A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szórakoztató irodalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szórakoztató irodalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 26., vasárnap

Rain Arlender - Az élet esszenciája

Rain Arlender - Az élet esszenciája 

Fülszöveg: „Természetkedvelő munkatársat keresünk. Magánytűrés kötelező, nagy láb előny.” 
Egy ilyen álláshirdetést olvasva jobb, ha az ember menekül. Aurorának azonban nincs sok választása - kénytelen belevágni. Munkaadója egy whisky lepárlót üzemeltető skót család. Munkahelye a szabad mező: se állatok, se növények, semmi valódi tennivaló. Munkaeszköze - és egyetlen hű társa - egy pár óriás méretű gumicsizma. Aurora dolga pedig, hogy a vidéket járja, és sejtelme sincs, miért fizetik.
_________________________________________________________________________________

Váratlanul bukkant elém a könyv a Könyvhét kapcsán és bevallom őszintén, hogy még sem a szerzőről, sem a Kiadóról nem hallottam, nem mintha ez akadálya lenne az olvasásnak. A fülszöveg és az olvasott idézetek hangulata annyira megragadott, hogy nagyon kíváncsi lettem a könyvre. Tetszett a szép megfogalmazás, a kedves és humoros hangulat és volt az egésznek valami varázsa. A megérzéseimre hagyatkozva bevállaltam, hogy elolvasom és nagyon jól tettem. Annyira jó volt egy kicsit nem nyomozni, nem a világvégére készülni, hanem hagyni, hogy csak úgy csacsogjon a narrátor egy skót család vicces és viselt dolgairól egyaránt. Tökéletes nyári olvasmány.

A regény elején Aurora elvállalja a meghirdetett állást, ahogy mi, úgy ő sem tudja, hogy mire számítson. Egy darabig nem is derül ki, hogy tulajdonképpen mi a munkája, mert azon kívül, hogy gumicsizmában járja a vidéket, semmit sem kell csinálnia. Nem is nagyon bolygatja a kérdést, csak teszi a dolgát, majd azon kapja magát, hogy a munkaadó Rattray család idősebbik fiára egyre többet gondol. Miközben megismerjük Aurora élettörténetét, kialakul közöttük a szerelem, amiből házasság is lesz. Az esküvő után tudja meg, hogy gyakorlatilag mi is volt a munkája. Én már mindenre gondoltam, arra is, hogy Leona Rattray így akart feleséget szerezni nagydarab fiának, de a megoldás vicces és morbid. Aurorát is beavatják a nagy családi titokba. Generációk óta minden Rattray gyereket Charlesnak neveznek el és mindig megörökli a whiskey lepárlót. A Rattray család minden évben elindul a whiskeyjével a versenyen és minden évben veszít. Adam apja viszont megtörte a családi hagyományokat, mert a gyerekeit már nem Charlesnak nevezte el és építész akart lenni, bár nem volt benne sikeres. Adam is megtörte a családi hagyományt, ugyanis egyik évben megnyerte a versenyt egy titkos összetevőnek és a véletlennek köszönhetően. 

Fejezetről fejezetre haladva lassan megismerjük a Rattray család tagjait és a jövevényeket, úgy mint a feleségeket és a születendő gyerekeket, így világossá válik, hogy egy családregényről van szó. Adam és Aurora házassága után a másik Rattray fiú van porondon, aki Magyarországra keveredik. Találkozik Marionnal, a magyar származású lánnyal, aki beházasodik a családba. Elég kacifántos, de annál mulatságosabb módon. Neki sem volt szerencséje a szerelemmel, mint ahogy a többieknek sem nagyon, de az élet megoldotta, hogy megtalálja a boldogságot Skóciában a Rattrayeknél. 

"Estére Marion megelégelte, hogy egész nap a búbánatos fejét kell néznie, és bevitte egy kocsmába, ahol azt mondta Patricknek, hogy ha búsulni akar, ám tegye, de akkor már fejlessze tökélyre, mert a búsulás az nem egy szomorú arc, egy lebiggyesztett száj - nem. A búsulás az sokkal több ennél. És ha Patrick meg akar tanulni úgy istenigazából nekibúsulni, és a világot szar helynek érezni (önmagát meg egy darab szarnak benne), akkor a legjobb helyre jött, mert itt, Magyarországon ennek évszázados hagyományai vannak."

Leona Rattray, az anya egy tipikus sürgölődő, fontoskodó anyuka és anyós, szerinte minden csak akkor jó, ha ő csinálja, szerinte őt tud mindent jobban, ő tudja a legjobban, hogy mi a jó a fiainak. Élvezet volt nézni, ahogy a feleségek bekerültek ebbe a családba és leverekedték a dolgokat Leonával. Mrs. Rattray szinte minden olyan dolgot, ami nem tetszett neki, botránynak élt meg és nagyon teátrálisan viselkedett, mégsem lehetett őt utálni, ahogy egyik karaktert sem. Ahogy megismerjük az ő történetét is, rájövünk, hogy Leona nem is lehetett volna másmilyen, mint amilyenné az élet formálta.

"- Harper azt mondta, menjünk hátra a kertben a bokrokhoz, és mutassam meg neki a bögyörőmet - mesélte otthon Patrick az anyjának, mint az óvodai lét egyetlen érdekességét aznap, miközben kakaós kalácsot uzsonnázott a konyhaasztalnál. [...]
- Te csak ne mutogasd úton-útfélen a bögyörődet - mondta a fiának, mert meggyőződése volt, hogy szegény kisfiúkat csak az anyjuk mentheti meg a harcos amazonoktól.
- Nem úton - tömte a kalácsot a szájába a kisfiú. - Mondom, hogy a bokorban.
- A te bögyörőd, vigyázz rá. A te tulajdonod. Csak annak mutasd meg, akinek majd te akarod.
 Leona ezt a távoli jövőre értette. Patrick a másnapra." 

Ez a könyv elvisz minket Skóciába, a whiskey földjére, elvisz Kanadába és Magyarországra is egy nagyon szórakoztató és egyedi családdal együtt. A hangulat végig kedélyes, még akkor is, amikor valami régi rossz emlékről van szó, mert az írónak van egy sajátos hangvétele, ami miatt végig mosolyogva lehet olvasni. Minden sorát élveztem a regénynek, nagyon régen nevettem ennyit könyvön. Mindegyik szereplő egy egyéniség volt, mindenkit valamiért lehetett szeretni, mindenki csinált valami olyat, amit Leona botránynak érzett. Szerethető volt a könyv is és a szereplői is. A nagy családi történetet kisebb epizódok sorából kapjuk, amik mind-mind egyediek, viccesek vagy egyenesen furák és morbidak. Emellett viszont nagy életigazságok is vannak benne és az emberi kapcsolatokból is kapunk egy kis gyorstalpalót. Életem egyik legszórakoztatóbb olvasmánya és nem is számítottam rá, hogy az lesz. Ki tudnám idézni az egész könyvet (nem hiába a sok idézet), el kell olvasni, csak ennyit tudok mondani.

 
Az egyik kedvencem és az egyik legmulatságosabb figura a kislány, Estella volt, az új jövevény. Nagyon sokáig nem volt hajlandó beszélni senkivel sem a családban, mert nem volt mondanivalója. A gügyögést és úgy általában minden hozzá intézett kérdést értelmetlennek tartott. A család már azt hitte, hogy buta a kölyök, de pont a fordítottja derült ki. Ez azért is volt érdekes, mert a szüleit és úgy általában az egész családot lököttnek és habókosnak ismertem meg. Tök egyszerű emberek, egyszerű gondolkodásmóddal, így különösen vicces volt a zseni gyerek karaktere. A vége csavar is Estellának köszönhető.

"Születése pillanatában Estella Rattray a tizedik leggazdagabb csecsemő volt Skóciában. Azt pedig, hogy az ő gyermeke majdan benne legyen az első háromban, mindössze hatesztendős korában intézte el a családjának."

