Sandra Regnier - Az elfek öröksége

  A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Sandra Regnier: Az elfek öröksége című regénye, a Sárkányok gyermeke trilógia első része. Ennek örömére a Blogturné Klub öt bloggere bemutatja a testalkata miatt sokat csúfolt Felicity cseppet sem átlagos történetét, melyben a hétköznapi élet problémái épp úgy megjelennek, akárcsak a misztikus kalandozások.

 2015. november 10-től naponta egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Sandra Regnier - Az elfek öröksége

Miért pont ez? Mert fantasy, mert tündés/elfes, és mert a német írókat mostanában meglepően jónak tartom.

Fülszöveg: Felicity Morgan nem pontosan az, akit az elfek megjövendölt megmentőjeként elképzelünk. Még csak tizennyolc éves, fogszabályozót viselése, a divatos ruhák nem az ő világa, és mindig úgy fest, mint aki nem aludt eleget. Fay mégis különleges sorsra rendeltetett. 

  Egy nap új tanuló érkezik Felicity iskolájába, aki messze a leghelyesebb srác Londonban. Ő Leander FitzMor. Vonzó megjelenésével, kedvességével és megnyerő személyiségével mindenkit az ujja közé csavar. Felicity távol marad a fiút ostromló lányok csapatától, de Leandert mégsem tudja kizárni az életéből. Mert bár az iskola legnépszerűbb diákjai sorban állnak Lee barátságáért, a fiú mégis folyton Felicity társaságát keresi. 

  Ahogy telik az idő, Fay egyre több furcsaságot tapasztal, és úgy tűnik, hogy Lee is titkol valamit. A lány egyre biztosabb benne, hogy valami nem stimmel, de erről csak akkor bizonyosodik meg, mikor Leevel váratlanul visszautaznak az időben…

Vélemény: Bajban vagyok az értékeléssel, mert a könyv utolsó harmadát borzasztóan imádtam, az első kétharmadát viszont legalább ennyire utáltam, de az egész mégis szerethető emlékként marad meg bennem. A könyv tipikus példája a nem megfelelő sorozatindításnak, amivel el is lehetne kaszálni az egész sorozatot, ha nem kitartó az ember és lemaradna egy tök jó élményről. Amennyire nem tűnt jónak az elején, annyira ütős lett a vége, így örülök neki, hogy nem hagytam félbe a regényt. Eleinte nagyon lassan haladtam vele, nyűglődtem, felhorkantam, a számat húztam, szóval szenvedtem vele. Újra és újra félbe akartam hagyni, mert rájöttem, hogy ez nekem túl YA, sokszor eszembe jutott az Alkonyat, pedig nem is koppintás, majd pedig olyan volt, mintha a Gossip Girlt olvasnám. Vártam, vártam és továbbra is csak vártam, hogy történjen már valami, ami legalább egy kicsit is utal a fantasy-szálra, mert éreztem, hogy így nem leszek jóban az írónővel. Az utolsó egyharmadban meg is kaptam, amire vágytam, pozitívan csalódtam és kaptam egy nagyon ütős függővéget is, ami után nyúltam volna a következő részért, ha lenne. Vagy ha tudnék németül, de nem tudok. 

A regény egy átlagos YA sulis történetként indul, annyi különbséggel, hogy a főhősnő tök átlagos, de karakán természetű, szóval nem az a tipikus YA üdvöske. A többit viszont már ezerszer láttuk, hallottuk, olvastuk. Új srác a suliban, persze, hogy tökéletes pasi, persze, hogy rejtélyes, persze, hogy kőgazdag és persze, hogy a főhősnőnk után koslat. Annyi még az apró különbség, hogy az első fejezet a srác, Leander vagy Lee szemszögével indul, amiből megtudjuk, hogy milyen céllal jött az iskolába. Közel kell férkőznie Felicityhez, aki egy jövendölés szerint a felesége lesz és rajta múlik egy világ sorsa. Csavar a történetben, hogy két Felicity is van, egy dögös és a mi főhősnőnk, aki csúnya, ápolatlan, kövér, állandóan elkésik és árad belőle az alkoholszag, mert az anyjának kocsmája van, ahol besegít. Lee álla rendesen a padlóra esik mikor rádöbben, hogy nem a dögös Felicity a leendő ara. De ez csak az első fejezet, ami nagyon érdekes indítás, feldobja a fantasy-szálat, majd hosszú fejezetek következnek, amiket nem is értem, hogy minek kellett beleírni a regénybe, mert üresjárat volt sokáig, nekem legalábbis. 

