nem öregszik, további tanulmányozást igényel
Hosszú Élet Replikálása/Szaporodás: Lehetetlen teljes átalakulás nélkül, a faj közti szaporodás veszélye nem áll fenn.
Megjelenés: Átlagos, fizikailag vonzó, 18-37 éves kor között.
Mítosz: Érzékeny a keresztre, napfényben elpusztul, szuper erő, csillogás, támadáskor az arca változik, denevérré, farkassá vagy köddé alakulhat át.
Bizonyított tények: Kerüli a közvetlen napfényt és a tükröt; mindkettő felfedi az eredeti természetét. Végzetes érzékenység a szentelt vízre, ezüstre és fa karókra. Az nem megállapított, hogy egyéb anyagokkal szíven szúrt sérülés halálos-e számukra (kísérletek leállítva a törvény 92.5.37. paragrafusának B bekezdésére hivatkozva, további szabályozás szükségtől függően).
Veszélyek: Gyenge meggyőző képesség, melyhez szemkontaktus szükséges. Nem tökéletes elme kontroll, de felerősített befolyás. Ezüst ékszer, erős akarat, céltudatosság és az érzelmek gondos szabályozása gyakorlatilag tökéletes ellenszer, amikor kapcsolatba lépünk velük.

 Az alábbi információk az eredeti hanganyag átiratából, a 15 éves Evelyntől származnak: Ronda lények. Az álcájuk alatt rothadó hullák, ragacsos hajjal és tejfehér szemekkel. Komoly és sikeres PR kampányt folytattak azért, hogy elhitessék az átlagos emberekkel, hogy valójában szexik. Gyerünk már! HULLÁK! Kerüld a szemkontaktust, kivéve, ha átlátsz az álcákon. Ezek a lények általában elég zakkantak, ha az érzelmekről van szó, de mindenféle szexi dolgot szeretnek, szóval ezt használhatod elterelésként, hogy előkapd a kedvenc sokkolódat. Talán kettőt is, biztos, ami biztos alapon.
a Rafflecopter giveaway
_________________________________________________________________________________________________
A többi állomás 

06/13 Könyvszeretet
06/14 Media Addict
06/15 Dreamworld
06/16 Always Love a Wild Book
06/17 Függővég
06/18 Nem harap a...
06/19 Deszy Könyvajánlója
06/20 Bibliotecha Fummie
_________________________________________________________________________________________________

2014. június 11., szerda

Amikor nagy csalódás ér, azt hiszed, itt a világ vége. Semmi másra nem vágysz, csak hogy valóban vége legyen… Ám mit csinálsz akkor, ha tényleg vége szakad? Ha összeomlik körülötted a világ, és egyszer csak vérszomjas szörnyeteggé válik körülötted mindenki? Ha tudod, hogy csupán egy maréknyi túlélő maradt és Te egy vagy közülük? Folytatod-e? Túléled-e? Mit teszel?

   Sloane pontosan ebbe a helyzetbe kerül Courtney Summers Éles helyzet című poszt-apokaliptikus ifjúsági regényében. Akarjátok-e tudni, hogyan alakul a lány sorsa? Hogy dönt, mi történik vele és a társaival? Tartsatok velünk június 2-11. között a könyv nagyszabású blogturnéján, s mi elmeséljük, hogy bennünk milyen élményeket keltett a történet. Mesélünk az írónőről, a karakterek személyiségéről, a zombik legendájáról és megjelenítéséről az irodalomban és a filmekben. Hallgasd meg a könyv ihlette zenelistánkat, tekints bele a könyvbe a legjobb idézetek segítségével, és nem utolsósorban játssz velünk a könyv három példányának egyikéért! Jöjjön hát az apokalipszis! 

Courtney Summers - Éles helyzet (This is Not a Test)

Miért pont ez? Nem tartoznak a kedvenceim közé, de néha kedvet kapok a zombikhoz.

Fülszöveg: Hat gimnazista az iskolájában próbálja kibekkelni a világvégét. Sikerülhet nekik? Az apokalipszis most van. Hat diák bevette magát a gimnáziumba, de kevés vigaszt nyújt a menedékhely, ha az élőhalottak folyamatosan püfölik az ajtót. Egyetlen harapás elég ahhoz, hogy megöljön valakit, aki aztán önmaga rettenetes hasonmásaként tér vissza. Sloane Price ezzel ki tudna egyezni. Az ő világa már fél éve véget ért, azóta nem nagyon tudja, miért van még életben. Ez az alkalom kapóra jönne a távozásra. Miközben alig várja, hogy az élőhalottak átjussanak a védelmi vonalaikon, kénytelen a világvégét öt társa szemével nézni, akik viszont élni akarnak. De ahogy a napok vánszorognak, meglepő módon változik az emberek túlélési ösztöne, és a társaság sorsát egyre kevésbé a kinti események határozzák meg, sokkal fontosabbá válnak a benti világ kiszámíthatatlan élet-halál kérdései. Mibe lehet kapaszkodni, ha már minden elveszett? 