Mindenkinek meleg szívvel ajánlom ezt a regényt, mert hihetetlenül szórakoztató, nagy élmény volt megismerkedni a Rattray családdal és az író stílusával, amihez hasonlóval még nem találkoztam. Érdekes és szokatlan gondolkodásmódja van, egy dolog nem tetszett, de az technikai kérdés. Az egyik fejezetben rengeteg volt az olyan mondat, amit állandóan megakasztott egy zárójeles megjegyzés, így nehezebb volt elkapni a hangulatot és a mondanivalót. Én is előszeretettel használom a zárójeleket, le is kell róla szoknom, mert most a gyakorlatban tapasztaltam, hogy egymás után sok ilyen zavaró tud lenni. A borító pedig ékes példája annak, hogy ne ez alapján ítéljük meg a belsőt. Ugyan értem már így, a könyvet elolvasva a koncepciót, de egy pofásabb borító kijárt volna a könyvnek.

 Ez a könyv nagyon sokáig velem fog maradni, már több mint egy hete elolvastam, de még mindig fel-felkacagok valamelyik jelenetén, amikor eszembe jut. Kész felüdülés volt ebben a nagy melegben egy ilyen könyvet olvasni, ez nevezem minőségi szórakoztató irodalomnak. Már rá is készültem a szerző következő könyvére, az Y-ra. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. Az író neve innentől kezdve garancia lesz számomra.

Képek forrása a szerző Facebook oldala.
_________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: mindenki, de legfőképp Estella
Tetszett: az egész, az író stílusa, a szokatlan és egyedi stílus
Nem tetszett: nüansznyi szerkesztési probléma
Fordította: Kun-Béres Anikó
Oldalszám: 223 oldal
Kiadó: Syllabux Könyvkiadó
_________________________________________________________________________________

2015. augusztus 3., hétfő

Laurelin Paige: Fixed on you - Megtalállak még (Fixed #1)

 
 Laurelin Paige írónő nagysikerű Fixed sorozatát hozzánk is elhozza a Libri Kiadó. Hudson Pierce és Alayna Withers kapcsolatáról szóló trilógia első részét a Blogturné Klub tagjai népszerűsítik olvasóik körében. 8 napon keresztül követhetitek nyomon a magyar bloggerek élménybeszámolóit a Megtalállak még - Fixed on You című könyvről. 


Laurelin Paige: Fixed on you - Megtalállak még 

Miért pont ez? Mostanában ismét rákaptam a pszichós sztorikra. A fülszöveg alapján ez a regény is annak tűnt, az már más kérdés, hogy nem pont az a műfaj, amire számítottam. 

Fülszöveg: New York szívében, egy toronyház elegáns irodájából nyíló titkos szobában veszélyes egyezség születik. 
   A lány szemtelenül fiatal, intelligens és rámenős. Nappal egyetemista, éjjel felszolgáló egy bárban. 
  A férfi sármos, makacs és célratörő, csak a mások feletti korlátlan hatalom hozza lázba. 
  A lánynak sürgősen pénzre van szüksége, a férfi tisztességtelen ajánlatot tesz neki. 
  A férfi látszólag mindent tud a lányról, a hatalmában tartja, rendelkezik a teste felett. Alayna Wither az a nő, akit talán még szeretni is tudna. 
  A lány azonban sötét titkot őriz; megszállottjává tud válni annak, akit megszeret. Hudson Pierce, a bár új tulajdonosa, multimilliomos szépfiú úgy hat rá, akár a legkeményebb drog. 
  És a testet-lelket felőrlő hajsza megkezdődik...
  Laurelin Paige a The New York Times, az USA Today és a Wall Street Journal bestsellerszerzője.
 - A Fixed-sorozat eddig több mint 1 millió példányban kelt el csak az USA-ban. 
 - Az első rész 12 országban jelenik meg közel egy időben. 
- Az Amazon adatai alapján a tavalyi év 7. legnépszerűbb könyve. 
- A People Magazine szerint a 10 legkeresettebb könyv egyike. 
- A Goodreads oldalán az írónő regényei 100 000-nél is több jó értékelést kaptak. 

Vélemény: A nálam néha előforduló "nézek, de nem látok" esete miatt meglepetés ért, amikor olvasni kezdtem a könyvet. A fülszöveg alapján valami beteg sztorira, mondjuk egy pszicho-thrillerre számítottam, de ehelyett egy erotikus regénybe botlottam, bár a pszichó részt is rendesen megkaptam. A borító teljesen egyértelművé teszi a műfajt, de ahogy mondtam, néztem, de nem láttam. Nem esett le, hogy ez egy erotikus könyv, amiket alapjáraton kerülök, mint macska a vizet. Amikor meghallottam, hogy a Szürke ötven árnyalatához hasonlítják (nem olvastam, nem is fogom), megijedtem, hogy mibe nyúltam bele. De úgy látszik, hogy még én is meg tudok lepődni, ugyanis nagyon bírtam a könyvet.  

  Nem szeretem az erotikus műfajt, egyszerűen nem a stílusom. Számomra ezek a regények nem szólnak semmiről, hiába van valamicske történeti száluk. Két ember szexuális kapcsolata számomra nem történet, hanem töltelék, olyan, mint a tájleírások. Nincs azzal bajom, ha van erotikus szála egy regénynek, főleg, ha nem közönségesen vagy (a másik véglet) túl tudományosan van megírva, de ha a regény háromnegyedét ez teszi ki, akkor nem igazán találunk rá egymásra a könyvvel. A Fixed on you - Megtalállak még viszont az első olyan erotikus regény, ami kivétel lett nálam. Bár sok benne az erotikus rész, el tudtam fogadni ezt a szálat. Az erotikus jelenetek nem voltak túl tudományosan megfogalmazva (ami elég hangulatromboló tud lenni) és nem is voltak közönségesek. A fordítónak is minden elismerésem, az eredeti angol könyv olvasása nélkül is. A szereplők közti túlfűtöttség és vonzalom pedig engem is el tudott kapni, de nem az elsöprő szenvedélyük miatt kedveltem meg a párost. 

  A feketeleves után rátérek a könyv érdemeire. Mivel kerülöm a műfajt, nincs túl sok tapasztalatom, szóval a klisék nem tűnnek fel, bár nekem sem volt annyira új az alapsztori. Gondoljunk csak a mesékre, a szegény lányt megmenti a gazdag nemes vagy herceg. Itt is hasonló a szitu. Alayna az Égi Bárka nevű szórakozóhelyen pultosként dolgozik, amikor is egyik nap felbukkan egy iszonyatosan jóképű és gazdagnak tűnő pasi, aki szemet vet a lányra. Itt jön az első csavar, amitől nem megy át tündérmesébe az egész sztori. A férfi mellékállást kínál fel a lánynak, pontosabban felajánlja neki, hogy kifizeti a diákhitelét, ha Alayna az álbarátnője lesz egy darabig, hogy megmentse őt egy nem kívánt házasságtól. A lánynak jelenleg nincs párkapcsolata, hiszen a szórakozóhely főnökével épp a napokban ért véget a biztonságosnak tűnő, de egyben érzelemmentes románca, a pénzre pedig friss diplomásként, ennyi adóssággal nagyon is nagy szüksége van. Ráadásul a bátyja, Brian fizeti a lakását is, aki megvonja a támogatást, mert a feleségével babát várnak, így épp itt az ideje, hogy Laynie a saját lábára álljon. Bár kilátásban van egy előléptetés, egy menedzseri poszt, hiszen Laynie megszerezte az üzleti diplomát és már régóta az Égi Bárkában dolgozik, ismeri a helyet, mint a tenyerét, de éppen tulajdonosváltás van folyamatban, ami kérdésessé teszi az előmenetelét. Alayna elfogadja az ajánlatot, már csak azért is, mert Hudson borzasztóan felcsigázza őt szexuálisan is. Itt jönne az a rész, hogy eleinte csak lefekszenek egymással, aztán a sok komikus színjáték után egymásba szeretnek, de hamarosan egyértelművé vált, hogy ez nem ilyen egyszerű és pont ezért bírtam a könyvet. 

