A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Libri Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Libri Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 3., kedd

Meredith Wild - Hardwired (Rád kattanva #1)

A Libri Könyvkiadó újabb sikersorozattal örvendeztetett meg bennünket, a Rád kattanva első része a napokban jelent meg magyarul Meredtih Wild-tól Hardwired címmel. A Blogturné Klub 7 állomásos turnén népszerűsíti Blake Landon és Erica Hathaway szenvedélyes kapcsolatáról szóló történetet október 22. és november 3. között. 

Meredith Wild - Hardwired (Rád kattanva #1) 

Miért pont ez? A hacker főhős miatt úgy gondoltam, hogy egész jó sztori sülhet ki belőle.

Fülszöveg: Erica Hathaway korán megtanulta, hogy az életben csak magára számíthat. Apa nélkül nőtt fel, később pedig áldozatául esett egy erőszakos férfinak, akinek az emléke még most is kísérti. Friss diplomásként internetes vállalkozásba kezd, de hogy sikerre vigye az ötletét, befektetőt kell találnia. Egy sármos, de arrogáns férfi azonban az útjában áll, és úgy tűnik, nagy árat kér azért, hogy segítsen Blake Landon hírhedt számítógépes hacker, aki nem ismer lehetetlent. Fiatal kora ellenére mesésen gazdag, de úgy hírlik, a múltja sötét titkot rejt. Erica határozottsága és romlatlansága szinte megbabonázza, és képes a végsőkig is elmenni azért, hogy megszerezze a lányt.
   Erica tovább akar lépni, de a múlt ismét megkísérti. Blake birtokolni akarja szerelmét, de a lány segítsége nélkül elveszett. 
   Meredith Wild a New York Times és az USA Today bestsellerszerzője, díjnyertes regényeit több millió rajongó olvassa világszerte. Meredith az egyetem elvégzése után sikeres vállalkozó lett, szabadidejében pedig megvalósította gyermekkori álmát, amikor megírta élete első regényét. A Rád kattanva (Hacker) a tavalyi év egyik legkeresettebb romantikus sorozata volt. 
Megszállott volt. Áthágta a szabályokat. Úgy vonzott, mint a mágnes. 

A bejegyzés 16 éven felülieknek!

Vélemény: Úgy esett a rém eset, hogy a hacker pasi miatt felkaptam a fejem a könyvre, aztán megláttam, hogy erotikus regényről van szó, így a lelkesedésem rögtön alább hagyott. Sokáig vacilláltam, hogy elolvassam vagy ne olvassam el, mert az erotikus regény totál nem a műfajom, ennek ellenére néha a kezembe akad egy. De ha a kezembe is akad, az azért van, mert a főszál vagy a főtörténet fantasy, thriller vagy csak simán érdekes és izgalmas. Ezek mellett úgymond megtűröm az erotikus részt. Nem, nem vagyok prűd, csak egyszerűen jobban érdekelnek más műfajok, amivel az időmet szeretem eltölteni (meg a pénzemet rákölteni), illetve a műfajban nem igazán találkoztam ízléses vagy izgalmas sztorival. Nekem az nem történet, hogy a főhősök lefekszenek egymással a hálószobában, majd a szabadtéren, itt-ott, meg így-úgy.  Szóval egy véletlen folytán mégis elolvastam a regényt, ha már úgy alakult. Unalmas percek kitöltésére nem rossz, némelyik rész el is szórakoztatott, de úgy érzem, hogy nem maradtam volna le semmiről, ha kihagyom a könyvet. Sajnos az összes olyan sablont felvonultatta a szerzőnő, ami miatt nem szeretem a műfajt, és ami miatt újra és újra megutáltatják velem. Mégis nagyon sokan zabálják ezeket a könyveket, nekik biztos nem fog csalódást okozni, mert ugyanolyan volt, mint az összes többi "agyonhájpolt" cucc.

 A műfajtól való idegenkedésem ellenére találtam benne szórakoztató és értékelhető részeket. Először is végre találkoztam egy olyan erotikus regénybeli hősnővel, akinek nem az minden álma, hogy egy félisten karjaiba és vagyonába beledőljön és házipincsi legyen belőle drága strasszköves nyakörvvel. Erica Hathaway már az egyetemen belekezdett egy netes vállalkozásba, a Clozpinbe barátnőjével és egy egyetemista számítógépzsenivel, Siddel. Keményen és kitartóan megdolgozott a vállalkozásért, hármójuk közül talán ő az egyedüli, aki komolyan is vette ezt az egészet. A diploma után Erica ebből akar megélni, főállásban ezzel akar foglalkozni, míg a többiek inkább neki állnak munkát keresni. Erica inkább befektetőket keres. "Véletlenül" belebotlik Blake Landonba, akiről mit ad isten, kiderül, hogy az Angelcom egyik részvényese, ahonnan Erica befektetőt kíván szerezni. A regény üzleti része érdekes és szórakoztató volt, ráadásul végre bemutatta egy erotikus regény, hogy nem feltétlenül kell egy női karakternek ostobának és szürke kisegérnek lennie. Mondhatnám azt is, hogy Erica méltó párja egy gazdagabb pasinak. 

  A mellékszereplők, mint pl. Sid a számítógépes zseni szórakoztató színfoltjai voltak a regénynek, így nem csak a két főhősre korlátozódott az egész. Bár keveset szerepeltek az ő sorsuk is érdekelni kezdett. Alli, a barátnő és Heath, Blake öccsének kapcsolata még talán jobban is érdekelt, mint a főszereplőké. Ott legalább reálisabb és másfajta drámák húzódnak meg a háttérben, nem annyira sablonosak és mondvacsináltak, mint Ericáék kapcsolatában. 

  A lány találkozik a milliárdos irányításmániás pasival és már az első percben olthatatlan vágy lesz közöttük. A szenvedély csak úgy szétrobbantja őket. A csaj még kéreti magát és azzal vagdalkozik, hogy nem ér rá a szerelemre, meg semmire se, mert a vállalkozásához most ész kell, de persze hogy nagyon hamar beadja a derekát, aztán megy megint a huzavona, hogy de akarom, de nem lehet ésatöbbi. A pasi próbálja bekorlátozni, követi, mindig mindenhol, jókor jó időben bukkan fel, hogy lovagként megvédje őt, de a csajnak ez inkább ijesztő, aztán meg mégis ez gerjeszti be. Aztán persze hirtelen bejön egy dráma, a mocskos múlt. Persze, hogy a főhősnővel annak idején erőszakoskodtak, ez valahogy alap, hiszen minden nővel erőszakoskodnak manapság, kemény világban élünk. Ja és minden második pasi 30-as vagy az alatti milliárdos és egy adonisz és természetesen a szürke, semmitmondó hősnő kell neki, csak azért mert jól mutat testre simuló cuccban. Ó anyám! Ez most komoly? A családi dráma felbukkanásánál még azt hittem, hogy van remény, de aztán az is  szürreálisan alakult, semmi valóságalapja nem volt az egésznek. Na meg az erőszakoló kiléte is. Jóformán semmi, de semmi köze nem volt a valósághoz az egész regénynek. Tudom, hogy a műfaj sajátossága, hogy felnőtt mese, így aki kedveli az erotikus irodalmat, az szeretni fogja a meseszerű elemeket. Én meg olvassak realista regényt, ha arra vagyok kíváncsi.

 A főhős pasi amennyire érdekesnek tűnt a fülszöveg alapján, annyira semmilyen volt az egész regényben. Én nem éreztem a szenvedélyt, nem voltam kíváncsi a pasira, a hackerkedésére kb. három mondat utalt, semmiféle izgalmat nem okozott. Az, hogy egy félisten már két dolog miatt is az agyamra megy. Az egyik az, hogy hiába néz ki jól valaki, onnantól kezdve, hogy semmilyen más értéke nincs, bennem megöli a vágyat. Esküszöm, hogy a kocka, link és igénytelen Sid jobban megmozgatta a fantáziámat, mint a félisten milliárdos Landon. Ráadásul Landonnak tényleg kijárt volna egy terápia és nem a szexuális játékok, meg az ágybeli vágyak miatt, hanem azért, mert agyilag nem normális. Én még sosem találkoztam olyannal, hogy a való életben bármelyik csajnak is bejött volna az ilyen fokú irányításmánia. Ez ijesztő és szerintem inkább megöli a vágyat. Az ilyen pasitól menekülni kell, de rohadt gyorsan, még azzal se kell foglalkozni, hogy hogyan néz ki és mennyi pénze van. Az ilyen pasikkal kezdődnek a pszicho-thrillerek, meg a valóságban a tragédiák is.  Számomra nem ott kezdődik a férfiasság, hogy a pasi leüvölti a fejem, vágytól fűtötten hozzávág a falhoz és minden egyes percemet beosztja, meg állandóan a sarkamban liheg, mint egy dühött bika, hogy most éppen ki meri rám emelni a tekintetét. Számomra itt kezdődik a nem egészséges elme, ebből lesznek az abuzív kapcsolatok.