Vélemény: Nem bírom annyira a zombikat, de néha "ráfanyalodok" az ilyen történetekre. Muszáj az adrenalin-szintemet magasan tartani még akkor is, ha olvasok. :D Nem szeretem őket, mert nekem ők nem tűnnek igazi ellenségnek. Az igazi ellenség az, amelyik szinte elpusztíthatatlan, iszonyatosan ravasz, borzasztóan erős és gyors, tehát nem találni fogást rajta, csak hosszas küzdelem és nyomozás után. A zombik ezzel szemben ostobák, bambák, lassan mozognak és egy fejlövéssel ki lehet őket iktatni. Fegyver ugye meg mindig előkerül valahonnan. A hatalmuk inkább abban áll, hogy sokan vannak és azért rémisztőek, mert előtte emberek voltak, gyakran a főhősök ismerősei vagy családtagjai, nem pedig vadidegenek. Egyébként engem egy kissé untatnak, nem is miattuk szeretem ezeket a történeteket. 

  Imádom a hentelős sztorikat. Amiben nem folyik minimum tíz liternyi vér, nincs benne kaszabolás, meg hullahegyek, az valahogy nem köt le. Teljesen normális lelkivilágom van egyébként, de kinek a pap, kinek a papné. A zombik megadják ezt az alaphátteret, amit elvárok, de mégis azért bírom ezeket a történeteket, mert egy nagyon fontos kérdéssel foglalkoznak akár tudatosan, akár tudattalanul. Ez a kérdés pedig, hogy miként tudsz ember maradni közöttük? Kénytelen vagy túlélni, kénytelen vagy emiatt ölni, lehet, hogy éppen a saját szüleidet, a szerelmedet, a barátaidat. Hogyan képes ezt egy ember feldolgozni? Hogyan képes megőrizni az épp elméjét mindezek után? 

  A másik nagy vonzereje a zombis történeteknek a jól kidolgozott világ. Minden sztori megegyezik abban, hogy egy vírus okozza a zombiságot, de ezt az alaphelyzetet kell egy kicsit megcsavarnia az íróknak és a filmkészítőknek. Honnan van a vírus? Véletlenül jelent meg vagy szándékosan alkották meg? Mit reagál a társadalom? Hogyan tudnak védekezni? Hogyan tudnak túlélni? Milyen megoldást tudnak kitalálni? Lesz-e végső győzelem? Egyáltalán létezik olyan, hogy végső győzelem? Ha ezeket a kérdéseket kezdi feszegetni egy zombis regény, akkor már végképp leköt. Főleg, ha még a katonaság is megjelenik a színen.

  Ez a könyv viszont más volt, meg is lepett. A zombik csak statiszták voltak, a világvége csak egy háttér volt. A fentebbi kérdéseket nem válaszolta meg. Folyt ugyan vér és meghaltak páran vagy sokan, ahogy vesszük, de az adrenalin-szintem nem emelkedett meg különösebben. Mégis bírtam a könyvet, mert egy másik "szívem csücske" témához nyúlt és ahhoz elég erőteljesen. Rengeteg lélektani elem volt a könyvben és ez kötött le igazán. Nem is érdekeltek már a zombik, az okok sem, az se, hogy jön-e a katonaság, az se, hogy honnan ered a vírus. A karakterek érdekeltek és a saját háttértörténetük. 

  Sloane-é volt a legerősebb lelki nyavalya, hiszen egyedül maradt a bántalmazó apjával. Anyját már korábban elveszítette, a nővére pedig egyszerűen csak lelépett és otthagyta őt a "pokolban". Sloane annyira elkeseredett, hogy állandóan az öngyilkosság jár az eszében, de a zombihelyzet miatt kénytelen egy kicsit másra is koncentrálni. Ugyan apjától megszabadul, de a problémái más formát öltenek. Bemenekül egy iskolába, szinte alig ismert társaival, hogy valahogy túlélje ezt az egészet, ha egyáltalán túl akarja élni. Neki végül is tök mindegy, mert annyira a padlón van, hogy szinte semmi sem érdekli, főleg az élet nem. De ahogy egyre több időt tölt el társaival, lassan ő is elkezdi értékelni az életet és valamennyire ragaszkodni kezd hozzá. 

  A karakterizálás nem volt csillagos ötös, de azért jól elkülönültek egymástól a szereplők, mindenkinek volt valami pokol az életében, ami most előtérbe került. Fontossá váltak az olyan dolgok, mint család, barátok, szeretet, miközben lényegtelenné váltak a hétköznapi problémák, mint a szülőktől való lopás, vagy puskázás egy dolgozatnál. 

  A legjobban azt élveztem, hogy ebben a feszült helyzetben milyenné válnak a karakterek. Milyen emberi reakciók bukkannak felszínre. A bizalmatlanság az egyik kulcsfogalom. Az őrületbe tudja kergetni az embert. A lélektani része kiváló volt a könyvnek. Bár a zombikat így meg nem tudom hova tenni, mert ez nekem nem volt zombis könyv, felőlem pónik is rohangálhattak volna az iskola körül, az se érdekelt volna, mert maga az emberi lény és a lélek volt a középpontban számomra. 

  A könyv néhol izgalmas, bár nem ez a jellemző az egészre. A hangulata nyomasztó, néhol szívfacsaró és a történet maga elgondolkodtató. Az erős lélektani jelleg miatt viszont mindenképpen olvasásra ajánlom! Az utolsó fejezetet tartom a legdurvábbnak, imádom az ilyen lezárásokat.  


________________________________________________________________________________________________
Történet: 4/5 pontból
Tetszett: a stílus
Nem tetszett: kevés a horror rész
Fordította: Papolczy Péter
Oldalszám: 288 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2014. június 12.
________________________________________________________________________________________________
  Nyereményjáték

 A zombik bizony félelmetesek. Görnyedtek, koszosak, véresek, szaggatottak, ráadásul rémisztőbbnél rémisztőbb hangokat adnak ki magukból. Most is... Figyeld csak? Vajon mit kiabálnak Rád? Keresd meg minden turnéállomáson a kiemelt szavakat, amelyek a kiabáló zombikat rejtik. Kattints rájuk, gyűjts össze a betűket, amit rádkiabálnak, és rakd össze őket megfelelő sorrendben. Ha ügyes voltál, megtudhatod az Apokalipszis szó egyik jelentését! 

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!

 Figyelem, a zombik harapnak! Csak óvatosan…

 a Rafflecopter giveaway
________________________________________________________________________________________________ 
  A többi zombi

06/02 Roni Olvas 
06/03 MFKata gondolatai 
06/04 Deszy Könyvesblogja 
06/05 Dreamworld
06/06 Kelly és Lupi Olvas 
06/07 Always love a wild book 
06/08 Nem harap a... 
06/09 Bibliotheca Fummie 
06/10 Media Addict 
06/11 Könyvszeretet
________________________________________________________________________________________________ 

2014. június 9., hétfő

  Ki merészelte azt terjeszteni, hogy a vámpíroknak leáldozott? Rebecca Maizel: Infinite days - Végtelen napok című könyve a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában a Könyvhétre jelenik meg, és alaposan rácáfol erre az álhírre. Megismerkedhettek a Vámpírok királynőjével, Lenah-val és szövetségeseivel. Hat blogger mutatja be nektek a könyvet, amiből három példányt meg is nyerhettek! Érdemes tehát követni a turnét, vigyázat, vér fog folyni!

Rebecca Maizel - Végtelen napok (Infinite days)

Miért pont ez? Nem. Én még mindig nem untam meg a vámpírokat és szerintem nem is fogom.
Fülszöveg: „Az egész történelem során nem találtam senkit, akit ennyire szerettem volna, mint téged… senkit." Ezek voltak Rhode utolsó szavai hozzám. Az utolsó alkalom, amikor szerelmet vallott. Az utolsó alkalom, hogy láttam az arcát. 592 éve először újra lélegeztem. Kifekhettem a napra. Éreztem az ízeket. Rhode feláldozta magát, csak hogy én, Lenah Beaudonte, újra ember lehessek. Hogy képes legyek véget vetni a vérszomjas időknek. Sosem hittem volna, hogy egyszer majd újra szerelembe esem valakivel, aki nem Rhode. De Justin olyan… vakmerő volt. Izgalmas. Gyönyörűbb, mint a legvadabb álmaim. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd újra tizenhat éves leszek… ahogyan azt sem, hogy visszatér a múltam, és kísérteni kezd. 

Vélemény: Annyira, de annyira nem szeretem a fülszövegeket. Komolyan. Mindig félrevezetnek. Ez a könyv sokkal jobb volt, mint amit a fülszöveg sugall. Tudom, hogy a vámpírok már lejárt téma, de én egyszerűen nem tudom megunni ezeket a sztorikat. A Végtelen napok ráadásul egy nagyon jó vámpíros könyv, ami újra meghozhatja a kedvet ezekhez a lényekhez. Újraolvasós lett nálam. 