  

  Történtek azért dolgok az üresjárat alatt, meg voltak vicces és érdekesebb epizódok is, de amilyen a vége lett az egész regénynek ahhoz képest kritikán aluli volt az eleje. Az utolsó részekben az írónő bizonyította, hogy tud ő fantasyt írni, jó a stílusa, ötletes a sztori, érdekesek a szereplők, az időutazás, az ereklyevadászat, varázslatosak a helyszínek, jók a karakterek, van kémia a szereplők között, szarkasztikus a humor, stb. Ehhez képest az elejét mintha nem is ugyanaz az ember írta volna, mert az egy chick-lit volt számomra. A két műfaj keveredése nekem nem jött be, mert utálom a chick-litet. Többnyire suliba jártam a főszereplővel, a lökött, de szerethető osztálytársak közé, figyeltem, hogy mit akar ez a Lee-fiú a főhősnőtől, a fejemet csóválva megmosolyogtam az Edward Cullenes húzásokat, hagytam, hogy a Sztár Klub felidegesítsen és néha még szurkoltam, hogy a lúzer banda egy kis önbizalmat szedjen fel magára párhuzamosan a kilók leadásával. 

Volt benne társadalomkritika, változásra buzdítás, nemes érzések, bajtársiasság és egy erős karakterfejlődés. Ezt tök jó dolognak tartottam, aztán jöttek a számok és ki is húztam a képzeletbeli piros pontot, amit korábban adtam. Végig az volt bennem, hogy Felicity kövér, merthogy erről volt szó, ujjongtam, hogy végre nem egy plázacica vagy szürke egér hősnő van. Örültem a változásának, a fejlődésének, aztán kiderült, hogy vagy az írónő nincs tisztában a kövérség fogalmával vagy neki is ennyire elferdült és egészségtelen nézetei vannak, ugyanis Felicity nemhogy nem elhízott a számok alapján, hanem a skála alján van a magasságához képest és  közel van ahhoz, hogy átbillenjen a vékony felé. Szóval az üzenet és a mondanivaló egy kicsit így faramuci lett. Utána meg átmentünk a Betty, a csúnya lány kategóriába, ami egy nagyon hirtelen váltás volt. A kövér Felicity lefogyott, a fogszabályzó lekerült róla, Leenek köszönhetően divattervezők ruhájában villogott exkluzív partykon, sör helyett pezsgő volt a menő, a Mekis kaják helyett meg flancos menü, sőt Lee még a híres színésznek is bemutatta Fayt, akiért hősnőnk epekedett már régóta. Persze, hogy a híres színész randira is hívta. Majd még egy modellkinézetű pasi is egy plázázás alkalmával és persze nyílt titok az is, hogy Lee odáig van érte. Közben egy nyomasztó családi dráma is húzódik a háttérben, ami elég fárasztó volt, sajnálatos, de fárasztó. A regénynek ezen kétharmada az "ezmiez? mi a fene ez? ezt komolyan gondolta?" kategória. 

A regény utolsó egyharmadának mégis sikerült ezeket kisöpörnie a fejemből és egy egészen más sztoriba és világba repítenie. Ez már egy olyan világ volt, ahol Lee és Fay közelebb került egymáshoz, ahol már nem arról volt szó, hogy nyálat csorgatunk Lee után és sajnáljuk Fayt, hanem itt megmutatkozott az igazi személyiségük és meghittebb lett a kapcsolatuk. Ebben a világban Fay nagyon kedvelhető lett, felszabadultabb volt, a szarkasztikus poénok csak úgy repkedtek, a párbeszédek élvezetesek voltak. Ebben a világban Faynek sokkal több látomása volt, utaztak az időben, meglepő dolgokra derült fényt, megismertem a történet fő célját, bár még van mit tisztázni és még a kaland el sem kezdődött igazán. Megismertem egy kicsit az elfek világát, olvastam a történelemről, ereklyékről, nimfákról, titokzatos festményekről, drágakövekről és még sok más ínyencségről, ami igazán fantasyvé teszi az egészet. Az urban fantasy rész itt tényleg megmutatkozott, imádtam a londoni helyszíneket és a régebbi korok más helyszíneit. A függővéggel pedig végképp megvett magának a sztori. A főbb karaktereket megszerettem, a történet kirajzolódott, kaptam egy csomó választ, de sokkal több kérdésem lett, szóval kellőképpen felkeltette a figyelmemet és elkapott az az érzés, hogy igen, ez kell nekem, eddig is ezt kellett volna, nem a Betty, a csúnya lány, meg az Alkonyat, meg a Gossip Girl, hanem a Pán Péter, az ereklyevadászat és az Időtlen szerelem.

Kíváncsian várom a folytatást és remélem, hogy a második részre már levetkőzi az írónő a kezdeti hibákat és tudja tartani azt a színvonalat, amit a regény végén hozott. Ha így lesz, akkor nagyon szeretni fogom ezt a sorozatot a nem szerencsés kezdet ellenére.

Itt kedvezményesen megrendelheted!  

Képek by Dávid Varga

__________________________________________________________________________________
Történet: 5/5 pontból
Kedvenc: Fay, Lee, Cirian
Tetszett: Fay személyisége, a fantasy rész
Nem tetszett: a lassú kezdés, megint gazdag és tökéletes pasikép
Oldalszám: 368 oldal
Fordította: Hajdúné Vörös Eszter
Kiadó: Maxim Könyvkiadó Kft. __________________________________________________________________________________

 Blogturné extra

Arepas recept

Miután Fay a fáradtságtól ismételten elalszik az iskolában, Lee elviszi őt kávézni, de ezúttal nem egy neves kávézóba, hanem Felipéhez. Felipe egy exkluzív pincebárt vezet, amiből árad a kolumbiai báj. Lee az espresso con panna mellé arepast rendel, ami magyarul a kukoricalepény (recept lejjebb). A jelenet nem is a hely és az étel különlegessége miatt lett kedves, hanem azért, mert ez volt az egyik jelentős pillanat, ahol Lee gondoskodása felbukkant és amikor Fay jobban megnyílt.