A másik dolog, ami miatt agyamra megy a félistenség, hogy nem bírom az ennyire művien tökéletes pasiképet, ami az utóbbi időben a regényekben van. Ezeknek a pasiknak köze sincs a valóságos pasikhoz, ezáltal számomra Ken barbik lesznek. Szépnek szépek, de kb. unott pofával lehet rájuk bámulni, mert semmi pluszt nem adnak. Kb. olyanok, mint egy szép festmény vagy szobor, amit megcsodálunk, de továbbállunk bármiféle hosszabb távú érdeklődés nélkül. Legalábbis nálam ez így működik a félisteneknél, sikerült a pasiképet elrontaniuk ezeknek a regényeknek és sikerült másfajta szépségideált kialakítaniuk bennem. Ezek a pasik csak üres vázak, amik abszolút nem kötnek le, ezáltal nem tudom átérezni a regénybeli szenvedélyt sem. A szerelmet meg valahogy röhejesnek találtam közöttük. Az nem itt kezdődik. Később persze az lehet belőle, de annyira nem tartott még a szerelemnél a kapcsolatuk, hogy csak pislogni tudtam, amikor elhangzott a szó. 

  Azt hittem, hogy a főhős pasi egy izgalmas és érdekes személyiség lesz. Egy olyan pasi, akivel szívesen megismerkednék élőben vagy lehetne nyálat csorgatni utána (elvégre ezt a célt szolgálják részben az erotikus regények), de csalódtam. A várva várt hackerkedés pedig elsikkadt. Az utolsó pár oldalban kezdett érdekelni a pasi, de annyira nem, hogy remegve várjam a folytatásokat. 

Összességében elszórakoztatott a regény abban a pár órában, amíg elolvastam, de továbbra sem az én műfajom az erotikus regény, így akár ki is hagyhattam volna. Az erotikus jeleneteket korrektül megírta az írónő, a fordítás is okés volt. Nem volt anatómia tankönyv jellege és a méhecskék szintjére se süllyedt le. Aki szereti a műfajt és rajong a milliárdos Ken-barbi pasiképért, akinek ráadásul ijesztő (mások számára izgató) irányításmániája van, annak jó kis olvasmány lesz. Nem kiemelkedő regény, de nem is rosszabb, mint bármelyik másik a műfajban. Egyszerűen ez nem az én könyvem és stílusom.  
___________________________________________________________________________________
Történet: 3,5/5 pontból
Kedvenc: Erica, Marie
Tetszett: a karakter határozottsága és elszántásága az induló vállalkozása miatt
Nem tetszett: Blake Landon irányításmániája
Oldalszám: 344 oldal
Fordította: Székely Szilvia
Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft. 
___________________________________________________________________________________
 Nyereményjáték 

  Mivel a Harwired - Rád kattanva 1. című könyvben a hackereké a főszerep, így a nyereményjátékot is e téma köré építettük fel, ezzel is ráhangolva mindenkit a témára.  Ismert hackerek válnak nap, mint nap népszerűvé a való életben is, de valljuk be a filmekben, sorozatokban is általában a kedvenceink, hiszen vagy vicces kockák, vagy rejtélyesek és kicsit veszélyesek. Így érthető, hogy ők azok, akik felkeltik az érdeklődésünk a legtöbb esetben, különc viselkedésükkel. 

 A Libri könyvkiadónak köszönhetően a szerencsések meg is nyerhetik a könyv egyik példányát. Nincs más dolgotok, mint felismerni a turné állomásokon a képeken szereplő filmes karaktereket, esetleg a valós hackereket, és beírni a megfelelő helyre a karakter nevét. Jól figyeljetek! A helyes megfejtés a karakterek filmes neve, nem a valódi. Tehát nem a színész nevét kell beírni a megfelelő helyre, hanem a karakterének a nevét. 

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

 a Rafflecopter giveaway

___________________________________________________________________________________
 Résztvevő blogok 

10/22 Kristina blogja 
10/24 Angelika blogja 
10/26 Kelly és Lupi olvas
10/28 CBooks 
10/30 Deszy könyvajánlója 
11/01 Insane Life
11/03 Könyvszeretet 
___________________________________________________________________________________

2015. október 14., szerda

Hyeonseo Lee és David John: A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából

  A Libri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Hyeonseo Lee és David John A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából című regénye. Ennek apropóján, meghívunk kedves Olvasó, hogy tarts velünk, és ismerjük meg együtt egy bátor fiatal lány történetét, aki tényleg minden követ megmozgatott azért, hogy elnyerje saját és családja szabadságát. 

 A kalandos út első napjára 2015. október 12-én kerül sor, majd ezt követően minden másnap, más és más blogger segítségével ismerhetitek meg azt a hosszú és veszélyekkel teli utat, amit Hyeonseo Lee megtett. Eközben persze érdekességekkel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyeremény játékon is, melynek díja - a kiadó jóvoltából - két példány az A lány hét névvel című könyvből. 

Hyeonseo Lee és David John: A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából 

 Miért pont ez? Még évekkel ezelőtt engem is elkapott a koreai hullám (hallyu-mozgalom, lásd az extrában lejjebb), aminek hatására a filmeken, a zenén és a sorozatokon túl maga a nyelv és kultúra is érdekelni kezdett. A nyelvet a mai napig is tanulom, amihez hozzátartozik a kultúra és a történelem ismerete is, így minden érdekel, ami Koreával kapcsolatos. Köztük ez a könyv is. 

Fülszöveg: Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába. Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért. 

Vélemény: Alapjáraton nagy Korea rajongó vagyok, így egy kicsit elfogult is, amikor azt írom, hogy imádtam a könyvet. Először arra gondoltam, hogy azért fogom szeretni, mert olyan infókat tudhatok majd meg, amikhez amúgy nem nagyon férnék hozzá, a kultúra jobb megismeréséhez pedig szükségem van minden kis morzsára. Végül nem ezért szerettem meg a könyvet, hanem a közvetített értékei és az érzések miatt. Egy kicsit el is szégyelltem magam, hogy a nagy Korea imádatomban csak a kinyerhető információkra figyeltem először, holott annál sokkal többet nyújt a könyv. Nagyon-nagyon tanulságos történet, amit annak is érdemes elolvasni, aki különösebben nem vonzódik a kultúrához. 

Az Észak- és Dél-Korea közti konfliktus sajnos még a mai napig nem oldódott meg, így a könyv témája nagyon aktuális. Hyeonseo Lee (ejtsd: Hjonszo I) Észak-Koreában született és nevelkedett, majd megszökött onnan és végül a családját is kimenekítette. Ezt a történetet, ezt a kalandos utat meséli el, miközben beszámol arról, hogy egy átlag észak-koreai hogyan látja a diktatorikus rendszert a hétköznapokban, milyen a Kínával való viszony a kis ember szintjén, milyen elképzeléseik vannak a világról, majd később arról is, hogy milyen volt szembenéznie magával a szabadsággal és a világgal. Beszél a kulturális sokkról is és a beilleszkedés nehézségeiről is, még abba is belelátunk, hogy a diplomácia hogyan működik, és a különböző országok hogyan állnak az észak-koreai menekültkérdéshez. A könyv azért kapta ezt a címet, mert az írónőnek összesen hét neve volt élete során, a legtöbbet kényszerűségből választotta a menekülés időszaka alatt.

 Élet Észak-Koreában 

  Kívülállóként megdöbbentő volt olvasni, hogy a mai világban létezik egy olyan hely, mint Észak-Korea, ami ennyire elszigeteltségben él. Persze tud és hall róla az ember, de mégis nehéz elképzelni mindazt, amit Hyeonseo Lee leírt. Neki az a diktatórikus világ volt a természetes, ami számunkra hátborzongató. A regény első egyharmada bőven betekintést nyújt, hogy milyen is ott az élet, legalábbis milyen volt a '80-as, '90-es években.  

