Néha olyan helyzetben találjuk magunkat, amilyenre álmainkban sem számítottunk volna. Épp így jár ezzel Cara is, amikor váratlanul egy idegen bolygó nagyon is dögös pasiját kapja cserediákként. A turnénkból megtudhatjátok, hogyan boldogul egymással két fiatal, akiket szó szerint fényévek választanak el egymástól. És a végére még talán az is kiderül, hogy nem is kettejük kapcsolata a legfontosabb tényező az egyenletben.
Természetesen a nyereményjáték sem maradhat el, három példányt sorsolunk ki azok között, akik bebizonyítják, hogy egy L’eihr sem hozhatja őket zavarba. 
Melissa Landers - Elidegenítve
Miért pont ez? A fantasy lények mellett néha jólesik egy kicsit másfajta lényekről is olvasni, főleg idegenekről.
Fülszöveg: Cara, a 17 éves diáklány az egyik legkiválóbb tanulója a midtowni középiskolának, amikor egy nap Ferguson igazgató behívja az irodájába. Nem mindennapi hírt közöl a lánnyal: Carát választották ki a L'eihrek arra, hogy egyik cserediákjukat fogadja otthonába egy teljes évre. Két évvel ezelőtt derült fény egy másik bolygó létezésére, melyen az emberekhez hasonló lények élnek, a L'eihrek. Bár kinézetükben szinte azonosak az emberi fajjal, de technológiájukban, felfogásukban, és az élethez való hozzáállásukban teljesen különböznek. Egy jóval fejlettebb fajt képviselnek, és céljuk a Földön élő emberekkel való barátságos kapcsolat kiépítése. Carának egy éve van rá, hogy megismerje Aelyxt, és vendégül lássa, majd ő maga is egy évet fog tölteni Aelyx otthonában. De nem egyszerű a helyzet, mivel az emberek kétkedve fogadják a más bolygóról érkező idegeneket. Carára nagy nyomás nehezedik, mert barátai is egyre bizalmatlanabbak Aelyxszel szemben. És ahogy az emberek és a L'eihrek kapcsolata egyre inkább kezd meginogni, úgy fűzik egyre szorosabb szálak a lányt Aelyxhez. Úgy tűnik, a két nép közötti összecsapás elkerülhetetlen. Az egyre baljósabb eseményeket felgyorsítja, mikor az emberek egy radikális csoportja megöl egy l'eihrit. Vajon milyen szerep jut Carának és Aelyxnek ebben a kiélezett helyzetben? Elég erős a szerelmük, hogy átvészeljék a megpróbáltatásokat, vagy örökre el kell engedniük egymást?
Vélemény: Engem nem ért utol a nagy földönkívüli-szerelem láz, amit a Stracrossed filmsorozat indított el, mert az első epizód nem győzött meg, aztán meg el is kaszálták a sorozatot. Szerencsére az Elidegenítve elolvasása előtt nem is hallottam, hogy ahhoz a sorozathoz hasonlítják, mert ha hallottam volna, tuti, hogy nem olvasom el a könyvet, és akkor kimaradtam volna egy jó történetből. Ennyit az előítéletekről. Lehet, hogyha adok egy esélyt a Starcrossed-nak, akkor azt is szerettem volna, de így legalább az újdonság erejével hatott rám ez a tiltott szerelem és a világ. Nem is olvastam hasonlót, pontosabban olyan sztorit, ahol egy idegen vagy űrlény lenne a pár egyik fele. Közben meg nagyon sok hasonló sztorit olvastam, mert a könyv hozza a YA-fantasyknál megszokott alapot, mégis bírtam ezt a könyvet és a folytatásra is vevő vagyok.
Ami nem volt újdonság...
Az alap. Most elvonatkoztatok attól, hogy a titokzatos új srác kiféle-miféle, teljesen mindegy és a nevek is. A lényeg, hogy adott egy jó tanuló, népszerű, csinoska főhősnő, jó dumával. Mellette a szokásos suli legjobb pasija és az elmaradhatatlan barátnő, aki szintén roppantul csinos és nagyszájú. Szépen éldegél mindenki egészen addig, míg be nem üt a krach az új fiú személyében és ő felbolygatja a kisváros lassú mederben folyó életét. A főhőseink arra kényszerülnek, hogy sok időt töltsenek együtt, természetesen egyikük sincs elragadtatva ettől a dologtól. Aztán szépen lassan megkedvelik, majd megszeretik egymást, végül ők lesznek az új legünnepeltebb szerelmespár a YA irodalomban. Mindezt jó stílusban, közérthető nyelven, tele poénokkal. És végül kapunk egy olyan befejezést, hogy a második kötet hiányában csak puffogni tudok egy sort és morgolódni. Ez szinte minden YA alapja és ennek az elvárásnak tökéletesen megfelelt a könyv.