Arepas (kukoricalepény) recept 

4 főre

Hozzávalók: 

• 7 dl víz
• csipetnyi só
• 35 dkg kukoricaliszt
• 5 dkg vaj

Elkészítés:

A 7 dl sós vizet felforraljuk, majd folytonos kevergetés mellett apránként hozzáadjuk a kukoricalisztet. A besűrűsödés után levesszük a tűzről és csomómentesre keverjük, majd ezután kiöntjük egy deszkára és kb. 10 percig hűlni hagyjuk. Miután kihűlt, nedves kézzel addig dagasztjuk, míg a tészta selymes tapintású lesz. Nagyobb gömböket kell formálni belőle, majd ezeket vékonyra kilapítani és kevés vajon mindkét oldalukat barnára sütni. Ezután a kisütött lepényeket kivajazott tepsibe kell betenni, majd előre melegített forró sütőben 30 percig tovább kell sütni. A sütés közben 10 percenként meg kell sütni. Önmagában is fogyasztható, de kiváló köret is lehet.

Forrás: www.receptek.net

__________________________________________________________________________________

 Nyereményjáték

 A történetben számos popkultúrai-, történelmi-, és mitológiai elem keveredik egymással, így mostani játékunk során arra törekszünk, hogy próbára tegyük tudásotokat mindhárom témában. 

Feladat: 

1) Minden állomáson találtok egy kérdést, két válaszlehetőséggel. Döntsétek el, melyik a helyes opció, majd a megfejtést írjátok be a rafflecopter erre kijelölt mezőjébe. (Kötelező minden állomást teljesíteni!) 

2) A válaszlehetőségek alatt - ha rákattintotok - találtok egy-egy képrészletet. Ezeket jó, ha lementitek vagy megjegyzitek, ugyanis ha az ötödik állomás végeztével összerakjátok - a helyes válaszok alatti - képrészleteket, akkor egy olyan híresség fotóját kapjátok meg, akinek a neve többször is elhangzik a regényben. Ezt pedig szintén írjátok be a rafflecopter megfelelő sorába. (Kötelező!) 

3) Jó, ha figyeltek, mivel a rossz megoldások alatt is láthattok képeket. Ügyeljetek arra, hogy a megfelelőeket használjátok! 

4) Extra pontért cserébe kitalálhatjátok, hogy a nem megfelelő fotócsíkok mely hírességektől származnak. (Nem kötelező.) 

5) Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk. 

Hol található a Szent-Péter bazilika? 

Nápoly vagy Vatikán

 a Rafflecopter giveaway

__________________________________________________________________________________

 További állomások

11/10 Kelly és Lupi olvas
11/11 Deszy könyvajánlója
11/12 Dreamworld
11/13 Könyvszeretet
11/14 MFKata gondolatai
__________________________________________________________________________________

Jennifer Niven - Veled minden hely ragyogó

  November közepén jelenteti meg a Maxim Könyvkiadó Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó című könyvét. Finch és Violet életük egy különösen nyomasztó szakaszában találkoznak, rendkívül furcsa körülmények között. 

  November 3-a és 10-e között, 8 állomásos turnénkban ezeket a körülményeket ismerhetitek meg a Blogturné Klubbal, persze anélkül, hogy túl sokat spoilereznénk. Ha pedig ügyesen vadásztok Finch egy kedvenc témájában, akkor még meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott három könyv egyikét.

Jennifer Niven - Veled minden hely ragyogó

Miért pont ez? A fülszöveg olvasásakor elfogott egy furcsa érzés, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom. 

Fülszöveg: Theodore Finchet elbűvöli az elmúlás. Már több módját is kipróbálta, hogy véget vessen az életének. Ám a világ jó és szép dolgai, legyenek azok bármilyen kicsik, minden egyes alkalommal megakadályozták ebben. Violet Markey úgy él, hogy csak a jövőbe néz, számolja a napokat az érettségiig, és azt tervezi, hogy elhagyja a várost, ahol minden a nővére halálára emlékezteti. Egy hihetetlen véletlen megváltoztatja mindkettőjük életét. 

 Amikor Finch és Violet az óratorony párkányán találkozik, még nem tudják, ki menti meg a másikat. Aztán egy iskolai projekten azt a feladatot kapják, hogy fedezzék fel saját államukban a „természet csodáit”, de Finch és Violet közösen egy sokkal fontosabb utazásra indulnak… 

  Finch Violet mellett önmagára talál, és a lány megismeri néha kicsit furcsa, de vicces, nyitott, jókedvű oldalát. A fiú pedig eléri Violetnél, hogy már ne számolja a napokat az utazásig, és készen álljon egy új életre. De ahogy Violet világa egyre inkább kinyílik, Finché úgy zsugorodik. A könyv meghódította a New York Times sikerlistáját.