  Általában nem szeretem a YA regények hősnőit, mert vagy csak sápítozni tudnak vagy üres a fejük,
vagy unalmasak és papírmasé figurák vagy csak simán idegesítőek. Lenah viszont nagy kedvencem lett, a karaktere, a személyisége rögtön magával ragadott. Erős egyéniség, okos, szarkasztikus humora van, nagyon reális a gondolkodásmódja és maga a hozzáállása is megfelelő a dolgokhoz. Több száz éves vámpírléte után sikerül emberré válnia és újra 16 évesen kell élnie. Egy tapasztalt vámpírnak ez nem okozna gondot, lételemük a beilleszkedés, de itt az a probléma, hogy Lenah átaludt száz évet, az egyetlen, aki pedig segíteni tudna neki, az halott. Nagyon talpraesettnek kell lenni ahhoz, hogy ne keltsen feltűnést és alkalmazkodni tudjon a modern társadalomhoz és a technikához. 
  A regény két idősíkban játszódik, a jelenben és múltban, Lenah emberi és vámpíridejében. Mind a kettőt nagyon szerettem, mert két különböző oldala volt Lenah-nak is. A vámpírkirálynő lehengerlő volt, erős, tetszett a vad és ádáz stílusa, az eszessége. Igazi vámpírként viselkedett. Az emberi oldala pedig nagyon szórakoztató volt és megfontolt. Lenah nem kapkodott jobbra-balra, nem esett kétségbe, hanem megfontoltan szemlélte a környezetét és megpróbálta a legjobbat kihozni magából.

  A könyv azért is vált a kedvencemmé, mert egyfajta összehasonlítás volt a vámpír- és az emberlét között. Lenah emberi élete során olyan dolgokra is felfigyel, amik felett mi átsiklunk a hétköznapokban, mert annyira megszokottá váltak, pedig talán jobban tudnánk élvezni az életet, ha ezekre odafigyelnénk. Pl. az ételek íze, a zene hatása. Lenah jobban megéli az olyan cselekvéseket, amiket mi tudattalanul csinálunk a hétköznapokban és amiknek nem tulajdonítunk nagyobb jelentőséget.

  A kedvenc részeim Lenah múltbéli emlékei voltak. Szerintem a vámpírok a régi korokba illenek a legjobban, a modern korban gyengébbnek tűnnek. Valahogy a stílusuk nem illeszkedik a modern világba. Lenah annak idején egy nagy hatalmú vámpírkirálynő volt és a legjobb férfiakat gyűjtötte maga köré. Mindegyik valamiben erős volt, így maga a csapat is egyre erősebb lett. De Lenah nem bírta elviselni a vámpírlét néhány hátrányát, legfőképp az érzések hiányát, így emberré vált és elhagyta ezt a "családot". Az a baj, hogy a család viszont nem felejtett és Lenah egy szerelmet is maga mögött hagyott, így nem volt kérdéses, hogy utána fognak eredni. 

  Lenah viszont már egy átlagos tinédzser életét próbálja élni, el akarja felejteni a múltat, mert túl sok a fájdalom, túl nehéz a gyász. Szerez egy barátot, kisebb ellenségeket és persze szemet vet az iskola szépfiújára. Bírtam Justint, de valahogy olyan papucsnak tűnt Lenah erős személyisége mellett. Sokkal izgalmasabb és érdekesebb volt Lenah két volt vámpírszerelme, Rhode és Vicken. Justin egy tipikus tinifiú, miközben Lenah-n érezni lehetett a sok megélt évet. 

  Imádtam a könyvet, pillanatok alatt magába szippantott, egy szuszra olvastam el és beleszerettem a vámpírokba ismételten. Volt néhány sablon benne, amit nem is értek, hogy mit kerestek benne, még ennél is nagyobbat ütött volna a sztori, ha ezeket elhanyagolja az írónő, de ettől függetlenül az idei év egyik legjobb könyve volt nálam.

________________________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Rhode, Lenah, Vicken
Tetszett: Lenah karaktere és a világ
Nem tetszett: az a pár sablon nem kellett volna ide
Fordító: Cziczelszky Judit
Oldalszám: 384 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2014. Könyvhét
________________________________________________________________________________________________
   Nyereményjáték




 A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hárman nyerhetnek egy-egy példányt a könyvből. Nincs más dolgotok, mint a hat állomáson összeszámolni minden egyes vércseppet. Az alábbi rafflecopter doboz megfelelő sorait kitöltve máris esélyesek vagytok a nyerésre. Szerencse fel!




 
a Rafflecopter giveaway

________________________________________________________________________________________________
A többi állomás

06/05 Kelly és Lupi olvas
06/07 MFKata gondolatai 
06/09 Könyvszeretet
06/11 Dreamworld
06/13 Nem harap a...
06/15 Deszy könyvajánlója


________________________________________________________________________________________________