2013. június 30., vasárnap

Könyvheti lemaradás 1.

  Ahogy a cím is sugallja, természetesen a Könyvhétről (és a Könyvfesztiválról is) lemaradtan idén, de azért próbáltam figyelemmel kísérni az eseményeket és én is elkészítettem a saját kis listámat azon könyvekről, amik ekkor jelentek meg és amelyeket be is fogok szerezni. 

CorLeonis 

Junot Díaz - Oscar Wao rövid, de csodálatos élete


  Junot Díaz első könyve elsöprő sikert aratott nálam és szerintem azoknál is, akik már olvasták. Már csak az író miatt is el fogom olvasni ezt a könyvet, de a történet is nagy húzóerő. Oscar Wao egy elhízott sci-fi imádó könyvmoly, aki író szeretne lenni, a következő Tolkien és persze az sem ártana, ha az igaz szerelem is rátalálna, de már csak a családi átok miatt is nehezebb a vágyait megvalósítani. New Jeresy-i gettó, egy kis politika, dominikai történelem és egy család története is fűszerezi a sztorit.

Karen Marie Moning - Iced 

  A Tündérkrónikák spin-off sorozatának első kötete, Dani főszereplésével és a régi szereplők felbukkanásával. Szerintem erről többet nem is kell mondani annak, aki olvasta már a Tündérkrónikákat. Bár Danit nem igazán sikerült megkedvelnem, magát a világot és a mellékszereplőket viszont nagyon, így esélyes, hogy a polcomra fog kerülni.

Geopen

Mats Strandberg, Sara B. Elfgren - A Tűz

A borítón is látszik, hogy ez az Engelsfors trilógia második kötete. Az első rész nagyon tetszett és még mindig, változatlanul imádom a svédek irodalmi stílusát, szóval nem maradhat ki.







Leiner Laura - A Szent Johanna Gimi - Kalauz

Bár még nem értem a Szent Johanna Gimi sorozat végére (szerencsére), de amikor megláttam, hogy a dupla kötetes zárórész után meg fog jelenni egy kalauz is, rögtön beindult a "hörcsögösztönöm". Nem csak a kimaradt jelenetek és a plusz infók miatt került fel a kívánságlistámra, hanem mert muszáj ott lennie a polcon a sorozat mellett. A helyet már ki is béreltem neki, pont befér a többi közé.


Lauren Oliver - Rekviem

A Delírium trilógia befejező része. Bár még a második részt sem olvastam el, örülök neki, hogyha végre lehetőségem van megvenni egy sorozat összes részét, bevallom, utálok várni hónapokat vagy egy évet, hogy a folytatás a kezemben legyen.





Kenneth Oppel - Az élet vize

 Sosem hallottam még a szerzőről, magáról a könyvről sem, de a borító hangulata és a sorozat címe magával ragadott. A Frankeisten ikerpárok kalandos és veszélyes ifjúkora? Kell ezen mit magyarázni? Nagyon nagy lehetőséget látok a sztoriban és évek óta az egyik legígéretesebb könyvnek tűnik, remélem, hogy az is lesz.




Jane Rogers - Jessie Lamb testamentuma

  Először is azért vetettem rá szemet, mert minden kell, ami AdAstrás, elfogult vagyok, ennyi. Ettől függetlenül megfogott a borító is (a Kiadó összes könyve nagyon igényes) a fülszövegről már nem is beszélve. Terhes nőket támadó vírus üti fel a fejét (kérdés, hogy a tudósok hibáztak-e vagy csak az evolúciónak köszönhető), így az emberiség jövője veszélyben van. A tinédzser főhősnőn múlik a világ sorsa. Izgalmasnak ígérkezik és a felépített világa miatt roppantul érdekesnek.


Paolo Bacigalupi - Hajóbontók

  Megint csak rá kell nézni arra a borítóra, hát nem elképesztő? Azt sajnálom a legjobban a könyvheti kimaradásomból, hogy nem lehettem ott az AdAstra standjánál, ahol meg lehetett venni a borítókat poszterként potom pénzért, ráadásul a grafikusok dedikálták. De egyszer csak azért is beszerzem azokat a posztereket, majd az egyik garázsvásáron, amit remélem, hogy rendszeressé fognak tenni. 