Ami újdonság volt...
Számomra a világ az volt, már csak azért is, mert ez az első "földönkívülivel esünk szerelembe" sztorim, így az első olyan világ is, amit még nem ismerek. A vérfarkasok, tündérek, vámpírok, boszik, stb. világát és a különböző verziókat lassan már oda-vissza ismerem, csak azért olvasom még mindig őket, mert egyszerűen szeretem azokat a világokat és ismerősek, de újat nem nagyon mutatnak fel. A földönkívüli vonal viszont borzasztó érdekes volt és az írónő nagyon korrektül alakította ki ezt a világot, ráadásul nagyon jó ütközési pontokat talált a földlakókkal. Különösen tetszett, hogy az éghajlattól kezdve, az étkezésen és öltözködésen át, egészen a társas kapcsolatokig szinte mindenről gondoskodott. Még külön nyelvük is volt, bár az nem annyira kidolgozott, mint a Tolkien bácsi alkotta tündenyelv, de hangulatfokozónak éppen elég volt ennyi idegen/kitalált kifejezés. A részletekbe nem megyek bele, mert érdemes elolvasni a könyvet és sorról sorra felfedezni ezt a világot, ahogy Aelyx tette a földi dolgok megismerésével.
A történet egyik fő vonala a két egymásnak idegen, mégis hasonló faj találkozása. Alapjáraton az emberek és a l'eihrek DNS-e egyezik, mégis vannak apróbb különbségek, főleg inkább kulturális különbségek. A l'eihrek fejlettebbek, visszafogottabbak, de egyben szürkék is. Érzelmeik nem nagyon vannak, illetve nem igazán fejezik ki, még az ételek is egyszerűek, a bútorok, a ruhák is, sőt, szinte mindenki egyformán néz ki. Nekem az ázsiai kultúra jutott eszembe az egészről, talán ez a kultúra áll annyira távol tőlünk. Olyan, mintha az ázsiai és az európai kultúra állna szemben egymással. Már csak azért is ez jutott eszembe, mert a kulturális különbségek és az elfogadás/nem elfogadás kérdése automatikusan magával hozta a rasszizmust is a történetbe. A könyv világában sok ember tárt karokkal fogadta az új kultúrát, míg mások idegenkedtek tőle, sőt egy szélsőséges oldal is megjelent, ami miatt tragédia is történt.
Az egyének szintjén nézve, Cara itta meg leginkább a levét ennek a cserediákprogramnak, barátságnak, később szerelemnek. Zsinórban elhagyta szinte mindenki, csak mert elvállalta a programot és barátkozni merészelt egy idegen faj egyik tagjával. Az pedig, hogy bele is szeretett, szinte megbocsáthatatlan. (Csak úgy mellékesen, ezekért az emberekért nem is kár. Mindig a bajban derül ki, hogy ki a hűséges és ki nem az.) Bár nem szeretem a romantikus sztorikat és itt sem ez volt a lényeg, én mégis nagyon megszerettem a történetüket. Talán azért is, mert Aelyx nagyon érdekes karakter volt számomra és becsültem Cara kitartását. A váltott nézőpont miatt jobban megismerhettem a fiú gondolkodását és véleményét is az egészről. Egy antiszocnak tűnő, csendes, nagyon okos, egy kissé sznob srác, aki még magán viseli a tinédzserkori butaságokat, de már látni benne a jövőbeni férfit. Sztoikus nyugalommal tekint mindenre és sokszor lebecsmérli az emberi fajt, pont ezért volt egy élmény látni, hogyan lazul egy kicsit a történet során, és hogyan kezdi el felfedezni az övétől annyira különböző világot és felismerni annak értékeit. Különösen szerettem Cara és Aelyx párbeszédeit, ahol nagyon kijött a kettőjük közti különbség és sok vicces jelenet alakult ki emiatt. Cara pedig nem volt idegesítő, pedig azt hittem az elején, hogy az agyamra fog menni, főleg a blogjával. (Ez a blogos dolog lett végül az egyik kedvencem.)