A rendszer működése nem csak a diktatúrán alapszik, hanem a személyi kultuszon is, így szinte meg sem kérdőjelezik a hatalom helyességét vagy helytelenségét. Már kiskoruktól kezdve úgy nevelkednek, hogy a Nagy Vezér és a Kedves Vezető az istenek, akik megvédik őket a jenki sakáloktól és a dél-koreai anyagias ellenségtől. Rengeteg felháborító tanítást kapnak, ami mind hazugság, de legjobban mégis az akasztott ki, hogy szánt szándékkal olyan képet festenek le a világról, ami egyáltalán nem igaz. Pl. Dél-Koreáról olyan felvételeket és képeket mutatnak, ahol az amerikaik megverik a koreai gyerekeket, Dél-Koreában éhínség van és pusztulás, míg Észak-Koreában minden jól megy, egy gazdag és virágzó ország. A személyi kultuszból pedig az háborított fel a leginkább, hogy a két vezető portréját minden családnak kitüntetett helyre kellett raknia és tisztán tartania, egy olyan ronggyal, amit kimondottan erre a célra kaptak az államtól. Ha másra használták azt a rongyot vagy port találtak a képeken, akkor a rendőrök elvitték a családot. Havonta fehér kesztyűs hivatalnokok ellenőriztek mindenkit. 

Még bőven lehetne sorolni, hogy milyen agymosó és népbutító eszközök voltak/vannak, a legszörnyűbb az egészben, hogy mivel a népnek nincs viszonyítási alapja, sem lehetősége arra, hogy megszerezze a megfelelő tudást, illetve félelemben élnek, meg sem merik támadni a rendszert vagy elhisznek mindent. A titkosrendőrségnek, a Bowibu-nak nem is kell szinte működnie, mert szomszéd feljelenti a szomszédot, gyerek beköpi a gyereket. Mindent az állami elosztórendszeren keresztül kaptak, ruhát és élelmet, még azt is az állam mondja meg, hogy mi lesz a foglalkozásod, biztosítja is a munkahelyet és a lakhatást is. Szigorúan mindent nyilvántartanak, még azt is, ha egy család elköltözik, így a szökés sem maradhat titokban. Ha a szongbun-rendszer szerint értékes a család (szimpatizáns, párthű, vagy háborús hős felmenők), akkor jobbak a kilátások az életre, de nagyon könnyen a társadalom peremére lehet szorulni. 

Az 1990-es években bekövetkezett éhínség táptalaja lett a már így is létező korrupciónak és a fekete piacok megerősödésének. Sok ember droggal és csempészett áruval kezdett el kereskedni, hogy a családjának ételt tudjon adni, mert már az állami elosztó rendszer is becsődölt. Illegális volt minden ilyen tevékenység, de annyira korrupt mindenki, hogy fizetségért cserébe szemet hunynak minden felett. Hyeonseo családja is így próbált meg boldogulni. A kínai határ mellett éltek, ahol csak egy keskeny folyó választotta el a két országot, így könnyebben tudtak üzletelni. Hyeonseo még a nagykorúsága előtt átszökött egy kicsit a befagyott folyón, hogy megnézze magának Kínát, de hazamenni már nem tudott. Innen indul a kálváriája, ami szinte egész Ázsián át tartott.

Kína 

Hyeonseo Lee egész életében hálás volt, hogy az apja erőltette a madarin nyelv tanulását, így egész jól elboldogult Kínában. Sokszor sikerült magát kiadnia kínainak vagy kínai-koreainak, így a nyelvtudás megmentette az életét. Itt döbbent rá először, hogy mennyi hazugsággal etették őket, hogy szinte semmi sem igaz abból, amit eddig egész életében tudott. Itt betekintést is nyerhetünk az embercsempészek világába és az alvilágba is.

Dél-Korea

  Több évnyi Kínában tartózkodás után Hyeonseo eljut Dél-Koreába. Ebben segítségére van a Kínában megismert dél-koreai barátja, Kim is, akivel több éves párkapcsolata lett. Az igazi sokk itt érte Hyeonseo Lee-t, hiszen rádöbbent, hogy elvileg egy népnek kellene lenniük, de mégsem azok. Mások a szokások, a társadalmi berendezkedés, sőt még a nyelv is. Hiába beszélnek koreaiul, nagyon nehezen érti meg. Az étlapokat sem tudja elolvasni, mert nem érti, hogy mi az a lice (angol rice - rizs; a szó eleji L kiejtési sajátosság). Az északi amerikagyűlölő országból jött lánynak nagyon nehéz felfogni a déli amerikarajongó ország nyelvi változásait és sajátosságait. Ez pl. olyan, mintha a vidéki nagymamámnak mondanám azt, hogy megyek soppingolni, fogalma se lenne arról, hogy mit beszélek, pedig magyarok vagyunk mindketten. Csak míg nekem ez érthető lenne, hogy nem érti, addig Hyeonseo-nak huszonévesen egy sokk volt, hogy nem érti meg a saját korosztályának beszédjét sem.

 A hirtelen jött szabadsággal és a választási lehetőségekkel sem tud nagyon mit kezdeni eleinte. Furcsa számára, hogy egyetemre jelentkezhet és nem kell hozzá az állam engedélye. Rádöbben, hogy Dél-Koreában iszonyatosan sokat számít a családi háttér, a jó képzettség és a vagyon. Ha mindezekkel nem rendelkezik egy koreai, akkor borzasztóan hátrányosan indul, főleg ha még észak-koreai is. Itt nem védi meg a szongbun-rendszer, itt szinte esélye sincs bejutni a felső tízezerbe, keményen kell dolgoznia. A társadalomban egy kissé lenézik az észak-koreaiakat, de azzal a gyűlölettel nem találkozik, amit tanítottak neki és amitől tartott. Nincs gyűlölet, egyszerűen csak a dél-koreaiak kerülik a témát, nem beszélnek a helyzetről, de maximálisan segítőkészek és bizonyos fokig befogadók is.  

Kulturális sokk és a család

Végül nagy diplomáciai harcok (elképesztő, hogy pl. Laoszban mi volt) és lehúzó embercsempészek mellett sikerül kimenekítenie az öccsét és az édesanyját is, majd segíteni nekik a beilleszkedésben. A családja is átesett egy kulturális sokkon, ami náluk sokkal nagyobb erejű volt. Az idősebb anyuka pláne nehezen rázódik ki egy olyan társadalomból, amiben az élete háromnegyedét leélte, az öccse pedig fiatalként borzasztóan megijed azoktól az elvárásoktól, amik Dél-Koreában vannak. Volt időszak, amikor mindketten vissza akartak menni Észak-Koreába, mert ott egyszerűbb lett volna az élet a bejáratott illegális üzletekkel, a követhető szabályokkal és az ott maradt rokonokkal. Azt is sokként élték meg, hogy Hyeonseo Lee bemutatta nekik a "jenki sakál" barátját. 

Végtelenül sokat tudnék még beszélni a történetről és a rengeteg áll-leesős pillanatról, arról, hogy mennyire izgalmas volt végigolvasni a menekülést (jobb, mint egy akciófilm), de meg akarom hagyni az élményt. Nekem, mint nyelvtanulónak, nagyon érdekes volt a nyelvi problémákról és a két Korea közti kulturális különbségekről is olvasni. A legjobban viszont az írónő személye, az élni akarása, a küzdőképessége, a talpraesettsége, az intelligenciája és családszeretete fogott meg. Egyszerűen hihetetlen, hogy miken ment végig és kibírta épp ésszel.  
____________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Hyeonseo Lee, Kim, Minho
Tetszett: maga a történet és a kulturális sokk leírása
Nem tetszett: -
Fordította: Todero Anna
Oldalszám: 404 oldal
Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft. 
___________________________________________________________________________________
 Blogturné extra 
A két Korea közti konfliktustól a hallyu-mozgalomig 

Csak dióhéjban írom le a két Korea közti konfliktus mibenlétét, aki bővebben kíváncsi a témára, itt van egy remek cikk, amely nagyon szépen és hozzáértőn összefoglalja a történelmi eseményeket. 

Korea kettészakadásának egyik fő elindítója a japán megszállás volt az 1910-es években. A fasiszta Japán gazdaságilag a befolyása alá vonta Koreát, majd a második világháború során politikai célokra is felhasználta az országot, katonai diktatúrát vezetett be. A szovjet és amerikai csapatok együtt harcoltak a japánok ellen a koreaiakkal, északon a szovjet csapatok állomásoztak, délen pedig az amerikai csapatok, így két megszállási övezet jött létre Koreában. Az állami felső vezetés kialakulására is jellemző volt ez a kettősség: az északi terület kommunista érdekszférává, a déli pedig kapitalista és tőkés uralmi rendszert követő, tehát Amerika barát érdekszférává vált. 