  Imádtam a két szereplő érzelmi kapcsolatát, azt a macska-egér játékot, amit leműveltek. Ettől vált hihetőbbé és valóságosabbá a sztori, hiszen a felszín alatt, mind a két ember érzelmileg sérült. Pont abban a korban vannak, amikorra már bőven sok családi, baráti és párkapcsolati csalódás halmozódott fel bennük, de még nem találták meg az "igazit" és ennek a lehetősége nincs is kilátásban. Újabban divat lett, hogy a főhősöknek sötét háttere van és én ezt nem is bánom. Számomra sokkal ijesztőbbek a rózsaszín, Disney-féle történetek, mint az, hogyha nyíltan beszélnek pszichikai problémákról. Sokkal jobban leköt egy olyan szerelmi történet, ami azt mutatja meg, hogy a sok csalódás, a sérelmek, a lelki fájdalmak ellenére, hogyan lehet mégis működőképes egy kapcsolat. Hogyan oldják meg a regénybeli párok? Azt mutatják meg, hogy érdemes és lehet küzdeni annyi fájdalom után vagy jobb feladni és megbékélni egy szerelem- és szenvedélymentes kapcsolatban, csak mert az a biztonságos? Ez egy trilógia nyitókötete, így még nem kaptam teljes választ, csak részlegeset, ezért is fogom továbbolvasni a sorozatot, mert borzasztó kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ebből. 

  Laynie szülei meghaltak egy autóbalesetben tinédzserkorában és onnantól kezdve a bátyja, Brian gondoskodott róla. Briannel azonban eléggé elhidegült viszonyban vannak, talán azért is, mert a férfinek túl nagy felelősség volt hirtelen egyedül gondoskodni magáról és a húgáról is. Ő sem volt még felnőtt, amikor a szülők meghaltak. Jó állása lett, megházasodott és a feleségével babát várnak, a húga lediplomázott, úgy érzi, hogy épp itt az ideje megszabadulni ettől a tehertől és a saját életét élnie végre. Brian negatív szereplőként van beállítva, de ha jobban belegondol az ember, teljesen érthető, hogy a saját életét akarja élni és nem akarja azt továbbra is feláldozni az immár 26 éves húga miatt. Az orvosok magyarázata szerint a családi tragédia áll annak a hátterében, hogy Laynie-nek iszonyatosan nagy szeretetéhsége van, így mániákusan tud ragaszkodni vélt vagy valós szerelmekhez, rögeszméssé válik és átmegy betegesen zaklatóba. Laynie múltjában gyakoriak voltak a feljelentések emiatt, ráadásul a legutolsó ilyen durvább kapcsolatánál távolságtartási végzést is kiállítottak. Laynie terápiára kezdett járni és elhatározta, hogy a gyógyulás útjára lép. Jegelte a párkapcsolati témát, kizárólag csak egy éjszakás kalandokba volt hajlandó belemenni, vagy olyan kapcsolatba, ahol tuti nem szerethet bele a másikba. 

  Hudson viszont arról híres, hogy szociopata, pont Laynie ellentéte. Képtelen a szeretetre, ezt tudja is magáról. Csak szórakozik és játszadozik a nőkkel, így szemrebbenés nélkül fel tudja ajánlani Laynie-nek az álbarátnő állást. Hudson azt akarja elhitetni a családjával, hogy igenis képes szeretni, szerzett is egy barátnőt, így talán nem kényszerítik bele egy házasságba. A kiszemelt feleség, Celia a legjobb barátja, egyikük sem akarja, hogy a szülők rájuk erőltessenek egy érdekházasságot. Az anyuka, Sophia egy pszichopata, maga az ördög, így elég nehéz vállalkozásba kezd a két főhős. (Évek óta nem utáltam ennyire karaktert, mint őt, annak ellenére, hogy nem sokat szerepelt a regényben, amikor viszont igen, akkor nagyon ütött.) Ráadásul, ha két ilyen ember összekerül, annak nem biztos, hogy jó lesz a vége. Bár Hudson és Alayna betegsége kiegészíti egymást (Hudson uralkodási és irányítási mániája megköveteli azt a pincsi kutya ragaszkodást, ami meg Laynie mániája), rohadtul egészségtelen kapcsolat alakulhat ki belőle. 

  Mindent egybevéve nagyon jól elszórakoztam a regényen. A főhősök mellett a mellékszereplőket is nagyon megkedveltem, a Pierce tesókat és az apukát is, bár az anyát utáltam. Imádtam Laynie és Hudson kapcsolatának alakulását, végigizgultam, hogy mi lesz ebből az egészből. Sok volt az elhallgatás, a bizalom hiánya, a gyanakvás, a hazugság, Laynie állandóan pengeélen táncolt. Szurkoltam, hogy Hudson nyíljon meg, Laynie pedig szedje össze magát és találja meg végre a boldogságot, de ez nem ilyen egyszerű. Normálisan lezárt vége lett a regénynek, de közel sincs befejezve ez a történet, hiszen még csak most jön a java. A szereplők elindultak egy úton és nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez merre vezet és mi lesz a végén. Nagyon pozitívan csalódtam.    
____________________________________________________________________________________
Történet: 4/5 pontból
Kedvenc: Mira, Chandler
Tetszett: a két főhős közti kapcsolat
Fordította: Horváth M. Zsanett
Oldalszám: 348 oldal
Kiadó: Libri Kiadó
___________________________________________________________________________________
 Nyereményjáték 

 Minden állomáson egy-egy szereplő nevét rejtik el a bloggerek a bejegyzésekben. Nektek az lesz a dolgotok, hogy megkeressétek azokat és a rejtvény megfelelő sorába beillesztve a blogturné végén a fő megoldást beírjátok a rafflecopter dobozába. A helyes megfejtők közül három példányt fogunk kisorsolni Laurelin Paige: Fixed on you - Megtalállak még c. könyvéből. 

 
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

 a Rafflecopter giveaway  
___________________________________________________________________________________
 További állomások 

1. Kristina blogja 07/27 
2. Angelika blogja 07/28
3. Kelly és Lupi olvas 07/29 
4. Deszy könyvajánlója 07/30 
5. Insane Life 07/31 
6. CBooks 08/01 
7. Zakkant olvas 08/02
8. Könyvszeretet 08/03
____________________________________________________________________________________

2015. július 3., péntek

Elizabeth Little - Amíg a lányod voltam

Elizabeth Little krimije meglepő őszinteséggel kalauzol el minket Amerika hírességektől hemzsegő és pletykára éhes világába, csak úgy mint az aranyásók által elhagyott kihalt vidékekre, ahol sok családi titok lappang. Janie Jenkins a börtönviselt egykori celeblány nyomozásba kezd, hogy kiderítse ki anyja gyilkosa. Lehet, hogy tényleg ő lenne, csak nem emlékszik semmire? De akkor ki akarja rákenni a gyilkosságot? Ez az anya-lány kapcsolat bőven tartogat meglepetéseket az első oldaltól, az utolsóig kezdve.

 Gyere tarts velünk és 3 bloggerünkkel, akik megpróbálják kiismerni Janie és az anyja kapcsolatát és múltját, ami bonyolultabb, mint az elsőre bárki gondolná. A turné végén, ha ügyesen felismered a börtönviselt celeblányokat, akkor lehetőséged van megnyerni Libri Kiadó által felajánlott 2 könyv egyikét neked is! Nyomozásra fel! 

Elizabeth Little - Amíg a lányod voltam 

Miért pont ez? A krimikre és a thrillerekre egyszerűen nem tudok nemet mondani, ha már a látómezőmbe kerülnek.

Fülszöveg: „Holtodiglan-rajongók, itt az új kedvencetek.” – People Janie Jenkins szexi, okos, és nemrég szabadult a sittről.  
  Évekkel ezelőtt a lányt az évtized perében elítélték anyja meggyilkolásáért. Ártatlanul ült, vagy mégsem? Az anyja gyönyörű volt, gazdag és elviselhetetlen. Úgy játszott a férfiakkal, ahogy macska az egérrel. Valaki brutálisan végzett vele, és Janie nevét írta fel vérrel a holttest mellé. Szabadulása után a lány megfogadja, megtalálja anyja valódi gyilkosát… 
  A nyomok egy Dakota állambeli porfészekbe vezetnek, ahol mindennek és mindenkinek története van. Egy kifakult fotó, egy elhagyott ház, egy gyűrött napló – mindösszesen ennyi maradt a lányra az anyai örökségből, ám ez is éppen elég ahhoz, hogy mindent összezavarjon. Janie egy dologban biztos: gyűlölte az anyját. De hogy megölte volna? Az álmos kisváros sötét titkokat őriz, és a médiával, a rendőrséggel és egy nem akármilyen rosszakaróval a nyomában Janie kénytelen időben leleplezni magát, ha nem akarja újra ő elvinni a balhét… 
  Elizabeth Little 24 országban megjelenő sikerkönyve az év legmeglepőbb krimije, Janie Jenkins pedig az utóbbi idők legizgalmasabb főhősnője. 

Vélemény: Ha beleszaladok egy krimibe, az esetek többségében nem gondolkozok, hogy elolvassam vagy sem. Ennél a regénynél viszont elgondolkoztam, mert a celebvilág, nos nem az én világom, ha lehet el is kerülöm. De a fülszöveg és a Holtodiglanra való hivatkozás miatt mégis elcsábultam, annak ellenére, hogy még nem olvastam az előbb említett regényt, de a jó és a rossz hírek miatt beszereztem már azt is. Az Amíg a lányod voltam nem lett a kedvenc krimim vagy regényem, de tökéletes nyári strandolvasmánynak tartom vagy akár majd a borongósabb időkben kikapcsolódásként, mert a kisvárosi hangulat kellemes tavaszias vagy nyárias időre emlékeztetett. A celebvilág ellenére sem bántam meg az elolvasását, mert pozitív csalódásom volt. Azt hittem, hogy egy Lindsay Lohan vagy Paris Hilton-féle világba csöppenek, de ennél többet nyújtott a regény. 

 Az Amíg a lányod voltam egy furcsa egyvelege a kriminek, a celebvilágnak és a kisvárosi sztoriknak. Szerencsére a celebvilág háttérbe szorult, ha meg is jelent, akkor nagyon kreatív módon. Janie mesélt róla vagy pedig a fejezetek közé fűzött cikkeken, wikipédia bejegyzéseken vagy blogbejegyzéseken keresztül leshettem bele, hogy mi is zajlik a külvilágban Janie szemszögén kívül. Ez a szerkesztési stílus nagyon jól megfűszerezte a regényt, felfrissítette egy kicsit Janie monológját. 

 Janie mint karakter nagy meglepetés volt számomra. Előre féltem attól, hogy mi lesz, ha egy gazdag üdvöske fejében kell lennem több száz oldalon keresztül. Hogy a fenébe fog ez a csaj nyomozni? Majd nyavalyog, ha letörik a körme vagy koszos lesz a Prada cipője? Valahol viszont reméltem, hogy az "örökös", aki csak balhét balhéra halmozott és azt hitte pénzen mindent meg lehet venni, elhalványul egy kicsit, hiszen több évnyi börtönbüntetést kapott és az azért nem semmi. Ráadásul nem gyorshajtásért vagy ittas vezetésért, nem is drogbirtoklásért, hanem gyilkosságért ítélték el. Már azt a traumát sem lehet személyiségbeli változás nélkül megélni, hogy az ember egy bulis éjszaka után felébredve a saját halott anyját pillantja meg, majd pedig a padlóra vérrel írt nevét. Janie egy kemény csaj, aki elszántan elindul megtalálni az igazi gyilkost, miután kikerül a börtönből. Bár nem tudja, mert nem emlékszik, de mélyen érzi, hogy hiába utálták egymást az anyjával azért megölni nem lett volna képes. Mégiscsak az anyjáról volt szó. Be akarja bizonyítani, hogy nem ő követte el a gyilkosságot. 

 A nyomok és a lassan előbukkanó emlékek egy isten háta mögötti kisvárosba vezetik. Először csak próbál túlélni a börtönlét után, elkerülni a sajtót, hozzászokni a kinti léthez, mert azért tíz év börtön nagyon is megviseli az embert. Janie pl. nem tud ágyban aludni, csakis a kádban megágyazva, minél kisebb térben bír létezni. Próbálja túlélni a váratlan sokkot, hogy kikerült a börtönből és mégsem ott fogja leélni élete hátralévő részét. Noah, az ügyvédje maximális segítséget nyújt neki a szabadulás után is, de Janie hamar lekoptatja őt is, mert a maga útját akarja járni és nem akar szólni Noah-nak a kis nyomozós tervéről. Noah karakterét nagyon megkedveltem, főleg a visszaemlékezések során, amiken keresztül Janie megosztotta velünk a Noah-val való kapcsolatát. Hiába hittem és éreztem azt, nem volt köztük szerelem, de egyfajta tagadhatatlan vonzódás mégiscsak. Furcsa kapcsolatuk volt, majdnem olyan, mint a szerelem, de mégsem. Noah nagyon törődő volt és igazán a szívén viselte Janie sorsát, ami félreértésre adhat okot. De ez a szál nem bontakozott ki, nem lett belőle szerelem, nem is ezen volt a hangsúly, csak egy kicsit megspékelte a sztorit. 

  Janie a kisvárosba tulajdonképpen egy véletlen folytán jut el, nem ez volt az eredeti úti cél. Noah-val kidolgoztak egy tervet, hogy új személyazonosságot és új külsőt felvéve hogyan tud meglógni a média elől, hogy meghúzza magát egy másik kisvárosban, ahol új életet kezdhet, amit meg is tehetett volna. Anyja halála után ugyanis nagyon sok pénzt örökölt, tekintve, hogy anyuka csakis gazdag pasikhoz ment férjhez, akik elég hamar meg is haltak vagy ha nem, akkor a válás sikerült jól. Elbújni azonban nagyon nehéz egy világhíres botrányhősnek, főleg úgy, hogy a média az ő képével és sztorijával van tele a szabadulás alkalmából. Sokan kételkednek benne, hogy ártatlan és sok haragost is szerzett, mások pedig tartanak tőle. A börtönbeli lét során eléggé meghökkentő gyűlölködő leveleket is kapott, ráadásul egy blogger is olyan szinten rászállt, hogy az már zaklatás. De Janie ahelyett, hogy követné a tervet, saját nyomozásba kezd és a kisvárosban kikötve rengeteg dolgot megtud a múltjáról és a családjáról, így közelebb is kerül a gyilkoshoz.

 A kisvárosi hangulat lehet kellemes is, de legtöbbször hátborzongató számomra. Az emberek olyannyira szimbiózisban élnek és annyira boldognak mutatják magukat a külvilágnak, hogy az számomra creepy, ijesztő. Pont azért ijesztő, mert a látszat mindig hazugság, rengeteg pletyka, affér, titok, gyűlölködés, harag, sérelem és kavarás van a cukormáz mögött. Ebben a kisvárosban sincs ez másként. Janiet eleinte senki sem ismeri fel, ő csak egy idegen, aki egy nagyobb városból érkezett, hogy valami történelmi kutatásához gyűjtsön anyagot. De egyre több időt tölt el a városban, így lassan a felszín mögé lát, ráadásul egyre nyilvánvalóbb és egyértelműbb kérdéseket tesz fel, ami miatt gyanakodni is kezdnek rá. Érdekes volt együtt nyomozni Janie-vel és megismerni a kisvárost a lakóival együtt. Annak ellenére, hogy nem nyaralásról volt szó, hanem egy súlyos dologról, én kimondottan élveztem ezt a kisvárosi hangulatot és a szereplők közti konfliktusokat is. Nem azt mondom, hogy lerágtam a tíz körmöm az izgalomtól, de nagyon kellemesen elszórakoztatott a sok kavarás, pletyi és kellőképpen fenntartotta a kíváncsiságom, hogy lendületesen továbblapozzak a következő fejezethez. 

 A végkifejletet és a nyomozás eredményét természetesen nem lövöm le, csak annyit árulok el róla, hogy én ledöbbentem és totál nem erre számítottam. Sem a nyomozásban, sem a szerelmi szál alakulásában (igen, volt szerelmi szál is). A krimi része nem volt annyira erős, elvégre nem egy Sherlockkal, hanem Janie-vel "nyomoztunk", sokszor már előre lehetett látni, hogy mi fog történni vagy kiderülni, viszont az írónő jól bánt az időzítéssel. Amikor rájöttem valamire, akkor pár mondat után az írónő is kimondta a megoldást, szóval nem az volt, hogy már fejezetekkel előrébb tudtam valamit, amit nem kellett volna. 