Vélemény: Ez életem egyik legnehezebben megírt posztja, és a regény az idei év legfelkavaróbb olvasmánya számomra, mert a témája részben személyesen érint. Nehéz elvonatkoztatnom bizonyos dolgoktól, de mivel ez egy könyvesblog, nem pedig a Dear Diary-m, megpróbálok tárgyilagos maradni. A fülszövegből sejthető, hogy nem éppen vidám témát dolgoz fel a regény, de ezzel nincs is gond. A depresszív irodalomban is vannak olyan regények, amik meghatározók és kiemelkedők, ezt pedig úgy találja meg az ember, ha próbálkozik. Megmondom őszintén, hogy a YA jellege miatt nem számítottam többre, mint amit általában az ifjúsági regények tudnak adni és féltem is, hogy rossz választás volt elolvasni a könyvet. Tévedtem, mert (morbid vagy sem) az egyik kedvenc könyvem lett. Azért nem lehet összehasonlítani egy Sylvia Plath-féle Az üvegburával vagy Wurtzel Prozac-országával (alapművek a depresszív irodalomban és nagyon jók, olvassátok!), de az ifjúsági irodalomban kiemelkedően jól dolgozta fel a mániás depresszió vagy bipoláris zavar témáját, a gyászt, az elmúlást és hogy milyen egy ilyen betegségben szenvedő ember közelében lenni, vele együtt létezni. 

Az írónő annyira remekelt, hogyha nem kerül leírásra, hogy mi a gond, akkor is kivehető, hogy Finch-nek bizony komoly baja van. Aki már találkozott valamilyen formában ezzel a betegséggel, hamar észreveszi a jeleket, mielőtt megtudná a "diagnózist" és talán ez nyűgözött le a leginkább. Érezni lehetett, hogy mikor jönnek a mániás epizódok és ezek mikor kezdenek lassan átváltani a depressziós epizódokba, majd fordítva. A másik ami lenyűgözött, az Finch személyisége és az a szép szerelmi szál, ami közte és Violet között volt. Aki ismer, az tudja, hogy mennyire nem szeretem a romantikus regényeket, így a szerelmi szálakat se favorizálom általában, de ez nem teljesen így van. Ugyanis, ha az a szerelmi szál reális, valódi és semmi instant nincs benne, igenis meg tud hatni és meg tud győzni. Igenis el tudom hinni, hogy na ilyen szerelem létezik és létezhet, mert valódi a szépségei mellett a fájdalmával és a szenvedéseivel. Nem a mondvacsinált drámákkal vagy valami vacak hétköznapi hülyeséggel, hanem a valódibb gondokkal. 

Finch karaktere lenyűgöző volt vagy, hogy az egyik regénybeli kulcsszóval éljek, csodás. Az a srác izgalmas, érdekes, titokzatos, de egyben nyílt is volt. Szórakoztató, de egyben melankolikus, érzékeny, néha impulzív és dühös. Mint ahogy Violet, úgy én se tudhattam soha, hogy a következő fejezetben melyik Finch-csel találkozok és ettől is vált érdekessé. Olyan művészi érzéke volt, ami a mentálisan beteg művészek sajátja, minden apróságra odafigyelt, ami mellett más emberek csak elrohannak, mert a mókuskereket hajtják. Emellett okos és piszok művelt is volt. Őrült és nyugodt, szórakozott, de egyben figyelmes, szóval szinte minden volt egyszerre. Olyan összetett személyisége volt, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy valaki ilyen legyen. Pedig vannak ilyennek. Finch felkerült a fiktív szerelmi listám vezető pozíciójába. Egyszerűen imádtam az ő fejében lenni és csak faltam a sorokat, amikor az ő része következett. 

Ott szerettem volna lenni vele és végigcsinálni azt az őrült utazást, ott szerettem volna lenni vele, hogy érezze, valaki figyel rá, úgy igazán. Ott szerettem volna lenni vele, hogy tudja, nincs egyedül és totálisan megértem minden egyes gondolatát és érzését. Ott szerettem volna lenni vele, hogy megöleljem és azt mondjam neki, nem lesz semmi baj, megoldjuk. Szerettem volna ott lenni vele éjszaka a könyvesboltban a szőnyegen fekve és nevetve, miközben a kedvenc verseit olvassa fel és dalt komponál belőle. Szerettem volna róla írni, ahogy Violet is tette volna, ha a nővére halála nem fojtja belé a szavakat. Szerettem volna neki segíteni sorba rendezni a sok post it-re felírt szavakat és mondattöredékeket, hogy egy értelmes egész legyen belőle. Szerettem volna én is felírni szavakat az öntapadós tömbre és az ő szavai közé tenni. Szerettem volna kitalálni vele együtt, hogy a következő napon ki legyen, melyik stílus legyen az aznapi saját divatja és szerettem volna meglepni azzal, hogy én is stílust váltok. De legfőképp hinni szerettem volna. Hinni, hogy az odafigyelés, a szeretet és a szerelem egyben tartja. Szerettem volna megszorítani a kezét, mikor úgy érezte, hogy zuhan és szerettem volna, ha ő fogja meg a kezem, mikor én zuhanok. Szerettem volna, ha ő ölel meg, amikor én sírok és azt mondja: nem lesz semmi baj, megoldjuk, hiszen hasonlók vagyunk. Hát ilyen volt ez a regény.