 1949-re az amerikai csapatok elhagyták Dél-Korea területét, így az országot csak saját gyenge hadserege védte. Az akkori vezető Észak-Koreában, Kim Ir Szen az ország egyesítésére törekedett, meglepetésszerű támadást indított Dél-Korea ellen, kihasználva annak védtelenségét. A koreai háborúban (1950-1953) végül patthelyzet alakult ki, az amerikai segítség miatt meghiúsult Dél-Korea elfoglalása. A háború még a mai napig sem ért véget, jelen pillanatban tűzszünet van érvényben 1953. július 27-e óta. 

A megosztottság rögzült: Észak megmaradt egy világtól elzárt területnek, ahol teljes diktatúra van, Dél viszont főként amerikai segítséggel fejlett ipari nagyhatalommá vált. Dél-Korea az 1980-as években nyitni kezdett a világ felé (az 1980-as években mi is felvettük az országgal a diplomáciai kapcsolatot). 

Az 1990-es években pedig elindult a koreai hullám, nemzetközileg elismert néven a hallyu-mozgalom, melynek célja a koreai populáris kultúra (filmek, sorozatok, zene) megismertetése és elterjesztése a világon. A hallyu-mozgalomnak köszönhetően Dél-Korea aktívan bekerült a világ vérkeringésébe és lassan, de biztosan teret hódít magának. A populáris kultúra elterjedése automatikusan maga után vonja a teljes kultúra megismerését, így akit elkapott a hullám, az hamarosan érdeklődni kezdett a nyelv, a történelem és a kultúra iránt is. A hallyu-mozgalom nálunk Magyarországon is tarolni kezdett, bár még szubkultúra szinten létezik. A 2000-es években létrejött a Koreai tanszék is az ELTE-n, ahol már a nyelvet is lehet tanulni. 

___________________________________________________________________________________
  Nyereményjáték 

Hyeonseo Lee (ejtsd: Hjonszo I) eddigi élete során többször rákényszerült, hogy nevet változtasson. Születésekor kapott neve után volt, amit a szükség hozott, volt olyan, amelyet kénytelen volt elfogadni és volt olyan is, amelyet önként választott. A feladatotok az lesz, hogy a blogokon elrejtett betűk alapján kitaláljátok, melyik neve bújt meg a sorok között a hét közül. Három blog – három név. A neveket írjátok be rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Segítségképpen nem kevertük össze a betűket, továbbá a vezetéknév (első helyen áll, mint a magyarban) egyetlen szótag. Kalandra fel! 

Ha kitaláltátok mind a három nevet, esélyetek nyílik megnyerni a Libri kiadó által felajánlott az A lány hét névvel című regény két példányának egyikét!

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway
___________________________________________________________________________________
 További állomások 

10/12 Tekla Könyvei 
10/14 Könyvszeretet
10/16 Szembetűnő
____________________________________________________________________________________

2015. október 12., hétfő

Arwen Elys Dayton - Seeker (Klánok háborúja #1)

  A Libri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Arwen Elys Dayton Seeker című regénye, a Klánok háborúja trilógia első része. Ennek apropóján, meghívunk kedves Olvasó, hogy tarts velünk, és fedezzük fel együtt a Keserők világát. Vegyünk együtt részt az athame megszerzésének harcában, mely téren és időn át tart. A út rögös lesz, telve bonyodalmakkal, árulással és bizalmatlansággal, de azt azért megígérhetjük, hogy utazásokból, harcosokból, fegyverekből, lidércekből, szerelemből és szeretetből nem lesz hiány. 

A kalandos út első napjára 2015. október 12-én kerül sor, majd ezt követően még két másik blogger segítségével ismerhetitek meg a Keresők világának legszebb helyszíneit és modern illetve régi korok furcsa egyvelegét. Eközben persze érdekességekkel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyereményjátékon is, melynek díja - a kiadó jóvoltából - három példány a Seeker című könyvből.

Arwen Elys Dayton - Seeker (Klánok háborúja #1) 

Miért pont ez? A Keresők világa már a fülszövegben rabul ejtett.

Fülszöveg: Azon az éjszakán, amikor Quin Kincaid felesküszik Keresőnek, új történet kezdődik a számára. Már nem kislány többé, mesterei jól felkészítették, hogy kiálljon minden próbát, harcoljon a becsületért és az igazságért a sötétség ellen. Két életre szóló barátja, Shinobu és John is megértek a próbákra. Az egyikük reménytelenül szerelmes a lányba, a másik titokban találkozgat vele. 
  Az eskü éjszakáján azonban minden rosszul sül el Quin számára. A családja becsapja, a szerelme elárulja, és még az is kiderül, hogy a Keresők nem az ártatlanok és gyengék védelmezői, hanem kegyetlen bérgyilkosok. 
  Quin története téren és időn át száguld velünk a középkori Skóciából a távoli jövőbe, drogbárók, lidércek, harcosok és gyógyítók között, ahol a mindent elsöprő fegyver, az athame megszerzéséért vívott harc kezdődik. Odaát. 
  Arwen Elys Dayton hónapokat töltött anyaggyűjtéssel a Klánok háborúja első kötetéhez. A gízai piramisoktól Hongkong felhőkarcolóin át a Skót-felföldön álló romos kastélyokig a regény összes helyszínét bejárta. Jelenleg férjével és három gyermekükkel az USA-ban él, és a trilógia újabb kötetén dolgozik. A Seeker filmváltozata hamarosan a mozikban is látható lesz. 
 „Katniss és Tris kedvenc könyve lenne.” – TeenVogue.com 

Vélemény: A fülszöveg nagyon jól leírja a történet lényegét és jó hangulatot csinál, mégsem azt kaptam, amit vártam. Szerettem a könyvet, de az elvárásaimmal ellentétben nem egy középkori Skóciában játszódó történetet kaptam, hanem a közép- és modern kor furcsa és érdekes egyvelegét. Ez a kettősség végighúzódott a regényben és egy kis káoszt is okozott. A kezdeti helyszín a középkori Skócia, innen indulva pedig London és Hong Kong is a helyszínek között lesz, a korok pedig keverednek. Néhol olyan érzésem volt, hogy a középkorban vagyunk, majd hirtelen léghajó lebeg az égben, miközben jövőbeli fegyverekkel harcolnak a hősök. Amennyire érdekes volt ez a keveredés, annyira zavaró is.

Keresők

  A három fiatal (Quin, John és Quin unokatesója, Shinobu) abban a hitben nevelkedett, hogy Keresőnek lenni maga a mennyország, hihetetlenül nagy becsben tartott életpálya, megbecsült tagjai a társadalomnak, a gyengéket védelmezik, egyfajta Robin Hoodok lesznek. Az a sok gyerekkori tanulás és edzés a próba, az eskü letétele után fizetődik ki, amikor is képesek lesznek Odaátra utazni, ahonnan térben és időben tovább mehetnek, hogy a küldetéseiket beteljesítsék. Megkapják a jelet, ami igazolja, hogy a Keresők népéhez tartoznak, illetve olyan tudás birtokába jutnak, amiről az egyszerű földi halandók álmodni sem képesek.

 Quin elkötelezett híve ennek az elméletnek, annak ellenére, hogy alkoholista anyja -, aki végül nem tette le az esküt annak idején - próbálja virágnyelven figyelmeztetni a lányát, hogy jobban tenné, ha inkább megszökne Johnnal és férjhez menne, minthogy Keresővé váljon. Keresőnek lenni nem egészen rózsás, mint ahogy Quin hiszi, ráadásul ha letette az esküt, olyan tudás birtokába kerül, ami örökre megpecsételi a sorsát és nem lesz visszaút. Quin lelkes fiatalként nem hallgat az anyjára, hanem az apját - aki a Keresők között vezéregyéniség - és a Keresők világát isteníti. John is próbálja lebeszélni a lányt az esküről és rávenni arra, hogy szökjenek el. Nem hiszi el Johnnak, hogy az apja nem olyan jóságos, mint amilyennek tűnik és nem akarja elhinni, hogy Keresőnek lenni nem olyan idilli.