  A celebvilág és Janie karaktere miatt egy újszerű krimit olvashattam. Szerencsére az általam rettegett celebvilág nem volt annyira mérvadó, inkább csak egy díszlet, egy apró kellék a háttérben. Maga Janie is sokszor szarkasztikusan állt ehhez a világhoz, a karakterét szerintem ezért kedveltem meg annyira. Benne volt még valahol a kis elkényeztetett libuska, néha volt nagyon nőcis megnyilvánulása, de az esetek többségében egy kemény és lázadó csaj volt, akinek nem kellett bátorságért, jó dumáért és káromkodásért a szomszédba mennie. Nagyon bírtam a stílusát és az írónő stílusát is. Sokszor fel is nevettem Janie valamilyen megnyilvánulásán. 

  A celebvilággal, a kisvárosi hangulattal, a kisebb szerelmi szállal, az intrikákkal, a humorral és a lájtos krimiszállal egy nagyon jó kis nyári olvasmány. Nem egy kemény lélektani thriller, de azért voltak benne durvább részek is, az írónő viszont nagyon jól kiegyensúlyozta ezeket humorral, vagy elvonta a figyelmet róla és elterelte a kisváros szereplőire vagy az intrikákra.   


___________________________________________________________________________________
Történet: 4/5 pontból
Kedvenc: Janie, Noah
Tetszett: a stílus
Nem tetszett: a krimiszál gyengeségei
Fordította: Nagy Gergely
Oldalszám: 444 oldal
Kiadó: Libri Kiadó
___________________________________________________________________________________
 Nyereményjáték 

 Janie Jenkins Amerika egyik leghíresebb gazdag fiatalja volt, mielőtt édesanyja meggyilkolásáért börtönbe csukták volna. A lány mindent megkapott: ékszerek, szponzorok, vörös szőnyeges események, divatos ruhák, modellszerződés, híres férfiak, csillogás és gazdagság… Ugye láttunk már ilyet? Naná! 

Mind a három blogon olyan híres nők/lányok szerepelnek, akik szintén nagyon elkényeztettek, gazdagok és hírhedtek is, és persze megjárták a hűvöst. Találd ki, és írd be a nevüket a Rafflecopter doboz megfelelő sorába és neked is esélyed van megnyerni a Libri Kiadó által felajánlott 2 könyv egyikét. 


(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway
__________________________________________________________________________________
 További állomások 

07/01 Zakkant olvas 
07/03 Könyvszeretet
07/06 Tekla Könyvei
___________________________________________________________________________________

2015. május 29., péntek

John Green - David Levithan: Will és Will

   Mi történik, ha két bestseller szerző összefog? Nos, eláruljuk: a Will és Will történik, és persze garantálható a siker. John Green és David Levithan két Will bőrébe bújtak. Will Graysonnak lenni pedig nem is olyan egyszerű - rögtön két szemszögből is megtudjuk ezt. 
  A Will és Will blogturnéban május 23-tól 12 napon keresztül mutatjuk be a két drusza kalandjait, és ha ügyesen lavíroztok a nyereményjáték musicaljei között, még nyerhettek is a könyvből!


John Green - David Levithan: Will és Will

Miért pont ez? Az idegen nyelvű olvasandó listámon már nagyon régóta fent volt, de nem jutottam el odáig, hogy a kezembe is vegyem a könyvet. Aztán felröppent a magyar megjelenés híre, így megint felfedeztem magamnak a regényt.

Fülszöveg: Will Grayson megismerkedik Will Graysonnal. Az egyik fiú okos és különc, akinek egyik alapszabálya: mindentől és mindenkitől tartja a távolságot. A másik dühös és depressziós, életének egyetlen fénypontja egy internetes barátság. Egy hideg éjszakán Chicago egyik legfurcsább pontján a két fiú útja keresztezi egymást. Ettől a pillanattól kezdve világaik összekeverednek, az életük visszavonhatatlanul egybefonódik. A Chicago különböző kertvárosaiban lakó két Will Grayson mintha nem is ugyanazon a bolygón élne, pedig Evanston nincs is olyan messze Naperville-től. Amikor a sors ugyanarra a meglepő helyre sodorja őket, a két fiú azon kapja magát, hogy hirtelen minden a feje tetejére áll, szembesülnek elkövetett hibáikkal, és esélyt kapnak a változtatásra. Régi és új barátaik – köztük a nagyon nagy és nagyon csúcs Mini Cooper, vérbeli focista és káprázatosan tehetséges musicalszerző – segítségével a két Will végül úrrá lehet szívügyein, mi pedig tanúi lehetünk egy olyan zseniálisan szuper gimis musicalnek, amelyhez foghatót még nem látott a világ.

Vélemény: "folyamatosan gyötör a kétség, hogy magamat öljem meg vagy mindenkit magam körül." kedves will, ezzel néha én is így vagyok és szerintem a legtöbbünknek van ilyen időszaka, hullámvölgye.
tudom, milyen a depresszió, tudom, hogy a gyógyszer segít, de azt is tudom, hogy nem oldja meg a gondokat. tudod mi oldja meg?
ha erőt veszel magadon és önvizsgálatot tartasz, ha találsz valakit, aki törődik veled és átsegít a bajokon.
például isaac. vele érzed, hogy lazul az a ragdós kulimász, amiben poshadsz. mert mit ad meg neked?
folyamatosan ott van. felvidít. képes elérni azt, hogy szeresd magad és szeretni tudj valakit. szóval ne gyötörjön a kétség, senkinek se kell meghalnia.
ott van neked ő. a nap minden egyes perce rohadtul szar, tudom. kivéve amikor az msn előtt ülsz és várod, hogy isaac írjon.
isaac mindig ír. a világod pedig helyrebillen, a szétcsúszott dolgok újra összeállnak, egyben vagy. mert ott van ő. valaki, aki törődik veled.
és akkor mi van, ha meleg vagy? ugyanazok a vágyaid, hogy szeretni tudj és szeressenek. hogy elfogadjanak és te is el tudd fogadni a másikat.
ugyan még nem láttad és még egy csók se csattant el. a virtuális világban, de ott van. hiszel neki és benne. azt hiszed, hogy ő majd megoldás lesz mindenre, kirángat, elrángat, felemel.
reménykedj benne, bízz is, de ne ő legyen az egyetlen. mert sose tudhatod, hogy a helló és a viszlát között mennyi idő adatik meg nektek.
a viszlát után is fel kell tudni állni.
mini coppert bírjad, jó srác és egy nagy szeretetgombóc. pozitivizmusa, energiája és lendülete fel tudja kavarni azt a poshadt vizet.
ha jól figyelsz, akkor még tanulhatsz is tőle. tanultál is, nem?
mit is tanultál?
próba-bukta-próba-bukta-próba-bukta-próba-az.
ezek a kapcsolatok.
ugyanazt éli át minden egyes ember, mindenhol a világon.
ugyanazt akarja mindenki.
nem vagy egyedül.
maura pedig dögöljön meg. persze képletesen. rosszat ugye nem kívánunk.
de szar dolog a karma. vissza fogja ő még kapni, amit veled tett.
de az lenne a legnemesebb, ha meg tudnál neki is bocsátani.
mindenki mindig elrontja a dolgokat a kapcsolatokban, de meg lehet őket javítani. akarás kérdése.
csak bírni kell.
amit végül tettél miniért, bebizonyította, hogy te is tudsz törődni. nem vagy belül halott, csak azt hitted.
én szeretlek. mindig van legalább egy, aki szeret. néha több is. csak ki kéne szedni a fejed a kútból és körbenézni körülötted.
ugye, hogy jobb így?


Kedves Will!