 Szerettem volna hinni, hogy Violet és ő mindent megváltoztatnak egymásban. Finch elérte Violetnél, hogy a lány kinyíljon, végre nevessen és olyan dolgokat lásson meg a világból, amikre eddig sosem figyelt. Violet pedig elérte, hogy ha csak egy kis időre is, de Finch egyben maradt. Ezúttal hinni akartam a romantikus regényekben és a happy endben, de a valóságot kaptam.

Dühös vagyok az olyan emberekre, akik azt mondják egy depressziósnak, hogy szedd össze magad végre. Vagy azokra, akik csak legyintenek, hogy: ah, ez múló rossz kedv, majd jönnek jobb napok. Vagy azokra, akik egyáltalán észre se veszik, hogy a másikkal valami baj van, komoly baj. Azokra meg főképp dühös vagyok, akik flúgosnak, nyomoréknak, őrültnek vagy egy rakás szerencsétlenségnek nevezik az ilyen embereket és még ki is nevetik vagy gúny tárgyává teszik őket. Az iskolában ezt tették Finch-csel és a mai világban nagyon sok emberrel teszik ezt, ahelyett, hogy odafigyelnének rájuk. Lehet, hogy betegek, de borzasztó értékes emberek, tele érzelemmel, odafigyeléssel és nyitottsággal a világ szépségei felé, tele empátiával a világ fájdalmai felé. Hiszek abban, hogy meg lehet őket "menteni", csak odafigyelés, törődés és szeretet kell nekik, illetve az, hogy valaki megértse őket és valakire tudjanak támaszkodni. De sokszor sajnos ez is kevés. 

Aki nem berzenkedik a depresszív irodalomtól annak mondhatom azt, hogy ez is egy alapmű. Az egyik legérdekesebb és legösszetettebb karakter van benne, akivel olvasmányaim alatt találkoztam és az egyik legszebb szerelmi szál van benne, amit valaha megírtak. Hiába volt nehéz és szomorú a téma, mégis voltak benne könnyedebb, reménytelibb részek is, amik szintén csodásak voltak. 

__________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Theo Finch
Tetszett: az egész regény úgy ahogy van
Oldalszám: 432 oldal
Fordította: Kocsis Anikó
Kiadó: Maxim Könyvkiadó Kft.

__________________________________________________________________________________

  Blogturné extra

Bakancslista

Sokféle listám van, de ezek közül a bakancslistám a kedvencem. Folyamatos mozgásban van, hol rövidül, hol meghosszabbodik, hol extrém dolgok kerülnek fel rá, hol hétköznapiak. Vannak rajta szinte kivitelezhetetlen dolgok is. Most pár tételt megosztok róla.

Amit még mindenképp megteszek!

Mi is jártunk az egyik ragyogó helyen, ahol Theo és Violet! Kigondoltuk, mit írnánk mi a falra, mi az, amit még mindenképp megteszünk az életünkben!

 Az enyémre ezek kerültek:

* Delfinekkel úszni. (Nem csak, hogy a világ egyik legédesebb állatai, de nagyon intelligensek és jó hatással vannak a depresszióra. Még ki is mentik az embert a vízből.)

* Egy saját könyvtárszoba, az a tölgyasztalos-banklámpás-földtől a plafonig csak könyvek típusú.

* Még egyszer látni Londont és mókusokat etetni a parkban.

* Legalább öt nyelvet megtanulni.

* Kivenni a már megírt regényeimet a "fiókból" és megmutatni másoknak.

* Megkóstolni az abszintot.

* Hanyatt feküdni a földön és a felhőket bámulni, hogy milyen formát adnak ki. És mindezt valakivel megosztani úgy, hogy nem nevet ki.

* Egy egész éjszakás filmmaratonon részt venni.

stb.

A te elhatározás-tábládon/bakancslistádon mi lenne?

__________________________________________________________________________________

 Nyereményjáték

  Az öngyilkosság központi szerepet játszik a történetben - Theo számára szinte hobbi, hogy öngyilkosságoknak néz utána. Most mi is ezt kérjük tőletek. Minden egyes állomáson egy híres irodalmár öngyilkosságáról vagy öngyilkossági kísérletéről találsz egy kis leírást. A feladatot innentől kezdve nem nehéz kitalálni: írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába az irodalmárok nevét! A helyes megfejtők között 3 példány sorsolunk ki a regényből.

Amerikai írónő, költőnő és novellista volt. Súlyos depresszióban szenvedett, önéletrajzi ihletésű regényében nyíltan írt a betegségről, ez hozta meg számára az igazi hírnevet. Ezen regénye a mai napig olvasott alapműnek számít a depresszió irodalmában. Naplóbejegyzéseiben (melyeket később kiadtak) szintén kendőzetlenül ír a betegségéről, magánéletéről és belső vívódásairól, gondolatairól. Nyolc éves korában váratlanul veszítette el édesapját, ekkor elhatározta, hogy "soha többé nem beszél Istennel". Főiskolás korában sok öngyilkossági kísérleten volt túl és depresszióját elektrosokk terápiával kezelték. 30 éves korában végül az egyik öngyilkossági kísérlete sikerült: kinyitotta a gázt és a fejét a sütőbe dugta. Két kisgyereket hagyott hátra. 

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít. A nyerteseket e-mailben és a Facebook oldalunkon is értesítjük, ha innentől kezdve 72 órán belül nem jelentkezik, új nyertest sorsolunk.

 a Rafflecopter giveaway

__________________________________________________________________________________

 További állomások

11/03 Deszy könyvajánlója
11/04 CBooks
11/05 Angelika blogja
11/06 Kelly és Lupi olvas
11/07 Media Addict
11/08 Könyvszeretet
11/09 Always Love a Wild Book
11/10 Dreamworld
__________________________________________________________________________________

Chanda Hahn - Bűbájtalan

A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Chanda Hahn: Bűbájtalan című regénye, a Balszerencsés tündérmesék sorozat első része. Ennek apropóján, meghívunk, kedves Olvasó, hogy tarts velünk, és lépjük át együtt a Tündérmesék Birodalmába vezető határvonalat. Noha az út olykor rögös lesz, telve bonyodalmakkal, azt azért megígérhetjük, hogy békából, szőke hercegből és varázslatból sem lesz hiány. Az utazás első napjára 2014. október 25-én kerül sor, majd ezt követően minden másnap, más és más túravezetővel kiegészülve barangolhatjátok be a legszebb és legrémisztőbb Grimm mesék helyszíneit. Eközben persze rengeteg érdekességgel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyereményjátékon is, melynek fődíja három példány a Bűbájtalan című könyvből. 

Chanda Hahn - Bűbájtalan

Miért pont ez? A fülszöveg győzött meg.

Fülszöveg: Mina Grime az iskola lúzere, egészen addig a napig, amíg meg nem menti a suli legmenőbb pasijának az életét egy iskolai kiránduláson. Egy csapásra minden megváltozik, a lány hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és minden lépését a szerencse kíséri. De mikor már a dolgok nem is mehetnének jobban, Mina édesanyja bejelenti, hogy elköltöznek. Mina kérdőre vonja édesanyját, aki kénytelen elmondani a családi titkot. Mina Grime valójában a Grimm testvérek leszármazottja, és egy átok terheli őt, mely generációról generációra öröklődött. Vannak rések, ahol az emberek és a tündérek világa összeér, ezen a mesevilág lényei átszöktek, és az emberek bosszantásával múlatják az időt. Mikor az emberek megelégelték, alkut kötöttek a varázslényekkel. Azok megígérték, hogy ha az emberek végig játszák az összes mesét, és sikeresen befejezik a történeteket, visszamennek saját világukba. Ám a mesék gyűjteménye egyszer csak életre kelt, és saját maga kezdte irányítani a történeteket, megnehezítve ezzel az emberek dolgát. Olyannyira, hogy bár a Grimm testvéreknek több mint 170 mesét sikerült végigjátszani, nem tudták mindet befejezni. Így öröklődött az átok generációkon át. Most Minán a sor, hogy belépjen a mesevilágba és megtörje az évszázados átkot. 

 Vélemény: A Grimm filmsorozatnak köszönhetően rájöttem, hogy a gyerekkori mesék felnőtt fejjel átgondolva kész horrorok. Az említett sorozat miatt a kezembe is vettem újra a mesekönyveimet még tavaly és másként próbáltam értelmezni őket. Nem csoda, hogy felnőttként nagy fantasy és horrorrajongó lettem, ha már egyszer ilyen meséken nőttem fel. :D Mikor elolvastam a Bűbájtalan fülszövegét, rögtön le is csaptam rá, ahogy megláttam a Grimm nevet és az "átok" szót, a többi szó szinte nem is jutott el az agyamig. Olyasmi sztorira vártam, mint a Grimm filmsorozat csak tinis verzióban és ezúttal majdnem meg is kaptam, amire vártam.

  Míg a filmsorozatban a Grimm leszármazott sorsa részben az, hogy levadássza a mese világába tartozó gonosz lényeket, addig a Bűbájtalanban a leszármazott a túlélésre játszik, hogy megtörjön az átok. Minának nagyon jó hajtóerő az a tudat, hogyha ő nem éli túl a meséket és nem töri meg az átkot, akkor a kisöccsének, Charlie-nak kell újrakezdenie az egészet. Szerencsétlen kissrác nem is ismerhette az apját, mert ő belebukott ebbe a küldetésbe és még a kisfiú születése előtt meghalt. A fiú születésétől kezdve nem szólalt meg, így még gyámoltalanabbnak tűnik. Mina mindenáron meg akarja óvni egy borzasztó jövőtől, ha már a múlton nem tud változtatni.

  Minával elég régóta történnek furcsa vagy megmagyarázhatatlan dolgok, amiknek sose tudott a végére járni, mert az édesanyja minden egyes furcsa eset után felszedte őket és másik városba költöztek. Most azonban más a helyzet, Mina maradni akar, emiatt sokáig titkolja is, hogy megint előjöttek a furcsaságok, pl. egy kalapos szamár az út közepén. Mikor azonban megmenti a suli legdögösebb és leggazdagabb srácának, Brodynak az életét, olyan nagy horderejű ügy lesz belőle, hogy a lány nem tudja többé titokban tartani az édesanyja előtt, hogy megint valami baj van. Édesanyja rögtön pakolni kezd, de Mina hajthatatlan. Ekkor tudja meg, hogy ki is ő valójában, mi történt az apjával és azt is, hogy ezt az átkot meg lehet törni, csak túl kell élni a meséket.

 A mesék túlélése nem is hangzana rosszul, még nehéznek sem tűnik, de Mina hamar rájön, hogy igenis életveszélyes belecsöppenni egybe is, nemhogy még 200-ba. A mesevilág alkalmazkodik a modern korhoz, így a farkas egy kétajtós szekrény méretű pasi alakjában jelenik meg, akin egy farkasos tetoválás van. Ha egy ilyen nekiugrik egy segítség nélkül maradt 15 éves apró lánynak egy sikátorban, az egyenlő a halállal. Az se lehet kellemes, ha egy csapat madár rohan az ember felé. Sok kis hegyes csőr. Tapasztalatból tudom, hogy nagyon vacak érzés, röhejes, de félelmetes.

  Mina az a típusú karakter, aki alapjáraton halálra szokott idegesíteni. Szerencsétlen, béna, egyszerűen annyira tragikomikus jelenség, hogy csak szánni lehet. De megkedveltem. Ez csakis azért sikerült, mert az írónő megmagyarázta, hogy a sok véletlennek tűnő szerencsétlenség pont azért történt Minával, mert ő egy Grimm leszármazott. Mina ráadásul szórakoztatóvá vált azzal, hogy mindig valahogy megúszta ezeket a véletleneket és egyre jobban próbálta összeszedni magát, dacosabb lett.

  A szerelmi szál is elmaradhatatlan része a könyvnek, már csak a mesék miatt is. A szőke herceg az a srác, akit Mina megmentett. Brody a leggazadagabb, leghűhább pasi a suliban, így Mina a Történet összeesküvésének tartja, hogy a srác érdeklődni kezd iránta. Folyamatosan reménykedik, hogy ez nem valami vicc és nem valamelyik mese része. Olvasóként én sem tudtam eldönteni, hogy Brody tényleg őszintén kedveli Minát vagy valamilyen varázslat alatt áll. Ráadásul megjelenik még egy srác, Jared a semmiből, aki Mina segítője lesz, így jól összezavar mindent. Igazság szerint nincs szerelmi háromszög, de mivel én olyan típusú ember vagyok, aki mindent előre lejátszik fejben, már látom, hogy ebből nagy kavarodás lesz. Én már most Jarednek szurkolok, nekem ő lett a kedvencem. Brody semmi hozzá képest. Jared a rosszfiú, Brody meg a tejfeles szájú szőke herceg. Sose bírtam a hercegeket. Akit viszont nagyon szerettem még, az Charlie, Mina öccse. Meg se szólal a srác a könyvben, de annyira aranyosra sikerült a karaktere, hogy mindig mosolyognom kellett, ha róla volt szó. Egy ilyen kistesóra vágytam mindig is.

"Charlie a kis kék bőröndjével sétált be a konyhába, és elkezdte bepakolni a legértékesebb holmijait: rágógumit, baseballkártyákat, a kőgyűjteményét. Messziről úgy látszott, semmi ruha sincs benne. A kisfiú az édesanyja és a nővére közötti vitára ügyet sem vetve körbesétált, és rakosgatni kezdte a müzlijeit."

 A Történet, a Grimoire és a tündérekkel való egyezség és a mesék még varázslatosabbá tették a könyvet. Nagyon tetszett, hogy a Grimoire és a Történet öntudattal rendelkeznek és tulajdonképpen harcban állnak egymással. A meséket is próbáltam megfejteni, mert nem mindig derül ki egyértelműen, hogy melyikről van szó. Csalódást az okozott, hogy elég kevés volt belőlük, így hosszú idő lesz, mire Mina végigjut mindegyiken. De ez is sorozat, így a következő kötetekben is lehet majd találgatni. Ráadásul a könyv vége nem hagy nyugodni.