  Quin, az unokatestvérével, Shinobuval egy nyugodt és békés burokban nevelkedett, hiába szerelmes Johnba, nem hajlandó elhinni, hogy ez a burok hazugság volt, ráadásul a fiú egy kicsit kívülállónak számít. Nemcsak azért, mert ő nem családtag, hanem mert ide küldték nevelkedni, és a gyávasága miatt is, így Quin azt hiszi, hogy csak a féltékenység és a bukástól való félelem beszél belőle. Az eskü egyik "szépsége", hogy aki letette, az nem beszélhet arról a tudásról, aminek a birtokába jutott, így a jólelkű felnőtteknek is meggyűlik a baja azzal, hogyan is tántorítsák el a fiatalokat ettől a céljuktól. Még Shinobu apja is megpróbálja figyelmeztetni a fiát, egy utolsó választási lehetőséget adva neki. Végig ott voltak a figyelmeztető jelek és lehetőségek, de Quin és Shinobu hajthatatlanok voltak.

 Az eskü letétele után Quin és Shinobu rájön, hogy mekkora hibát követtek el. Minden figyelmeztetés és sok más dolog, pl. a lidércek jelenléte is értelmet nyer. Quin és Shinobu rájönnek, hogy a Keresők valójában bérgyilkosok, akik fizetségért cserébe akár még teljes családokat is eltüntetnek a föld színéről, ha valakinek az áll érdekében. A nagyobb hatalmak akár még a gazdaságot is befolyásolni tudják a Keresők segítségével.

  John nem teszi le az esküt, nem is lenne rá képes, hiszen rettenetesen fél a Pusztító nevű fegyvertől, ez a Keresők legfőbb ellensége. A Pusztító olyan szikrákat szór ki magából, amik követni kezdik a célpontot, majd örökre ott is maradnak a test mellett. Lassan elemésztik az embert, elszívják az energiát és az életet, miközben az ember beleőrül és még öngyilkosságra sem képes. John halálosan retteg a fegyvertől, leblokkol a jelenlétében, a vizsga során márpedig bevetik ezt a fegyvert is. 
 
Athame és a lidércek

  Minden családnak van egy állat jelképe, ami az egyik fő fegyverükön, az athamén is megtalálható. Az athaméknak és az állatoknak is nagy jelentősége van, de spoiler nélkül nem lehet róla beszélni. A lényeg, hogy John mindenáron vissza akarja szerezni Briactől (Quin apja) a saját családjának athaméját és persze szeretné, ha ennek megszerzésében Quin is segédkezne, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. John családjának történetét megismerve valahol értettem a szándékait és azt, hogy hisz benne, hogy jót cselekszik, de közben ő vált a szememben főellenséggé, Quin apja helyett, aki pedig tényleg egy szemétláda volt. John szinte bármire képes volt, hogy felkutassa az athamét, majd később Quint is, hogy a lány segítsen a használatában. John mivel nem tette le az esküt, nem is tudja, hogy hogyan is kell az athamét használni, csak annyit tud, hogy ezzel lehet Odaátra jutni. Ez a regény fő motívuma, John és az athame utáni hajsza.

  A lidércek egyfajta szövetségesek és egyben ellenőrök vagy igazságosztók is. Nekik is van egy athaméjuk, ami talán a többi felett áll. Ők segédkeznek az eskü letétele során, ők vigyázzák a rendet, ha valamilyen nézeteltérés van a klánok között, akkor ők is bíráskodnak vagy igazságot tesznek, de egyik legfőbb hatalmuk mégis az, hogyha egy Kereső eltévelyedik, akkor helyette végzik el a munkát, majd őt is megölik. Jelenleg három lidérc van, az Öreg, a Középső és a Fiatal. A közöttük lévő hierarchia és a személyes történetük miatt is konfliktus van közöttük, az ő belső harcaikba is betekintést nyerhetünk. Az ő száluk volt az egyik legérdekesebb a regényben.

A szerelmi szál és egyéb bolondságok

  Na igen. Szerelmi háromszög. Nem is akármilyen! John és Quin kiskoruk óta szerelmesek egymásba, titokban találkozgatnak, együtt tervezik a jövőt. Ez egészen addig szép terv, míg John bele nem hülyül az athame utáni harcba és át nem megy pszichopata üldözőbe. Shinobu szintén szerelmes Quinben, annak ellenére, hogy rokonok. Hogy a szerző és a szereplők is enyhítsenek ezen a polgárpukkasztó tényen, elég sokszor említésre kerül, hogy tulajdonképpen annyira távoli rokonok, hogy szinte már nem is rokonok. De Shinobu (japán anyuka) sem tűnik jobb választásnak, mert ő meg ópium és még kitudjamilyendrog függője. Főleg a Hong Kongban játszódó időszakban hódol ennek a szenvedélyének. Nem lövöm le itt se poént, csak annyit említenék meg, hogy ez a szerelmi háromszög sem nyerő, ahogy általában a többi sem, csak nagyon ritkán.

 Egyéb bolondságnak vagy negatívumnak rovom fel az "elvesztettem az emlékeimet" húzást is, amit az írónő eljátszott Quin esetében. Annyi értelme volt az egésznek, hogy fennakasztotta az eseményeket és elhúzta a regényt, semmi másra nem volt jó.

Összességében a regény olvastatta magát, szerettem a korok és helyszínek keveredését, a futurisztikus technika és a léghajók jelenlétét, érdekes volt az elgondolás, a világfelépítés, a Keresők és a Lidércek egyéni története is, még az eseményeken is izgultam, a harcjelenetek pedig nagyon ütősek voltak. Viszont ez a sok ínyencség összezsúfolása egy regénybe számomra túlzás volt és gyakran elvesztem a részletekben és a fonalat is elvesztettem. Filmben nagyon látványos lesz, az tuti, de könyvként olvasva túlzsúfolt érzést keltett. Nagyon komplex regény, feszített tempóval, így néha át kellett gondolnom az eseményeket, hogy egy kis rendet tudja rakni közöttük.
____________________________________________________________________________________
Történet: 4/5 pontból
Kedvenc: Shinobu
Tetszett: a korok keveredése, a fegyverek
Nem tetszett: a történet kuszasága
Fordította: Markwarth Zsófia
Oldalszám: 448 oldal
Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft.
________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
  Nyereményjáték 

Az athame megszerzése utáni harcban nagy jelentősséggel bírnak a koordináták és a családi jelképek. A feladatotok az lesz, hogy a blogokon lévő képek alapján kitaláljátok az állatok nevét, melyek egy-egy család jelképei, illetve a megadott koordináták alapján határozzátok meg, hogy mely három városra gondoltunk a regény helyszínei közül. Tehát egy állat nevét és egy város nevét kell minden állomáson meghatározni, a megoldást pedig beírni a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. 

Kalandra fel! Ha kitaláltátok mind a három állatot, és megtaláltátok a három várost, esélyetek nyílik megnyerni a Libri kiadó által felajánlott Seeker regény három példányának egyikét 

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk. 


Koordináta: é. sz. 22° 17′, k. h. 114° 08′

 a Rafflecopter giveaway  
____________________________________________________________________________________
 További állomások 

10/12 Könyvszeretet
10/13 Deszy könyvajánlója
10/15 Dreamworld
____________________________________________________________________________________

2015. október 11., vasárnap

Jandy Nelson - Neked adom a Napot

A Libri Könyvkiadó jelentette meg a napokban Jandy Nelson: Neked adom a Napot című könyvét, mely hatalmas sikerű ifjúsági regény szerte a világon, idén megnyerte többek között a Printz díjat is. A könyv olyannyira várós a bloggerek körében, hogy a Blogturné Klub tagjai közül tíz blogger is részt vesz a regény bemutatásában. Érdemes velünk tartanotok, a kiadó felajánlásában megnyerhetitek a könyv három példányát, ehhez a játék helyes megfejtése és némi szerencse szükségeltetik. 

Jandy Nelson - Neked adom a Napot 

Miért pont ez? A fülszöveget elolvasva kíváncsi lettem az ikrekre és arra a rejtélyre, ami éket ver közéjük.

Fülszöveg: A tizenhárom éves fiú-lány ikerpár, Noah és Jude hihetetlenül közel állnak egymáshoz. Különleges burkot húznak maguk köré színekből és szavakból, ahová nem engednek be semmit és senkit. Egy nap azonban a burok felhasad, és a családi tragédia úgy kipörgeti az ikreket megszokott világukból, akár egy tornádó. Három esztendő múltán jóformán szóba sem állnak egymással. Az érzékeny lelkű Noah szerelmes barátságba keveredik a szomszéd sráccal, Jude pedig mesteréül választ egy goromba férfit, akinek több köze van a lány családjának széthullásához, mint hinné… 
  Az ikrek nem veszik észre, hogy mindketten csak a történet egyik felét ismerik, és vissza kéne találniuk egymáshoz, hogy esélyük nyíljon világuk újjáformálására. Jandy Nelson világsikerű regénye döbbenetes művészi erővel szőtt mese, ami beszivárog a csontjainkba, akár a tűz melege egy didergető napon. 