  Tulajdonképpen mi bajod van? Tudom, hogy sok, de konkrétan mi? Tudom, hogy nehéz ellavírozni a gimnázium őserdejében, a vadonban. Főleg, ha nyíltan kiállsz a meleg barátod mellett, hogy támogatod. Megbántad. De miért is? Mióta baj az, ha szeretünk és elfogadunk valakit és kiállunk mellette? Mit érdekel az téged, hogy a gimnáziumi életedben a peremre szorultál? Meddig is leszel még ott? Nem sokáig. Az életedből egy hangyányit. Tényleg azt hiszed, hogy a gimiben lévő társadalmi státuszod fog jelenteni mindent? Ettől lesz jobb, szebb és sikeresebb jövőd? Inkább hagyd már abba a nyavalygást és legalább ne Minire haragudj, azért aki. Ő szeret téged nagyon. És igenis törődik veled. Jane-t pedig vedd már észre az istenszerelmére. Konkrétan az a bajod, hogy még nem tudod ki vagy és pontosan mit akarsz. Csak annyit tudsz, hogy neked is arra van szükséged, mint mindenkinek a világon, de fogalmad sincs, hogyan kapd meg. Szeretet, elfogadás, törődés, ottlét, figyelem, hallgatás, ölelés és vigasztalás, nevetés. Meg kell tanulnod a módot, hogyan is kapd meg.
Egyet értek a szabályaiddal és mégsem:

1. Fogd be!
2. Szard le!

Nekem is akkor jöttek a kellemetlen élmények, mikor valamelyik szabályt nem tartottam be. De tudod mit? Néha igenis ki kell nyitni a szádat, néha igenis szükség van arra, hogy ne leszarj dolgokat, hanem érdekeljenek. Ha elvágod magad a világtól, az akkor is megtalál. Ez az élet. Próba-bukta-próba-bukta-próba-bukta-próba-az. Mindenben ez a sorrend. 

Örülök, hogy Jane bekerült az életedbe, mert megtanított arra, hogy szerethető vagy és te is tudsz szeretni. Amit Miniért tettél, kárpótolta a barátodat minden egyes hülye szabályszegésed miatt. Mert a barátod. Ezt teszik a barátok. Kitartanak és megbocsátanak. De mindkét félnek meg kell érte dolgozni. Az élet rövid és kemény, a kapcsolatok törékenyek, pont ezért kell tartalmat vinni bele és energiát fektetni a dolgokba a nyöszörgés helyett. 


Kedves Mini/Pici Cooper!

  Nekem Pici maradsz azután is, hogy átjavították végül a neved. Pici, aki ezer fokon ég és ezerrel pörög az élet minden egyes területén. Akinek a szerelmi életéhez tényleg egy csapat kell. Felnéztem a lelkesedésedre és irigyeltem, hogy mennyi szeretetet vagy képes adni. A musicaled nem véletlenül aratott akkora sikert. Fel merted vállalni, hogy ki vagy, hogy meleg vagy. Rájöttem, hogy ugyanazt éled meg, mint a heterók. Próba-bukta-próba-bukta-próba-bukta-próba-az. Akkor miért is vagy más? Nem a szexuális beállítottságod a lényeg. Hanem, hogy milyen ember vagy, hogy ki vagy. Hogy mennyire törődsz, mennyire szeretsz, mennyire tudsz elfogadni. A sikered mögötti igazság, a valódi Te pedig nagyon meghatott. Remek ember vagy, még ha néha túl sok és idegesítő. De inkább száz Pici legyen mellettem, mint egy Maura.

Srácok és mindenki, aki olvassák a bejegyzést!

  A borítón és a címen ne akadjatok fenn. Van, amikor nem a külsőségekre kell adni.A két író valami zseniálisat hozott létre, amit kár lenne kihagyni. Ezt a sztorit, ezeket a karaktereket meg kell ismerni. Hogy miért? Mert iszonyatosan sokat tanít az emberi kapcsolatokról, bemutatja, hogy egytől egyig mindenki szorong, fél, retteg, szomorú és mindenki ugyanazt akarja az élettől és az életben, de ezt mindenki elfelejti és csak a saját poklával foglalkozik. A regény megmutatja, hogy a saját poklod könnyebben elviselhető, ha beengedsz oda mást is, mert legalább nem leszel egyedül. Ha pedig ott van valaki melletted, akkor valami klasszat is ki lehet hozni a pokolból. Nem kell benne ragadni egyedül. Sokan vagyunk, mindig van valaki, aki szeret, csak hagynunk kell, hogy szeressenek. El kell tudni fogadni. Nemtől, kortól, rassztól, vallástól függetlenül. Kategorizálunk, de rohadtul nem ezek határoznak meg minket. Hanem az határoz meg minket, hogyan szeretünk, hogyan figyelünk oda a másikra és hogyan törődünk. Szóval tanácsolom, hogy olvassátok el a könyvet és ti is gondolkodjatok el kicsit a mondanivalóján. Mindenki találhat benne legalább egy mondatot, ami legalább egy kicsi változást hoz. Érdemes.

  
____________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Pici/Mini Cooper
Tetszett: a regény szerkezete, a mondanivaló
Nem tetszett: -
Fordító: Komáromy Zsófia
Oldalszám: 310 oldal
Kiadó: Maxim Kiadó
___________________________________________________________________________________
Nyereményjáték 

  A Will és Willben az egyik legegyedibb szereplő, Mini Cooper musicalt rendez. És hát legyünk őszinték! Meg is tudjuk érteni, hogy ennyire szereti a zenés színházat. Mostani játékunkban azt szeretnénk tesztelni, ti mennyire vagytok otthon a musicalek világában: Minden állomáson találtok egy képet valamelyik musicalből, és incs más dolgotok, mint kitalálni, melyikből, majd a darab címét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába!

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesek jelentkezését az értesítő e-mailtől számított 72 órán belül várjuk, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.



a Rafflecopter giveaway
___________________________________________________________________________________
További állomások

05/23 Kelly és Lupi olvas
05/24 CBooks
05/25 Angelika blogja
05/26 MFKata Gondolatai
05/27 Dreamworld
05/28 Tekla könyvei
05/29 Könyvszeretet
05/30 Media Addict
05/31 Zakkant olvas
06/01 Bibliotheca Fummie
06/02 Always Love a Wild Book
06/03 Deszy könyvajánlója
____________________________________________________________________________________ 

2015. március 16., hétfő

Lena Dunham - Nem olyan csaj

   2015 februárjában jelent meg Magyarországon Lena Dunham, amerikai színész-rendező és író-, forgatókönyvíró, illetve a Girls (Csajok) sztárjának első könyve Nem olyan csaj: Egy fiatal nő útmutatója az élethez címmel a Bookline Könyvek gondozásában. Az eredetileg novelláskötetként indult, ám később részekre bontott, majd egybegyúrt kötetet március 14.-től a Blogturné Klub három bloggere véleményezi, s ahogy a Blogturnéknál már megszokhattátok, a turnéval párhuzamosan nyereményjáték is zajlik, melynek keretein belül egy példány a ti birtokotokba kerülhet. 

Lena Dunham - Nem olyan csaj 

Miért pont ez? Valami laza könyvre vágytam, amiben nincs harc, gyilkosság, depi, hanem kikapcsol és elszórakoztat. 

Fülszöveg: Nem vagyok szexszakember, sem pszichológus, ahogy dietetikus sem. Nem vagyok 3 gyerek anyja, és sikeres harisnya-üzletláncom sincs. Viszont olyan lány vagyok, akit nagyon is érdekel, milyen, ha „mindened meglehet” – vallja a szerző, Lena Dunham. Könyvében az összes csajosnak mondott témát szóba is hozza, a pasiktól kezdve az ideális testképen át egészen a karrierig. Mindezt pedig olyan egyedi megközelítésben, szókimondóan és merész humorral, ami tényleg csak egy NEM OLYAN CSAJ sajátja.
   Lena Dunham 1986-ban született New Yorkban, ahol jelenleg is él és dolgozik. Az HBO Csajok című Golden Globe-díjas sorozatának írója, rendezője és főszereplője. 

Vélemény: Az ilyen típusú könyv teljesen stílusidegen tőlem és nem is tudom megmondani, hogy mi ütött belém, amikor beválasztottam az olvasmányaim közé. Éppen olyan hangulatban kapott el a fülszöveg, hogy végül "miért is ne?" alapon úgy döntöttem, hogy elolvasom. Nem árt néha egy kicsit csajosodni is, ha már egyszer nőnek születtem. Nem jött össze. Nem a könyv hibája, de azt hiszem megmaradok a kis fantasy-horror-gyilkosos világomban, mert nagyon nem bírom ezt a műfajt.