 A könyv világa nagyon komornak, egyedinek és hátborzongatónak tűnik. A szegények megfeneklett olajszállító tartályhajókat szednek darabokra a megélhetésért. Vézna, a főhős is ezzel foglalkozik, de egyik nap szerencséje lesz. Egy luxushajó léket kap, aminek a kifosztásával megüthetné a főnyereményt, de van rajta egy túlélő, egy gazdag lány.
____________________________________________________________________________________________

Junot Díaz egy kicsit másként, avagy az első könyvbemutatós élményem

Többszörös nyomás áldozata lettem. Először is előolvasási jogot kaptam én is a Cor Leonis Kiadótól, így már a megjelenés előtt megismerhettem Junot Díaz egyik munkáját (bővebben a könyvről itt) és "szerelembe is estem". Aztán kaptam egy meghívót a könyvbemutatóra, de több okból kifolyólag nyűglődtem, hogy most menjek vagy ne menjek. Gretty "segített" eldönteni a kérdést, konkrétan elrángatott az eseményre és ezért örök hálám neki. 

  Hogy ez mekkora buli volt! 

  Életemben nem voltam még könyvbemutatón, így azt se tudtam mi fán terem egy ilyen esemény és utólag sajnálom is, hogy nem vettem részt több ilyenen. Aki szereti a könyveket és minden velük kapcsolatos dolgot, annak kötelező lenne ilyenekre járnia. 

Gretty unszolására elindultam és nagy nehezen (én, a tősgyökeres pesti eltévedtem szokás szerint) megtaláltam őt, majd bevetettük magunkat a helyszínre (Ellátó Kert), ahol összefutottunk minden olyan emberrel, akiknek a nevét eddig csak a borítók belső oldalán és emailekben láthattunk. A Cor Leonis csapata összehangoltan és profin vezényelte le az egész estét, ráadásul nem ismeretlen embereket, hanem Anger Zsoltot és Szabó Győzőt kérték fel a felolvasásra. Felolvasást írtam? Hát amit előadtak, az minden volt csak nem felolvasás, de nagyon előreszaladtam. 

  Szóval nem csak a Cor Leonis csapatával találkozhattunk személyesen, hanem más könyves bloggerekkel (Reea - Napi falat blog tulajdonosa) is, neves és még nem neves fordítókkal, illetve olyan fordítóval is, aki az amerikai sorozatokhoz gyártja a feliratokat (Luke). Várakozás közben át tudtuk beszélni a blogos dolgainkat (kinézet, lopásgátló, blogmotor szidása stb.), megismerhettük hogyan dolgozik egy fordító és nagy vonalakban az éppen fordítás alatt álló történetből is kaptunk ízelítőt. Már csak ezekért a pletyikért is megérte elmenni a könyvbemutatóra. 

  A lényeg azonban nem a háttérben folyó ismerkedés-beszélgetés volt, hanem maga az előadás. Hangulati aláfestésként zene szólt, a falra a könyvekhez illő képeket és videókat vetítettek, így az egész atmoszféra magába szippantotta az embert. Anger Zsolt és Szabó Győző, mint ahogy azt Gretty is írta, nem felolvasta a regény egy-két részletét, hanem ülve eljátszották Yuniort és a mellékszereplőket. A mély hangjuk, a macsó kinézetük és az előadásmódjuk annyira illett a regénybeli karakterhez, hogy egészen más színben tüntette fel előttünk a könyvet. Bár én elsőre is éreztem az Így veszíted el olvasása közben Yunior erős hangját, de az előadás másoknak egészen más megvilágításba helyezte a könyvet, így egyre többször hallottam azt, hogy: "újra el kell olvasnom a könyvet". És igen, a könyv újraolvasós, főleg az előadás után. 

  Potyogtak a könnyeink a nevetéstől, főleg, amikor a női szerepeket játszották és egy emberként komorodtunk el, amikor egy mellbevágó jelenet következett. Olyan volt az egész, mintha egy kisebb színházi előadást néznénk, erről árulkodott a vastaps is, aminek sajnos itt nem volt eredménye, mert az előadók nem jöttek vissza nagy bánatomra, pedig az egész könyvet hallani szerettem volna tőlük. 

  Ódákat tudnék még zengeni erről az egy-két óráról, ami úgy felfrissített egy unalmas, robotolós hétköznap estém, mintha egy hétvégi pihenésen vettem volna részt, de csak annyit mondok, hogy megéri könyvbemutatókra járni, főleg ha ilyen vendéggárdáról van szó és ilyen profi a szervezés. 

 Köszönöm az élményt a Cor Leonis Kiadónak

  Szóval ha Gretty váratlanul felhív, hogy menj vele könyvbemutatóra, akkor csak menj bátran, ne próbálj meg vele ellenkezni, úgysem fog sikerülni! :)

  A Youtube-on számos videó van fent az "előadásról", (pl. ez) megéri belenézni, főleg hogyha a könyvről szóló kritikák és a könyvbemutatós leírások nem győztek még meg arról, hogy érdemes a könyvet elolvasni. Érdemes, hidd el! (Pletyi: Egy-két videón mi is látszunk Grettyvel).
_______________________________________________________________________________________________

I'm back....

Ha az ember a blogja felé se szagol. akkor bizony lemarad dolgokról. Távollétemben két helyről is megkaptam a balra látható díjacskát és bár szerintem már mindenkin végigfutott, azért a sor végén kullogva megköszönöm és továbbadom. Köszönöm Grettynek, akivel iránytűk vagyunk egymás számára, aki mindenbe belevisz és kitartóan harcias (hozzáteszem megéri rá hallgatni, a szórakozás garantált vele) és köszönöm Nancynek is, akinek még mindig olyan a blogja, mint egy YA mennyország (nem tudom, hogy csinálod, irigylem a blogodat :D).

A díjhoz tartozó szabályok a következők (amiket persze én áthágok):

1. Említsd meg, kitől kaptad a díjat, természetesen linkelve :)
2. Válassz ki 4 blogost, akinek a díjat tovább szeretnéd adni - de csak olyannak adhatod, akinek 200-nál kevesebb rendszeres olvasója van! (Természetesen linkelve)
3. Írj röpke kommentet a kiválasztott blogosoknak, hogy díjat kapnak Tőled!

  Öt további embernek adom a díjat, az már részletkérdés, hogy ők is megkapták mástól (vagy épp tőlük kaptam, a visszaadásra nem volt szabály, igaz?), de akkor is na...
Nancy: ha nem tőle kapom, akkor ő kapta volna tőlem. Imádom a blogja hangulatát, nem csak a kinézet és a könyvek miatt, hanem a sok zenei aláfestésért is. Fájlalom, hogy a virtuális ipod eltűnt, mert a zene terén is jó ízlése van. 
Gretty: szerintem titokban jár valami számtech tanfolyamra, mert egyre profibb a blogja, van ott habzsi-dőzsi rendesen. Amibe belekezd azt profin végig is csinálja, lassan már celeb méreteket ölt a hírneve. 
Gigi: ő az a blogger, akit először megismertem és akinek rákattantam az oldalára. Napi rutinommá vált, hogy a reggeli kávé mellé elolvastam egy-egy kritikáját, még akkor is, ha a könyv nem is érdekelt. Gigi nem szépít sosem, kerekperec leírja még a recikönyvről is a rosszat. A stílusa pedig utánozhatatlan. A bloghoz való kitartását pedig becsülöm (ő nem tűnik el majdnem fél évre, mint én. :D).
Nima: az ő blogján mindig pörögnek az események, neki sikerült az, ami másoknak nem annyira, a bejegyzései alatti hozzászólások szaporodnak, mint a gomba az esőben. Ettől él a blogja, nem csak ő közöl, hanem visszacsatolást is kap. Nagyon sok olvasmányélményt neki köszönhetek, valahogy mindig megtalálja a jókat. Ha kifogytam az ötletekből és barangolni kezdek a blogján, akkor tuti biztos, hogy legalább tíz könyvvel megnő a kívánságlistám.
CB: akinek még viszonylag friss a blogja, de egyre jobban törekszik felfelé. A nyálamat csorgatom mindig, hogy milyen szépségeket olvas.  
_______________________________________________________________________________________________

Ania Ahlborn - Vértestvérek

Ania Ahlborn - Vértestvérek  Fülszöveg: Az Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, a...