Vélemény: Egy viszonylag átlagos történetre számítottam, de annál sokkal többet kaptam. Első fejezetes szerelem volt a regény és nemcsak az idei, de életem egyik kedvenc regénye is. Gyönyörűen megírt történet, élethűen alakuló szerelmi szállal, irigylésre méltó testvéri kapcsolattal, sok-sok művészettel, színekkel, babonával, szerethető karakterekkel és sajátos humorral. Ritka az olyan YA regény, ahol a testvérek kapcsolata és a szülők élete is érdekel, ebben a regényben viszont mindenki sorsára kíváncsi voltam, minden egyes mellékszereplőére. Az emberi kapcsolatok és a rengeteg művészet volt a legfőbb vonzereje a regénynek. Jandy Nelson annyira plasztikusan ír, hogy szinte úgy láttam magam előtt az egész történetet, mintha festményekkel és szobrokkal mesélte volna el. 

"Valamivel később garázsajtó nyitásának zajára ébredek. Felkönyökölök. Az ég már kikékült: azúrkék, az óceán annál is kékebb: akvamarinkék, a fák a föld összes zöld árnyalatában őrjöngenek, és tömény tojássárgája csurog mindenre. Királyság. Az ítéletnap tuti elhalasztva. 
(TÁJKÉP: Amikor Isten ecsetje kicsúszik a vonalon)"

NoahésJude

 Az ikrek annyira jó testvérek voltak és annyira erős kapocs volt köztük, hogy a szülők is így egyben, NoahésJude emlegették őket. Csodáltam és egyben irigyeltem is az ikrek közti kapcsolatot, érezni lehetett, hogy tényleg egy burok volt körülöttük, ahová senki sem férkőzhetett be. Mozdulatokból, mimikából, félszavakból vagy szavak nélkül is megértették egymást. Gyerekként elkezdték felosztani egymás között a világot és még tinédzser korukban is "folytak a tárgyalások". Olyannyira egyként éltek, hogy a klasszikus kő-papír-olló játékot sem tudták játszani, mert minden esetben döntetlen lett. A világ felosztása mellett így az lett a másik játékuk, hogy halálmódokat eszeltek ki és dönteni kellett, hogy kettő közül melyik a rosszabb. Már ez a kapcsolat és a közös játékaik egyedivé és különlegessé tették az ikreket, később viszont, ahogy különválnak, még jobban kibontakozott az egyéniségük.  

"[...] - Megkaphatom? 
Ettől ledöbbenek. Még sosem kért a rajzaimból. Borzasztó nehezen válok meg tőlük. 
- A napért, a csillagokért, óceánokért és az összes fáért cserébe megfontolom - felelem abban a biztos tudatban, hogy ebbe úgysem megy bele. Tisztában van vele, hogy irtóra szeretném a napot meg a fákat. Ötéves korunk óta osztjuk föl egymás között a világot. Most vérszemet kaptam, hiszen először fordul elő, hogy karnyújtásnyi közelségbe kerültem a világuralomhoz. 
- Na ne hülyéskedj, Noah! [...] - Akkor nekem csak a virágok maradnak!
[...] - Rendben - bólint. - Fák, csillagok, óceánok. Jól van.
- És a nap, Jude.
- Jó, rendben - lep meg végképp. - Neked adom a napot."

Eleinte egy átlagos, boldog családnak tűnnek. A szülők szeretik egymást, szeretik a gyerekeiket is, a halott babonás nagyi egy ikon a családban és mindenki hiányolja különc, vicces és humoros személyét, a testvérek között is kivételesen jó kapcsolat van. De már a tragédia előtt megkezdődik egy lassú folyamat, ami eltávolítja egymástól a testvéreket. Ekkor tudatosul bennük, hogy ugyan ők imádják egymást, de ott vannak a szülők is, akiknek a szeretetére vágynak. Kaptak ők szeretetet, de kezdik érezni, hogy a szereteten belül is van rangsor. Jude az apjukkal van nagyon jóban, Noah pedig az édesanyjukkal és mindkét testvér irigyli a másik jó kapcsolatát az ellentétes nemű szülővel. Noah fájlalja, hogy az apja nem szereti őt (legalábbis ezt hiszi), hogy nem tud vele pasis dolgokat csinálni. Valójában ő az, aki elmenekül az apja elől, mert kezdi felismerni, hogy meleg, így őt nem vonzzák annyira a nagyon férfias dolgok. Ráadásul a művészetért nagyon rajong, jól is csinálja, mindenki a következő Picassonak tartja. A művészet iránti rajongásában osztozik a művészettörténet tanár édesanyja is, aki még könyveket is írt a témában. Jude is szereti a művészetet, ezért is irigyli Noah és az édesanyjuk közti kapcsolatot. 

  A nagymama szellemének sugallatára az édesanyjuk azt javasolja, hogy jelentkezzenek mindketten a Képzőművészeti Középiskolába. Az ikrek rajongani kezdenek az ötletért és lelkesen belevetik magukat a kis háziversenybe, amivel az anyjuk próbálja felkészíteni őket a felvételire. A szülői szeretet miatti irigység mellett megjelenik a féltékenység is, és a versengés csak még jobban eltávolítja az ikreket egymástól. Részben így lesz NoahésJude-ból, Noah és Jude. A regény így is íródott, egyszer Noah 13-14 éves énje meséli a történetüket, másszor pedig Jude 16 éves énje, ezért az időben is ugrálunk a fejezeteknél nemcsak a szereplők között.

Noah

 Noah stílusát szerettem a legjobban. Nála érződött úgy igazán a művészet szeretete. Állandóan rajzolt, nagyon jól is csinálta, képes volt még a leendő suli óráin is részt venni titokban, az udvarról belesve a tanterembe. Mindenhol és mindenben látta a művészetet, a formákat és színeket. Állandóan festett még fejben is, gyakran címet is adott a képzeletbeli festményeinek. Élete meghatározó érzéseit és eseményeit mindig lefestette és adott nekik címet. A testvérétől eltávolodva nagyon magába zárkózott és csak az édesanyjának nyílt meg, de a szomszéd új srác iránt táplált érzelmeit már vele sem merte megosztani. Noah életében Brian volt egy hatalmas fordulópont, az első igazi barátság, majd szerelem. Noah szála még 13-14 éves korukban játszódik, így a 16 éves kori énjét Jude szemén át láthatjuk. Talán ez volt az egyedüli negatívuma a könyvnek, mert kíváncsi lettem volna Noah 16 éves énjére a saját szemszögéből, nem pedig Jude által elmesélve. Ezért sem kapott rendes lezárást az ő szála. Nemcsak Noah karakterét szerettem, hanem a szerelmi szálat is. Annyira élethűen, kedvesen és humorosan írta meg Jandy Nelson, hogy teljesen belefeledkeztem, pedig általában nem rajongok a szerelmi szálakért. Nagyon szurkoltam annak, hogy a szétcsúszott és padlóra került Noah sorsa úgy alakuljon, hogy megtalálja ő is a boldogságot, látni tudja újra a szépséget és a művészetet a világban. 

Jude

  Jude 16 éves kori énjét nagyon szerettem, a 13-14 éves énjét viszont utáltam. Benne nem láttam meg a művészet szeretetét annyira, mint Noah-ban. Egy tipikus üresfejű, szörfös libácska volt, aki nem tudja komolyan venni az életet, csak hisztizik, pasizik és féltékenykedik. Kiborítja a családot, a szülőket, folyamatosan lázad és rosszindulatból, féltékenységből tönkre teszi a testvére jövőjét. A 16 éves énje, a tragédia utáni énje viszont gyökeresen más lett. Fiúbojkottot vezetett be, levágta a haját, szinte zsákruhákban járt, elkezdett beszélgetni a halott családtagokkal, főleg a babonás nagyival, komolyabban vette a Képzőművészeti Középiskolát és hipochonder is lett. A babonái nagyon szórakoztatók voltak, de egyben szomorúak is. Egész karakterét körbelengte egyfajta szomorúság és lemondás. Megtörte őt az élet és a család széthullása. Egyedüli támasza az volt, hogy mindenáron szobrász akart lenni és, hogy találkozott Oscarral, illetve Guillermoval, a híres szobrásszal, akinek a tanítványa lett. Oscarral nagyon sajátosan alakult ki a szerelme, így ez a szál is megint csak magával ragadott, annyira jól lett megírva. Kimondottan tetszett, hogy a srác egyáltalán nem az a sablonos tökéletes szépfiú volt, ami mostanában jellemzi a regénybeli pasikat. Oscarnak rengeteg hibája volt, de nagyon érdekes és különleges személyisége, ami szerintem sokkal, de sokkal fontosabb, mint a kinézet. A spanyol Guillermo, tört nyelvtudásával nagyon jól lefesti Jude-nak egy rajzolást gyakorló órán, hogy milyen is Oscar. Ebből is látszik, hogy nem a külseje a vonzereje, akármennyire érdekes is, hanem a külseje mögötti történetek. A forradások és az eszelős mosoly mögötti események, amik nyomot hagytak rajta és benne.

"- Ószkar a kedvenc modellem - mondja. - Nagyon különös az arca. Nem tudom, vetted-e észre. Isten tök részegen teremtette. Egy kicsi ebből, egy kicsi abból. Barna szem. Zöld szem. Horgas orr, féloldalas száj. Eszelős mosoly. Csorba fog. Egy forradás itt, egy forradás ott. Kész rejtély."

Mintha tényleg a sors akarta volna úgy, hogy ezek az emberek összetalálkozzanak, mert a szereplők közti kapcsolat kuszaságára csak a tragédia után jön rá az olvasó és maguk a szereplők is. Egy idő után összeérnek a szálak és egy új történetet ismerhetünk meg a történetben, nemcsak az ikrekét. Guillermo-nak nem csak azért lesz fontos szerepe, mert Jude mentora lesz, hanem egy sokkal lényegesebb dolog miatt, amin áll vagy bukik a testvérek újra egymásra találása, részben a jövője és a boldogsága. 

  Egyszerűen imádtam ezt a regényt, minden sorát, gondolatát, a stílust, a karaktereket. Teljesen magába szippantott és kikapcsolt, szerettem Jude-ot és Noah-t "hallgatni". Még el sem olvastam, de már azt vártam, hogy mikor kezdhetem el újra. Noah és Oscar pedig felkerültek a fiktív szerelmeim listájára, ami nagyon régóta nem bővült. :D Az egyik legjobb fiataloknak szóló regény, amit valaha megírtak. Aki szereti a műfajt, annak kihagyhatatlan. 

____________________________________________________________________________________ 
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Noah, Jude, Guillermo
Tetszett: a váltott szemszög, az időbeli eltérés, a plasztikus írásmód, a stílus, a rengeteg művészet
Nem tetszett: vártam volna egy tisztességes utolsó fejezetet Noahával is
Fordító: Komáromy Rudolf
Oldalszám: 428 oldal
Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft. 
____________________________________________________________________________________
 Nyereményjáték 

 Minden állomáson egy-egy művészeti alkotás képével találkozhattok, ezek mind szerepelnek a könyvben, illetve az alkotójuk. Nincs más dolgotok, a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a képen látható alkotások készítőjének a nevét. Tehát a festőkre illetve szobrászokra vagyunk kíváncsiak! Google képkereső segít!!!! 


 Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

 a Rafflecopter giveaway
 ____________________________________________________________________________________
További állomások 

10/06 Kelly és Lupi olvas 
10/08 Media Addict 
10/10 Könyvszeretet
10/12 Szembetűnő
10/14 Always Love a Wild Book
10/16 Deszy könyvajánlója
10/18 Letehetetlen
10/20 Angelika blogja
10/22 Dreamworld
10/24 CBooks
____________________________________________________________________________________ 

2015. augusztus 18., kedd

Marc Pastor - Barcelona árnyai (Moisès Corvo #1)

  A Libri Kiadó jóvoltából 2015 nyarán jelent meg Marc Pastor regénye, a Barcelona árnyai, mely egy sorozat első kötete. A történet az 1910-es évek Barcelonájába kalauzol bennünket, ahol nem csak a napfényé és a csillogásé volt a főszerep, hanem a sötét és ijesztő éjszakáké, melyeken egy szörny is rettegésben tartotta a várost. A Barcelona árnyai blogturné alkalmával a szörny nyomába eredünk, megtudhatjátok ki volt Enriqueta Martí, vagy éppen Moisès Corvo. 

Marc Pastor - Barcelona árnyai (Moisès Corvo #1) 

Miért pont ez? A borító hangulata megfogott, a fülszöveg még inkább, ráadásul hiányzott már egy jó kis krimi.

Fülszöveg: Barcelona utcáit egy rém tartja rettegésben. 
  Gyerekek tűnnek el nyomtalanul a koszos és sötét sikátorokban. Talán maga az ördög bújik meg az árnyak között, ő csábítja magához az ártatlanokat. 
 A rendőrség tehetetlen és közömbös, Moises Corvo felügyelő azonban eltökéli, hogy véget vet a gaztetteknek, és megbünteti elkövetőjüket. Nyomozása nemcsak versenyfutás az idővel, de valóságos ördögűzés is: végig kell járnia a katalán főváros nyomornegyedeit, luxusbordélyait, a fényűző kaszinók és gyomorforgató kanálisok világát. 
  Amikor a valóság napvilágra kerül…, az mindennél elborzasztóbb. 
 
Vélemény: Pár krimit már ledaráltam az életem során, de ez volt az első, ami igazán furcsa volt számomra. A pontozásnál is ezért voltam bajban, mert annyira nem volt izgalmas krimi, hogy lerágjam a tíz körmöm, de közben meg mégis nagyon megfogott. Sokat gondolkoztam ezen a furcsaságon és rájöttem, hogy két okból lett maradandó élmény a Barcelona árnyai és ez húzta fel az értékét is. Az egyik maga a narráció, hogy maga a Halál az elbeszélő, ez nagyon sokat dobott a könyv élményén. A másik pedig a szépirodalmi stílus. Hozzászoktam ahhoz, hogy általában a krimik ponyva stílusban íródnak, valahogy ez a műfaj sajátja, ez adja meg a közegét. Egy krimihez a gyors, pattogó stílus illik, ahol pörögnek az események, a nyomozásban lévő szüneteket pedig kitöltik a poénkodások vagy egy ütős nyomozó karakter belső vívódásai és gondolatai. Marc Pastor viszont a szépirodalmi stílusra jellemző lassú csordogálást és elmélázó hangulatot követte, ezáltal számomra a krimi műfajának teljesen más ízt adott, mégis megtartotta a műfaj legfőbb sajátosságait.

  Annak köszönhetően, hogy maga a Halál volt az elbeszélő, szinte az ügy minden egyes momentumát végig lehetett követni a könyvben. A Barcelona árnyai az a fajta krimi, ahol nem a tettes kiléte a kérdés, hiszen már a történet legelején találkozunk vele és végig látjuk a ténykedését, hanem az a kulcs, hogy mikor és milyen módon érnek össze a szálak. Maga a folyamat az érdekes, ahogy a nyomozók eljutnak a tettesig, miközben az olvasóban fokozza az izgalmat a gyilkos minden egyes új ténykedése, még nagyobb feszültséget teremtve ezáltal. Nálam elérte ezt a hatást, hiszen minden egyes újonnan elrabolt gyereknél vagy gaztettnél egyre sürgetőbbnek éreztem, hogy a nyomozók haladjanak végre és kapják már el a gyilkost, aki ráadásul nincs is olyan messze tőlük. Amikor véletlenségből el is mentek egymás mellett, akkor ment csak fel igazán a pumpa bennem. 

  A történet valós eseményen alapul: az 1910-es években ténylegesen létezett a könyvbéli gyilkos Enriqueta Martí, aki eredetileg prostituált volt, majd gyermekeket rabolt el és kényszerített prostitúcióra. Marc Pastor, aki elismert bűnügyi szakember, az ő ügyét dolgozta fel megrázó stílusban. Az ügy részleteiről nincsenek pontos információim, így csak feltételezni tudom, hogy az író követte a valós eseményeket, de erősen ki is színezte azokat. A mellékszereplők és minden egyes gonosz tett "valódisága" is kérdéses számomra, de nagyon is el tudom képzelni, hogy hasonló alakok létezhettek és megtehették azokat a szörnyű dolgokat, amikkel a regényben találkoztam.   

  A gyilkosunkat és a csatlósait Moisés Corvo felügyelő üldözi, a Halál mellett, ő a másik nagy központi alak, illetve a társa Juan Malsano. Az 1910-es évek Barcelonájában virágzott a korrupció és az érdektelenség, így ha a két elszánt rendőr nincs, akkor talán még máig megoldatlan lenne az ügy. Gyerekek tűnnek el sorra az utcákról, a rendőrség tehetetlen, nincs semmi nyom, amin elindulhatnának és különben is, senki sem keresi az utca gyerekeit, a többségük prostituáltak leszármazottja vagy árvák. Minden egyes szál vagy nyom az alvilághoz vezet, ahol él egy íratlan szerződés a zsaruk és a gengszterek között: pénzzel minden megoldható. Corvo és Malsano is jól ismeri a hasonló mellékkeresetet (áldozatok kizsebelése, kisebb összegek elfogadása hallgatásért vagy egy-kót jó szóért a letartóztatás után), de ezt az ügyet, ahol gyerekek az áldozatok, már nem bírja a gyomruk. Sokat kérdezősködnek olyan helyeken is, ami egyeseknek nagyon nem tetszik, még a főnökük is leállítja őket "felsőbb utasításra", ami még inkább azt mutatja, hogy mekkora hatalma van a bűnözőknek. 

  Eleinte a két nyomozó sem veszi annyira komolyan az ügyet, ez csak egy újabb munka. Úgy éreztem, hogy csak tengtek-lengtek, miközben néha ittak és prostikhoz jártak. Talán akkor kezdték el ők is komolyabban venni az ügyet, amikor megnőtt az áldozatok száma, az utolsó két gyerek ráadásul nem árva vagy utcagyerek volt, hanem tisztességes vagy éppen ismertebb család gyereke. Azonban hiába kapott észbe a két nyomozó és kezdett elszántan dolgozni, mégis a véletlen volt az, ami miatt haladást és eredményt értek el. Talán ezért is éreztem egy kicsit azt, hogy a regény nem volt egyensúlyban. A könyv első kétharmadában lassan és hosszan lett felvezetve az ügy, majd az áttörés után nagyon gyorsnak éreztem a regény utolsó harmadát és egy kissé befejezetlennek. Az ügy lezárul, de a lezárás részleteit már nem látni annyira részleteiben, mint az ügy legelejét. 

  Az, hogy a Halál az elbeszélő legalább annyira pozitívum volt, mint negatívum. Nagyon bírtam a "narrátort", mert volt egy sajátos szarkasztikus humora, érdekes gondolatai, de ott volt a kegyetlenség is, elvégre a Halálról van szó. Szórakoztató volt olvasni, ahogy a Halál elmélkedik, de közben megrázó is volt, mert borzasztó dolgokat láttatott az olvasóval. Bírom a beteg sztorikat és kevés dolgon tudok meghökkenni, de azért még engem is lehet sokkolni. Volt egy jelenet a regényben, amit szerintem soha az életemben nem fogok elfelejteni és az már nálam is kiverte egy kicsit a biztosítékot. De pont ez tetszett benne, hogy meg tudott lepni és kendőzetlenül elém tárta az akkori utcák világát, a söpredék életét, a sok beteg elme hétköznapjait, az akkori társadalmat és gondolkodásmódot. Akkor még hittek a babonákban is, annak ellenére, hogy az orvostudomány már fejlettebb volt. Közben viszont néhol zavaró volt a Halál elbeszélése, főleg a legelején, amikor még nem esett le, hogy ki a narrátor, mert nem különült el élesen a Halál meséje és a karakterek párbeszéde, illetve gondolata. Gyakori volt az is, hogy a Halál valamelyik mellékszereplő bőrébe bújva közvetlenül megszólította a főhőseinket, ami még jobban összekuszálta a gondolataimat. 

  Moisés Corvo, az idősödő, megfáradt, sokat látott és tapasztalt, iszákos és prostikhoz járó, néha korrupt karaktere volt az, ami megadta az igazi krimihangulatot a regényben. Megkedveltem az alakját, bár nem lett olyan nagy kedvencem, mint a többi nagy nyomozó a regényekben, ez talán annak is köszönhető, hogy keveset szerepelt. Sokkal nagyobb hangsúly volt a gyilkos karakterén és emellé rengeteg mellékszereplő és kisebb epizód volt a Halál narrációjában, így nem tudta annyira kinőni magát a nyomozó karaktere. 

  Összességében nagyon élveztem a Barcelona árnyait, mert nem csak izgalmas és megdöbbentő volt, hanem egyenesen sokkolt is néha. Nagyon eredeti ötletnek tartom a Halált, mint narrátort és morbid módon kedveltem a monológjai alapján. Nem csalódtam, sőt! Pozitívan meglepődtem, hogy a szépirodalmi stílus mennyire klasszul összehozható a krimivel és mennyire nyerssé és megrázóvá tudja tenni a gyilkos tetteit. A könyv hangulata sötét és komor, humor csak nyomokban és szarkazmus formájában jelenik meg. Utólag belegondolva a ponyva nem is illett volna a történethez. Annyira megérintett a regény (talán azért mert igaz történeten alapszik?), hogy a gyilkos, a nyomozók és még maguk a beteg mellékszereplők is nagyon sokáig velem lesznek.
____________________________________________________________________________________ 
Történet: 5/5 pontból
Kedvenc: Moisés Corvo
Tetszett: a szépirodalmi sítlus, a sajátos elbeszélésmód
Nem tetszett: a narrátor és a szereplők gondolatainak keveredése, a vége kissé összecsapott lett
Fordította: Varju Kata
Oldalszám: 320 oldal
Kiadó: Libri Kiadó 
Kiadás éve: 2015
____________________________________________________________________________________ 
 Nyereményjáték 

 A Barcelona árnyai középpontjában Enriqueta Martí áll, egy sorozatgyilkos, ráadásul még nő is! Ezen blogturné alkalmával pedig – illeszkedve a könyv hangulatához – sorozatgyilkosokat vonultatunk fel nektek, s a blogokon elhelyezett képek, információk alapján kell kitalálnotok, kiről is van éppen szó. A Rafflecopter megfelelő mezőibe pedig ezeknek a személyeknek a neveit kell beírnotok. 

 Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. Amennyiben a kiértesítéstől számított 72 órán belül nem válaszol a nyertes az e-mailre, újra kell sorsolnunk! Sok sikert, jó játékot kívánunk!

  Az eredetileg bádogosként dolgozó magyar sorozatgyilkosnak feltételezhetően rövid élete során 24 áldozata volt, ebből 23 nő. 1903 és 1912 között szedte áldozatait. Első áldozatai a felesége és annak zenész szeretője voltak. A külföldön is híressé vált gyilkos feleségével Cinkotára, egy bérelt házba költözött, ahol műhelyt rendezett be. A szomszédoknak tűnt fel, hogy a felesége, miután nyíltan is vállalta a viszonyt, eltűnt a szeretővel együtt, majd egyre több nő jelent meg a cinkotai házban, de egy-két napnál tovább nem tartózkodtak ott. A szomszédok elfogadták azt a választ, hogy a feleség elköltözött a szeretőjével, az udvarban felbukkannó egyre több fémhordó kérdésére pedig azt, hogy a férfi benzint gyűjt bennük a közelgő háborúra való tekintettel. A fémhordókban valójában az áldozatait tartotta, de mindez már csak akkor derült ki, miután 37 évesen önként bevonult a háborúba. A ház egyik szobájában, 1903-tól kezdve találtak nőkkel való levelezéseket és egy albumot 74 nő fényképével. Eleinte házasságot ígérve pénzt csalt ki a nőkből, később álnéven társkereső hirdetéseket adott fel az újságban. A társkereső hirdetésekre jelentkezőket megtalálták az áldozatok között.  1915-ben hadifogságba esett és feltételezhetően ekkor lelte halálát, így sosem kapták el. A magyar rendőrség azt feltételezte, hogy a cinkotai bádogos nem halt meg, csak személyazonosságot váltott, mert egyre többen vélték őt látni. Az egyik feltételezés szerint hatvanévesen is látták őt, New Yorkban, ahol egy bérház felügyelője volt. 

A kép és a tartalom forrása: wikipédia

 a Rafflecopter giveaway

____________________________________________________________________________________ 
 A turné állomásai

08/10 Tekla Könyvei
08/12 Zakkant Olvas 
08/14 Szembetűnő 
08/16 Kelly és Lupi Olvas 
08/18 Könyvszeretet
____________________________________________________________________________________  

Ania Ahlborn - Vértestvérek

Ania Ahlborn - Vértestvérek  Fülszöveg: Az Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, a...