  Bár az alcím (Egy fiatal nő útmutatója az élethez) azt sugallja, hogy ez egyfajta életmód könyv, ami megmondja, hogy mit csinálj, hogy csináld, miért lesz az neked jó, stb. egyáltalán nincsenek benne tanácsok. A könyv egy harmincas nő emlékeinek gyűjteménye az életéről, pasikról, munkáról, szóval mindenről, ami általában foglalkoztatja az átlagembereket is. Szórakoztató, néhol meglepően szókimondó, erősen kitárulkozó az írónő stílusa. Azt a célt, hogy szórakoztasson, nagyon is elérte, de közben valahol el is szomorodtam. Az a jelenet például elsőre vicces volt, amikor Lena leírja, hogy végre megtörtént volna a nagy esemény, elvesztette volna a szüzességét. Bevallotta a srácnak még az elején, hogy ő szűz, erre a srác lefújta az egészet. Az indok az volt, hogyha elveszi a szüzességét, akkor Lena kötődni fog hozzá és ezt a srác nem akarja. Utólag belegondolva, ez nem volt vicces. Meghökkentő volt és szomorú is. Eleve nem is értettem, hogyha Lena fontosnak tartja a szüzességét, akkor hogy kötött ki egy olyan pasival egy ágyban, aki ettől a ténytől kiakad? Hogy történhetett meg eleve ez a helyzet, hogy egy laza szexkapcsolatra vágyó pasival jusson el idáig egy olyan nő, aki még szűz és az ártatlanság elvesztése valami misztikus dolog számára?

Eleve az amerikai élet távol áll a mi kultúránktól, főleg a hírességek világa, de az emberi érzelmek univerzálisak. Az egyetemi bulik fílingjét, a randizások hangulatát, a barátok közti kapcsolatot, a munkával kapcsolatos problémákat át tudtam érezni, de végig az motoszkált bennem valahol, hogy az egész furcsa. Gondoltam rá, hogy talán túlságosan szókimondó a könyv, valamikor arra gondoltam, hogy ízléstelen is egy kicsit, de aztán rájöttem, hogy nem ezekkel van a bajom. Nem is azzal volt a bajom, hogy túl sok benne a szex, hiszen azzal lehet mindent eladni, hanem a körítés zavart. A fülszöveg, a borító, a hájp, a kivitelezés. Befejezve a könyvet rájöttem, hogy ez nem egy habos-babos csajos könyv, nem is a feminizmust hirdeti, nem is tanácsokat osztogat, hanem inkább szomorú és azt akarja bemutatni, hogy nehéz nőnek lenni, nehéz boldognak lenni, de az ember mégis küzd, él és túllép a dolgokon.

  Kívülről nézve viccesek a "szerelmi" történetek, az egyetemi bulik, a félresikerült randik, Lena is szórakoztató, de minden egyes történetében ott van a szomorúság. Rádöbbentem, hogy ez a nő szomorú (már amennyiben tényleg önéletrajzi regény) és kétségbeesetten vágyik a boldogságra, arra, hogy végre szeressék és elfogadják, ezért hajlandó bárkivel kapcsolatot létesíteni, aki egy kicsit is érdeklődik iránta. Ki is használják elég rendesen párszor, és a vágyott boldogság helyett, csak csalódásokat és rossz tapasztalatokat gyűjt be. Ez pedig a saját farkába harapó kígyó esete, minél több rossz tapasztalatot gyűjt be, annál többször esik újra és újra ugyanabba a hibába. Megtanította nekem a könyv, hogy valahol tényleg mindenki a saját sorsának kovácsa. Lena számtalanszor rossz döntéseket hozott, rossz pasikat választott és ezt nem látta, nem jött rá. Erős karakter, de nem egészen pozitív ez az erősség. Nem az a fajta erő van meg benne, ami a pozitivizmushoz kell, ami igazi, büszke nővé tesz valakit, hanem inkább az a fajta erősség van meg benne, ami segít neki elviselni az élet terheit, a pechsorozatokat, a rossz döntéseket. Ez az erősség nem rángatja ki a szomorúságból, csak életben tartja. Amikor erre rájöttem, már nem szórakoztató volt a könyv, hanem inkább elgondolkodtatott egy kicsit. Ha én most nekiállnék megírni a saját önéletrajzomat, akkor vajon mit látnék visszatekintve? Milyen lányt és milyen nőt látnék? Én vajon tanultam a hibáimból, a rossz döntéseimből? 

Még a könyv elejénél jártam, amikor kíváncsiságból belenéztem a Csajok című sorozatba és ugyanazokat a következtetéseket vontam le, mint a könyvnél. Ott is látszik ez a szeretetéhség, amitől szomorú lettem. Vicces és szórakoztató a sorozat is, de ha jobban belegondol az ember, valahol borzasztó, hogy egy nő mennyire hagyja magát megalázni, csak azért, hogy egy kis szeretetet kapjon, még ha az hamis is. Eleinte kedveltem Lenát, mert lazának tűnt és bírom a szókimondó nőtípusokat, meg a vagányságot, de egy idő után dühös lettem rá, valamikor meg sajnáltam. Dühös voltam rá, mert hagyta, hogy rossz dolgok történjenek vele, sőt volt, hogy egyenesen ő idézte elő azokat, önsorsrontó módon egyenesen a rossz tapasztalatok elébe ment. Sajnáltam, mert mindenki megérdemli, hogy szeressék, hogy törődjenek vele, ő ráadásul iszonyatosan vágyott a boldogságra és kitartóan kereste, de nem látta azt, amit kellett volna. Ha nagyobb önértékelése lett volna, akkor nem ugrik bele minden vacak kapcsolatba, amiktől aztán végképp nem szerzett nagyobb önbecsülést. Utalni ugyan utal rá, hogy végül kikötött valaki mellett, aki jónak tűnik, de nem érzékeltette vagy valahogy nem tartotta fontosnak megemlíteni, hogy végül boldog lett-e. Az egész könyv a negatív tapasztalatairól szól, arról, hogyan próbált meg boldog lenni. Nagyon sokszor túl személyesek is a történetek, olyannyira, hogy olyan érzést keltett bennem, mintha egy híresség naplójához jutottam volna hozzá, ami abszolút nem a nyilvánosság számára készült. Mindenesetre bátor dolog volt az írónőtől, hogy ennyire kitárulkozott, el is gondolkodtatott rendesen, hogy én hogyan viszonyulok ezekhez a témákhoz, amiket érint és egy kicsit magamba is szálltam. Ezért is megérte elolvasni, illetve azért is, mert tudatosítottam magamban, hogy én tuti nem akarok ilyen nő lenni, soha. Lena élete egy szép, nagy lecke volt.
____________________________________________________________________________________   
Történet: 3,5/5 pontból
Tetszett: a nyers humor
Nem tetszett: a túl nagy kitárulkozás
Fordító: Tamás-Balha M. Etelka
Oldalszám: 320 oldal
Kiadó: Bookline Könyvek
Megjelenés: 2015.
____________________________________________________________________________________   
  Nyereményjáték

   Úgy gondolod, Te sem vagy olyan csaj, és szívesen elolvasnád Lena könyvét? A turné ideje alatt játék is zajlik, melynek keretében akár Te is lehetsz az a szerencsés, aki Lena sorait élvezheti! Ehhez nem kell mást tenned, mint megfejteni a három turnéállomáson közzétett képeken szereplő helyszíneket, amelyek Lena Dunham életéhez, illetve a Nem olyan csajban említett eseményekhez szorosan kötődnek! 

 * A Facebook-oldalakat pedig nem csak meglátogatni, hanem kedvelni is kell, hogy részt vegyél a játékban!


Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, valamint ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az e-mailben küldött értesítőre, akkor automatikusan új nyertest sorsolunk. 

 a Rafflecopter giveaway
____________________________________________________________________________________   
További állomások 

03/14 Tekla könyvei 
03/16 Könyvszeretet
03/18 Deszy Könyvajánlója 
____________________________________________________________________________________   

2014. június 3., kedd

Tarryn Fisher - Kihasznált alkalom (Szeress, ha hazudok is 1.)

 
  Tarryn Fisher trilógiájának főszereplői szemrebbenés nélkül képesek hazudni, és megtéveszteni a világot. A Blogturné Klub 7 bloggere azonban átlát a szitán, és leleplezi a kezdő svindlereket!
  Kövesd te is a turné állomásait, olvasd el a Kihasznált alkalom értékeléseit, ismerd meg a könyv szereplőit és légy részese a Miamiban játszódó történetnek.
  Egy kis nyomozásra is meginvitálunk: találd ki, hogy melyik szemfényvesztőt rejtik a leírások és ha elég ügyes vagy megnyerheted a Könyvhéten megjelenő regény egyik példányát!




Tarryn Fisher - Kihasznált alkalom

Miért pont ez? Nem sűrűn olvasok romantikus sztorikat, de valamiért kedvet kaptam a könyvhöz.

Fülszöveg: (Szeress, ha hazudok is 1.)
Olivia Kaspen éppen most jött rá, hogy volt barátja, Caleb Drake elveszítette az emlékezetét. A lány eddig is azzal tett szert kétes hírnévre, hogy előnyt kovácsol a helyzetekből. Most pedig döntenie kell, milyen messzire hajlandó elmenni az ex visszaszerzéséért. Miközben Olivia valódi énje és a nem túl dicső közös múltjuk titokban tartásával birkózik meg, akadályt jelent Caleb kattant új barátnője, Leah Smith. A két bestia őrült versengésbe kezd egy olyan férfiért, aki nem emlékszik egyikükre sem. Oliviának viszont hamarosan szembe kell néznie hazugságainak következményével…

 Vélemény: Nem az én műfajom a romantika, így nagyon ritkán nyúlok olyan könyvek után, aminek kizárólag csak a szerelem vagy a párkapcsolat a témája. Jobban szeretem a véresebb, kaszabolósabb, kalandosabb, izgalmasabb vagy betegebb sztorikat. Az elején nem is nagyon kötött le a könyv, egyedül a főhősnő miatt olvastam tovább, de a végén összezavarodva pislogtam és úgy éreztem magam, mint akit pofon vágtak. Imádtam, hogy ennyire beteg ez a könyv! De miért is az?

  Először is senki se normális ebben a könyvben. Egytől egyig mindenki egy pszichopata. Én pedig szeretem a nem normálisakat. Olivia a legbetegebb, ő a legmanipulatívabb kis dög. Pont ezért imádtam, pont ezért volt szórakoztató. Egyre meglepőbb és merészebb dolgokat tett meg Calebért. Többször is átlépte azt a határt, amit én már nem léptem volna át, ő pedig gondolkodás nélkül átgázolt rajta. Olivia ment előre, mint egy buldózer senkit és semmit sem kímélve. Ő a fejébe vette, hogy kell neki Caleb és kész.

  Calebbel fiatalabb korukban egy párt alkottak, de a kapcsolatuk tönkre ment. Olivia képtelen volt kimondani a bűvös szeretlek szót, ráadásul olyan sok hazugságot halmozott fel a kapcsolatban, hogy szinte megutálták egymást Calebbel. De ugye az első szenvedélyes szerelmet sosem felejti el az ember. Olivia sem tudta megtenni. A véletlen úgy hozza, hogy a szakítás után évekkel később összefutnak egy boltban. Olivia nem bírja megállni, hogy ne menjen oda Calebhez. Mindenre számít, csak arra nem, hogy Caleb nem emlékszik rá, mert egy baleset következtében elveszítette az emlékeit. Olivia vérszemet kap és ki akarja használni ezt a helyzetet. Tisztában van vele, hogy veszélyes játékot űz, de ő nem akarja kihagyni ezt a lehetőséget. Újra meg akarja ismertetni magát Calebbel, hátha ezúttal máshogy alakul minden. Ez mind szép lenne, de Calebnek van egy barátnője, akit feleségül akar venni. A vörös barátnőnek se kell a szomszédba mennie szemét természetet kölcsönözni. Megkezdődik a csajharc.

  Ahogy kezdtek eldurvulni a dolgok, egyre jobban lekötött a könyv. Oliviának merészebbnél merészebb húzásai voltak, amiken nagyon jól szórakoztam. A jelen és a múlt váltogatása pedig segített helyretenni egy-két dolgot. Magyarázatot adott olyan jelenbeli eseményekre, amikre csak utalások voltak. Szerettem a múltbeli jeleneteket, mert jobban megismerhettem a szereplők múltját. Olivia már a kezdetektől egy kis manipulatív dög volt, pedig nem annak született. Caleb hozta ki belőle ezt az énjét, attól a pillanattól kezdve, hogy összejöttek.

  Caleb egy nagyon jó pasi....nak tűnik. Sportolt a suliban, brit akcentusa van, olvasott ember ráadásul, amellett, hogy nagyon jól néz ki, de.... ő se normálisabb, mint a két nő. Arra nem kaptam magyarázatot, hogy belőle is Olivia rángatta ki a manipulatív és hazug ént vagy már eleve ilyen volt Caleb, talán ez kiderül majd a folytatásból. Évekig elhúzódik a történet, mert vannak benne kisebb-nagyobb ugrások. Teljesen mindegy, hogy Caleb és Olivia hány évesen találkoznak, ugyanolyan hatással vannak egymásra: gyűlölve szeretik egymást.

  A könyv végén egy kicsit elszontyolodtam, de csakis azért, mert nem úgy lett vége, ahogy én azt szerettem volna. De ez az én személyes problémám.

Összességében nagyon jól elszórakoztam a könyvön, olvastatta magát, izgalmas és érdekes volt, nem laposodott el és nem volt benne szivárvány, meg póni, meg miegymás. Oliviát pedig kifejezetten bírtam! Egyedül az zavart, hogy néhol érthetetlenül jött időbeli váltás és néhány ponton sejteni lehetett, hogy Caleb miről is hazudik.
________________________________________________________________________________________________
Történet: 4/5 pontból
Kedvenc: Olivia
Tetszett: a főhősnő stílusa
Nem tetszett: az időbeli ugrálások
Fordította: Sándor Alexandra
Oldalszám: 280 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2014. 06. 12.
________________________________________________________________________________________________
Blogturné extra
Miami


    Az Egyesült Államok keleti partvidékén helyezkedik el, Florida államban. Miami Florida legnépesebb és az USA harmadik leggazdagabb városa. Területe 92 négyzetkilométer és két nemzeti park is körülveszi.Világvárosnak minősül, hiszen befolyásos szerepe van a szórakoztatóiparban, a médiában és a nemzetközi kereskedelemben is. Több tévétársaság és bank székhelye is Miamiban található, továbbá kikötője az egyik legnagyobb befogadóképességű, így világszerte ismert. Mindezek mellett a városnak 24 felhőkarcolója van (a legmagasabb a maga 240 méterével a Négy Évszak Hotel Torony). Az éghajlat trópusi-monszun keverék, így egész évben meleg van Miamiban.
A várost egy nő alapította, Julia Tuttle, aki citruskereskedelemmel foglalkozott.

________________________________________________________________________________________________________________


 Nyereményjáték

  Tarryn Fisher Szeress, ha hazudok is trilógiájának főszereplői szemrebbenés nélkül képesek hazudni, és megtéveszteni a világot, de a svindlerek kétes ranglistájára nem biztos, hogy felkerülhetnének. Játékunkban megismerhetitek a történelem néhány hírhedt szélhámosát, és legnagyobb átveréseiket. Megfejtésként hét nevet várunk, amelyeket kitalálhattok tetteik rövid leírásából, vagy a bejegyzések kiemelt betűinek helyes sorrendben való összeolvasásából.

(A nyereményeket a kiadó postázza kizárólag Magyarország területére.)

  A városüzemeltetés megbízottjának hazudva magát többször eladta a Brooklyn-hidat, de sikerült vevőt találnia a Madison Square Gardenre, a Metropolitan Múzeumra, sőt, a Szabadság szoborra is.

a Rafflecopter giveaway
________________________________________________________________________________________________

A turné többi állomása



05/30.  Angelika blogja
06/01.  MFKata gondolatai
06/03.  Könyvszeretet
06/05.  Kristina blogja
06/07.  Dreamworld
06/09.  Zakkant olvas
06/11.  Kelly és Lupi Olvas
________________________________________________________________________________________________

Ania Ahlborn - Vértestvérek

Ania Ahlborn - Vértestvérek  Fülszöveg: Az Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, a...