Nekem nagyon pozitív csalódás volt a könyv. Érdekes volt a világ, jó ütközési pontok voltak benne, a kapcsolat is szépen lassan és reálisan alakult ki a szerelmesek között, volt benne humor is, szóval minden szinten megállta a helyét. Egy-két kérdés nyitott maradt, na meg a szerelmesek jövője is, így tűkön ülve várom a folytatást. Azért pedig külön le a kalappal az írónő előtt, hogy a NaNoWriMo keretei között írta meg. Háromszor próbáltam a NaNoWriMo-t, egyszer majdnem sikerült is befejeznem, de az valami pokol volt. Nagyon is át tudom érezni, hogy mekkora meló egy hónap alatt megírni egy regényt, ráadásul úgy, hogy az jó is legyen, mint ez. Külön gratula neki, hogy ezt megcsinálta!
Ami nem volt újdonság...
Az alap. Most elvonatkoztatok attól, hogy a titokzatos új srác kiféle-miféle, teljesen mindegy és a nevek is. A lényeg, hogy adott egy jó tanuló, népszerű, csinoska főhősnő, jó dumával. Mellette a szokásos suli legjobb pasija és az elmaradhatatlan barátnő, aki szintén roppantul csinos és nagyszájú. Szépen éldegél mindenki egészen addig, míg be nem üt a krach az új fiú személyében és ő felbolygatja a kisváros lassú mederben folyó életét. A főhőseink arra kényszerülnek, hogy sok időt töltsenek együtt, természetesen egyikük sincs elragadtatva ettől a dologtól. Aztán szépen lassan megkedvelik, majd megszeretik egymást, végül ők lesznek az új legünnepeltebb szerelmespár a YA irodalomban. Mindezt jó stílusban, közérthető nyelven, tele poénokkal. És végül kapunk egy olyan befejezést, hogy a második kötet hiányában csak puffogni tudok egy sort és morgolódni. Ez szinte minden YA alapja és ennek az elvárásnak tökéletesen megfelelt a könyv.
Ami újdonság volt...
Számomra a világ az volt, már csak azért is, mert ez az első "földönkívülivel esünk szerelembe" sztorim, így az első olyan világ is, amit még nem ismerek. A vérfarkasok, tündérek, vámpírok, boszik, stb. világát és a különböző verziókat lassan már oda-vissza ismerem, csak azért olvasom még mindig őket, mert egyszerűen szeretem azokat a világokat és ismerősek, de újat nem nagyon mutatnak fel. A földönkívüli vonal viszont borzasztó érdekes volt és az írónő nagyon korrektül alakította ki ezt a világot, ráadásul nagyon jó ütközési pontokat talált a földlakókkal. Különösen tetszett, hogy az éghajlattól kezdve, az étkezésen és öltözködésen át, egészen a társas kapcsolatokig szinte mindenről gondoskodott. Még külön nyelvük is volt, bár az nem annyira kidolgozott, mint a Tolkien bácsi alkotta tündenyelv, de hangulatfokozónak éppen elég volt ennyi idegen/kitalált kifejezés. A részletekbe nem megyek bele, mert érdemes elolvasni a könyvet és sorról sorra felfedezni ezt a világot, ahogy Aelyx tette a földi dolgok megismerésével.
A történet egyik fő vonala a két egymásnak idegen, mégis hasonló faj találkozása. Alapjáraton az emberek és a l'eihrek DNS-e egyezik, mégis vannak apróbb különbségek, főleg inkább kulturális különbségek. A l'eihrek fejlettebbek, visszafogottabbak, de egyben szürkék is. Érzelmeik nem nagyon vannak, illetve nem igazán fejezik ki, még az ételek is egyszerűek, a bútorok, a ruhák is, sőt, szinte mindenki egyformán néz ki. Nekem az ázsiai kultúra jutott eszembe az egészről, talán ez a kultúra áll annyira távol tőlünk. Olyan, mintha az ázsiai és az európai kultúra állna szemben egymással. Már csak azért is ez jutott eszembe, mert a kulturális különbségek és az elfogadás/nem elfogadás kérdése automatikusan magával hozta a rasszizmust is a történetbe. A könyv világában sok ember tárt karokkal fogadta az új kultúrát, míg mások idegenkedtek tőle, sőt egy szélsőséges oldal is megjelent, ami miatt tragédia is történt.