 Legjobban a mesejelleg tetszett és az írónő stílusa. Bár nem én vagyok a célzott korcsoportja a könyvnek, jó volt újra átélni a gyerekkori hangulatot. Tél közeledtével amúgy is jobban kijön belőlem a gyerek. Bájos volt a történet, könnyed hangulat, némi izgalom, aranyos szerelmi szál, vicces jelenetek, egyszerű nyelvezet, szórakoztató szereplők. Ezt a könyvet még a gyerekem kezébe is simán odaadnám, ha lenne gyerekem. Szóval gyermeklelkű felnőtteknek, gyerkőcöknek és tiniknek is egyaránt kellemes olvasmány lehet. Nem lett kedvenc, de mégis várom, hogy olvashassam a többi részt, mert kellemes nyomokat hagyott bennem a könyv és a meséknek nagy vonzereje van a varázslatos hangulatukkal.

Itt beleolvashatsz!

Itt kedvezményesen megrendelheted!

____________________________________________________________________________________  
Történet: 4/5 pontból
Kedvenc: Jared, Charlie
Tetszett: a varázsos hangulat és a mesejelleg
Oldalszám: 256 oldal
Fordító: Stier Ágnes
Kiadó: Maxim Könyvkiadó
Megjelenés: 2014.10.31.
____________________________________________________________________________________  

Nyereményjáték 

 Mostani játékunk során arra kérünk, felejtsd el a valóságot és bújj Mina Grimm bőrébe. Játszd végig a Történetet, és törd meg a Grimmeket sújtó évszázados átkot! Hogy ez megtörténhessen, át kell élned a rád találó mesét, és be kell fejezned. Ám ez nem könnyű! A legtöbb szereplő arra fog törekedni, hogy megakadályozzon benne. Hat blog, hat mese. Minden állomáson találsz egy-egy részletet. Ezek segítségével találd ki, éppen melyik Grimm mesében jársz, és írd be a címét a Rafflecopter megfelelő mezőjébe. Így esélyed nyílik megnyerni, a Maxim kiadó által felajánlott három Bűbájtalan című könyv egyikét. 

Hogy extra pontokat szerezz, készítsd el saját Grimoire-od egy-egy befejezett meséjének valamely jelenetét. Bármilyen technikával (rajz, festmény, photoshop, fénykép, stb.) dolgozhatsz, a cél, hogy örökítsd meg valamelyik kitalálandó mese egyik jelenetét, és küld el nekünk alkotásod linkjét. Természetesen ez a feladat nem kötelező, de ha úgy érzed, te vagy a legelszántabb Grimm leszármazott, mi örömmel várjuk. (A művek elküldésével beleegyeztek, hogy kitegyük őket a facebook oldalunkra!) 

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, illetve, ha az értesítéstől számított 72 órán belül a nyertes nem válaszol e-mailben, automatikusan új nyertest sorsolunk! 

“A király sokáig töprengett, miképpen juthatna a titok nyomára. Végül sem talált jobb megoldást, mint hogy kidoboltatta az országban, hogy aki nyomára jut, hol táncolnak éjszakánként a lányai, feleséget választhat közülük magának, és holta után a királyságot is megkaphatja. Hanem aki jelentkezik a próbára, és három nap, három éjjel sem sikerül megfejtenie a titkot, az halál fia. Csakhamar elő is állt egy királyfi, hogy ő minden kockázatot vállal. Nagy tisztességgel fogadták az udvarban, estig minden jóval tartották, aztán mikor a nap leáldozott, bevezették a hálóhelyére. Amolyan kis előszobaféle volt ez, innét nyílt a lányok hálóterme; azért vetették meg ide a királyfi ágyát, hogy beláthasson a lányokhoz, kileshesse, hová mennek, hol táncolnak éjszaka. Mielőtt a királyfi lefeküdt, a legidősebbik királylány bevitt neki egy kupa bort, megkínálta vele, illendően megvárta, míg az ifjú iszik egy-két kortyot, aztán magára hagyta. A királyfi jól kinyitotta a szemét, olyan éberen figyelt a sötétségben, hogy az erdei hiúz sem lesheti különben a zsákmányt. Hanem egy idő múlva elbágyadt, elnehezedett a feje, és mintha ólommá vált volna a pillája. Végigdőlt az ágyán, és elaludt. Mikor aztán reggel felébredt, nyomban látta, hogy a lányok megint táncolni voltak az éjjel, mert minden cipellőnek lyukas volt a talpa. Így történt ez a második meg a harmadik éjszakán is. Negyednap aztán irgalom nélkül lenyakazták a királyfit. Utána még sok kérő jelentkezett a próbára, de mindegyiknek ráment az élete. Történt akkoriban, hogy egy szegény kiszolgált katona, aki a sok sebe miatt már alkalmatlan lett a tábori életre, éppen úton volt a király fővárosa felé, hogy ott valamilyen csendes, könnyű munkát keressen magának.” 

 a Rafflecopter giveaway
____________________________________________________________________________________  

                                 További állomások 

10/25 Kelly Lupi olvas 
10/27 MFKata gondolatai 
10/29 Deszy könyvajánlója 
10/31 Dreamworld 
11/04 Könyvszeretet
____________________________________________________________________________________