Az egyének szintjén nézve, Cara itta meg leginkább a levét ennek a cserediákprogramnak, barátságnak, később szerelemnek. Zsinórban elhagyta szinte mindenki, csak mert elvállalta a programot és barátkozni merészelt egy idegen faj egyik tagjával. Az pedig, hogy bele is szeretett, szinte megbocsáthatatlan. (Csak úgy mellékesen, ezekért az emberekért nem is kár. Mindig a bajban derül ki, hogy ki a hűséges és ki nem az.) Bár nem szeretem a romantikus sztorikat és itt sem ez volt a lényeg, én mégis nagyon megszerettem a történetüket. Talán azért is, mert Aelyx nagyon érdekes karakter volt számomra és becsültem Cara kitartását. A váltott nézőpont miatt jobban megismerhettem a fiú gondolkodását és véleményét is az egészről. Egy antiszocnak tűnő, csendes, nagyon okos, egy kissé sznob srác, aki még magán viseli a tinédzserkori butaságokat, de már látni benne a jövőbeni férfit. Sztoikus nyugalommal tekint mindenre és sokszor lebecsmérli az emberi fajt, pont ezért volt egy élmény látni, hogyan lazul egy kicsit a történet során, és hogyan kezdi el felfedezni az övétől annyira különböző világot és felismerni annak értékeit. Különösen szerettem Cara és Aelyx párbeszédeit, ahol nagyon kijött a kettőjük közti különbség és sok vicces jelenet alakult ki emiatt. Cara pedig nem volt idegesítő, pedig azt hittem az elején, hogy az agyamra fog menni, főleg a blogjával. (Ez a blogos dolog lett végül az egyik kedvencem.)
Nekem nagyon pozitív csalódás volt a könyv. Érdekes volt a világ, jó ütközési pontok voltak benne, a kapcsolat is szépen lassan és reálisan alakult ki a szerelmesek között, volt benne humor is, szóval minden szinten megállta a helyét. Egy-két kérdés nyitott maradt, na meg a szerelmesek jövője is, így tűkön ülve várom a folytatást. Azért pedig külön le a kalappal az írónő előtt, hogy a NaNoWriMo keretei között írta meg. Háromszor próbáltam a NaNoWriMo-t, egyszer majdnem sikerült is befejeznem, de az valami pokol volt. Nagyon is át tudom érezni, hogy mekkora meló egy hónap alatt megírni egy regényt, ráadásul úgy, hogy az jó is legyen, mint ez. Külön gratula neki, hogy ezt megcsinálta!
____________________________________________________________________________________
Történet: 5/5 pontból
Kedvenc: Aelyx
Tetszett: a stílus és az idegen lények
Fordító: Marczali Ferenc
Oldalszám: 364 oldal
Kiadó: Maxim Könyvkiadó
Megjelenés: 2014.11.18.
____________________________________________________________________________________
Nyereményjáték
Egy űrutazás során olyan dolgokat lát az ember, amit addig maximum könyvekből vagy dokumentumfilmekből ismert. Tarts Te is Carával és Aelys-szel a L'eihr-re, és találd ki, mit látnak, mit tapasztalnak útközben!
Minden állomáson egy-egy kis versikét/találós kérdést találtok, mely valamely űrhöz kapcsolódó tárgyat, fogalmat, helyet rejtenek. Találd ki, mire gondolhatott Aelys, írd be a rafflecopter doboz megfelelő kérdéséhez, és esélyes lehet megnyerni a 3 nyereménykönyv egyikét!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!
Mesterséges égitestek…
melyet emberi kezek teremtetttek.
Rádiójeleket sugároznak,
vagy információt adnak a Központnak.
a Rafflecopter giveaway
____________________________________________________________________________________
További állomások
11/11 Roni olvas
11/12 MFKata Gondolatai
11/13 Dreamworld
11/14 CBooks
11/15 Book Heaven
11/16 Deszy könyvajánkója
11/17 Kelly és Lupi olvas
11/18 Insane Life
11/19 Könyvszeretet
____________________________________________________________________________________
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése