Felkészültél rá, hogy felálljon a hátadon a szőr a félelemtől? Tarts velünk a Bad Girls Don't Die - A rossz lányok nem halnak meg blogturnén! Garantált borzongás vár rád! Kilenc nap, kilenc kísértetkastély és megrázó érdekességek! A turné végén megnyerheted a könyvet is, csak aztán vigyázz, mert ha belevágsz, nincs visszaút! Kapcsolj fel minden villanyt, készítsd a zseblámpát az ágyad alá és tedd el minden babádat! Felkészültél?
Miért pont ez? Imádom a szellemes sztorikat!
Fülszöveg: A szenvedélyt csupán egy hajszál választja el a megszállottságtól...
Alexis kishúga, Kasey megszállottjává válik egy antik babának, de Alexis nem igazán foglalkozik a dologgal, mert Kasey egyébként is elég fura. Ami azt illeti, Alexist is furának tartják az iskolatársai és a szülei, sőt, még a saját goth haverjai is. A dolgok egyre különösebbek lesznek, amikor a régi házban, ahol a lányok laknak, különös dolgok történnek: ajtók nyílnak ki és csukódnak be maguktól, a víz felforr a meggyújtatlan gázon, és a kikapcsolt légkondicionáló úgy lehűti a levegőt, hogy látszik az ember lehelete is.
És Kasey is megváltozik. Kék szemei zölddé válnak, elkezd régiesen beszélni és több óra is kiesik az emlékezetéből. A legnyugtalanítóbb azonban Kasey ellenséges viselkedése: az addig kedves, babaszerető kislány eltűnik, az új Kasey pedig dühös. Alexis az egyetlen, aki megállíthatja a húgát - de mi van, ha a zöldszemű lány már nem is Kasey?
Mit tennél, ha a várost halálos veszély fenyegetné, de senki sem hinne neked?
Vélemény: Supnat (Odaát) és horror rajongó vagyok, így nálam ez az alapszint, a mérce. Egy kicsit magasabb az ingerküszöböm, kevés dologtól ijedek meg és elég átlagos vagy hétköznapi dolgoktól félek (pl. macska), emiatt nagyon, de nagyon durván kell megírni egy könyvet, hogy kihozzon a sodromból. Kedvenceim a szellemes sztorik, mert általában ezek érik el a határaimat (zombik, meg hasonlók nem igazán mozgatnak meg), így már nagyon vártam, hogy olvashassam ezt a könyvet. Sajnos, az írónőnek nem sikerült felborzolnia az idegeimet, talán egy jelenetnél volt az, hogy felsikoltottam vagy összerezzentem, (dehogy), csak megemeltem a bal szemöldököm.
Ahhoz, hogy borzongjak, ez kevés volt, de figyelembe vettem azt, hogy ez egy erős YA és azt is, hogy nekem nehéz megfelelni horror terén. Nem a félelmem hiánya miatt adtam négy pontot a könyvre. A horror alapok ott voltak és nem is volt ez rossz. A célcsoportnak valószínűleg ijesztőbb lesz, meg azoknak is, akik félős típusok és a horrorral még ismerkednek. Valahol ezt is el kell kezdeni. :D
Kasey karaktere jól sikerült, durva volt néha a kislány. Meg a babamániája is. Én se szeretem a babákat és a bohócokat se, pedig gyerekkoromban még semmi gondom nem volt velük, de a sok évnyi horror tett róla, hogy mégis legyen gondom. Az a fránya sztereotípia, ugye. Kasey-vel szorosan összefügg a szellem karaktere, ami viszont iszonyat jól sikerült. Ez húzta fel a könyvet számomra és maga a ház. A ház már önmagában kísérteties volt, a sok kis zugával, a pincével és a padlással (mind a kettőt utálom, ha lesz házam akkor beépítem mindegyiket). A ház és a szellem története is, bár nem volt újdonság, hozta a kötelező borzongós elemeket. De visszatérek egy kicsit a szellemre. Erős volt, határozott céllal és hatalmas gyilkolási vággyal. Okos és szervezett volt, ami borzasztóan meg tudja nehezíteni a kiiktatását. Az írónő nagyon jól kiművelte magát szellemtémában és ennek köszönheti a könyv a legnagyobb erősségét. Szinte minden volt itt, ami a szellemekről köztudott, így nagyon sok jó pontot szerzett nálam ez a vonal.
Alexis, aki a másik főszereplő és egyben narrátora a könyvnek, szintén egy jól sikerült karakter. Nem idegesített, vicces és szarkasztikus volt, tetszett a pökhendi stílusa és a bátorsága. Végre egy olyan szereplő volt, akinek normális és érdekes hobbija van, ami meghatározza őt. Egy anti pomponlány, de azért nem megy át goth-ba. Jó volt vele végigrohanni a könyvön, bár azért van még mit fejlődnie az írónőnek karakterábrázolás terén.
A négy pont a karakterábrázolásnak köszönhető és a "szellemképnek". Amennyire előny volt az, hogy az írónő kiművelte magát szellemtémában, annyira hátrány is volt, legalábbis számomra. A Winchester fiúktól és innen-onnan nagyon sokat tudok már én is a témáról, így pont ezért nem ájultam el a nyomoktól. Majdnem mindig két lépéssel előrébb jártam, mint Alexis és ez sokat vett le az olvasmányélményemből. Azért nem találtam ki mindent, mert nem voltam ott a könyv írásakor, de a lényeges pontok nekem nem ütöttek úgy, ahogy kellett volna. A hagyományos szellemkép megtartása jó ötlet volt az írónőtől, de ilyenkor jön be a technika a képbe. Az a jó horror- vagy paranormális sztorikat író nálam, aki a semmiről is úgy tud írni, hogy minden idegszálam égnek áll (pl. King). A hagyományos szellemképpel is lehetett volna úgy bánni, hogy ne merjek aludni egy hétig. Egy jelenetnél az írónőnek majdnem sikerült ezt elérnie, így ezért megérte elolvasni a könyvet.
Amit viszont sajnáltam és erősen lehúzta a könyvet, hogy a két főszereplőn kívül, a többi karakter egy papírmasé volt, felesleges és unalmas és túl nyomdaszagú. Az iskolai jeleneteket én sem értem. Nem értem, hogy miért kerültek bele a sztoriba, azon kívül, hogy a YA-nál szinte kötelező elemek. Pluszt nem sokat adtak a történethez és sajnos ezzel is indított az írónő. Nagyjából a könyv első 30%-a a szokásos habos-babos világ volt és féltem is attól, hogy így nem leszünk jóban a könyvvel. Szerencsére beindult a könyv, így végigolvastam. A szülők említésre sem méltók, egy vicc volt, hogy mennyire átlátszó írói húzás ez a "nemtörődömség", az "ellenségből barát" is egy kisiklott dolog volt nálam, a szerelmi szálat meg nem is értem, hogy az minek volt benne? Mert YA? Jól gondolom? A srác karakterét és a szerelmi szálat egyedül azért nem nevettem ki, mert az írónő megemlített róla egy olyan dolgot, ami miatt van potenciál a srácban. Lehet ez még jó és érdekes is a későbbiekben.
A történet lezárul és nem gondoltam volna, hogy valaha ilyet leírok, de ordas nagy hiba volt, hogy az írónő nem csinált a könyvnek függővéget. Ilyet kihagyni! Pedig sikított ez a sztori a függővégért. Lehet, hogy sablonos lett volna egy kicsit, de az biztos, hogy azzal érte el volna nálam azt a bizonyos határt.
Ahhoz, hogy borzongjak, ez kevés volt, de figyelembe vettem azt, hogy ez egy erős YA és azt is, hogy nekem nehéz megfelelni horror terén. Nem a félelmem hiánya miatt adtam négy pontot a könyvre. A horror alapok ott voltak és nem is volt ez rossz. A célcsoportnak valószínűleg ijesztőbb lesz, meg azoknak is, akik félős típusok és a horrorral még ismerkednek. Valahol ezt is el kell kezdeni. :D
Kasey karaktere jól sikerült, durva volt néha a kislány. Meg a babamániája is. Én se szeretem a babákat és a bohócokat se, pedig gyerekkoromban még semmi gondom nem volt velük, de a sok évnyi horror tett róla, hogy mégis legyen gondom. Az a fránya sztereotípia, ugye. Kasey-vel szorosan összefügg a szellem karaktere, ami viszont iszonyat jól sikerült. Ez húzta fel a könyvet számomra és maga a ház. A ház már önmagában kísérteties volt, a sok kis zugával, a pincével és a padlással (mind a kettőt utálom, ha lesz házam akkor beépítem mindegyiket). A ház és a szellem története is, bár nem volt újdonság, hozta a kötelező borzongós elemeket. De visszatérek egy kicsit a szellemre. Erős volt, határozott céllal és hatalmas gyilkolási vággyal. Okos és szervezett volt, ami borzasztóan meg tudja nehezíteni a kiiktatását. Az írónő nagyon jól kiművelte magát szellemtémában és ennek köszönheti a könyv a legnagyobb erősségét. Szinte minden volt itt, ami a szellemekről köztudott, így nagyon sok jó pontot szerzett nálam ez a vonal.
Alexis, aki a másik főszereplő és egyben narrátora a könyvnek, szintén egy jól sikerült karakter. Nem idegesített, vicces és szarkasztikus volt, tetszett a pökhendi stílusa és a bátorsága. Végre egy olyan szereplő volt, akinek normális és érdekes hobbija van, ami meghatározza őt. Egy anti pomponlány, de azért nem megy át goth-ba. Jó volt vele végigrohanni a könyvön, bár azért van még mit fejlődnie az írónőnek karakterábrázolás terén.
A négy pont a karakterábrázolásnak köszönhető és a "szellemképnek". Amennyire előny volt az, hogy az írónő kiművelte magát szellemtémában, annyira hátrány is volt, legalábbis számomra. A Winchester fiúktól és innen-onnan nagyon sokat tudok már én is a témáról, így pont ezért nem ájultam el a nyomoktól. Majdnem mindig két lépéssel előrébb jártam, mint Alexis és ez sokat vett le az olvasmányélményemből. Azért nem találtam ki mindent, mert nem voltam ott a könyv írásakor, de a lényeges pontok nekem nem ütöttek úgy, ahogy kellett volna. A hagyományos szellemkép megtartása jó ötlet volt az írónőtől, de ilyenkor jön be a technika a képbe. Az a jó horror- vagy paranormális sztorikat író nálam, aki a semmiről is úgy tud írni, hogy minden idegszálam égnek áll (pl. King). A hagyományos szellemképpel is lehetett volna úgy bánni, hogy ne merjek aludni egy hétig. Egy jelenetnél az írónőnek majdnem sikerült ezt elérnie, így ezért megérte elolvasni a könyvet.
Amit viszont sajnáltam és erősen lehúzta a könyvet, hogy a két főszereplőn kívül, a többi karakter egy papírmasé volt, felesleges és unalmas és túl nyomdaszagú. Az iskolai jeleneteket én sem értem. Nem értem, hogy miért kerültek bele a sztoriba, azon kívül, hogy a YA-nál szinte kötelező elemek. Pluszt nem sokat adtak a történethez és sajnos ezzel is indított az írónő. Nagyjából a könyv első 30%-a a szokásos habos-babos világ volt és féltem is attól, hogy így nem leszünk jóban a könyvvel. Szerencsére beindult a könyv, így végigolvastam. A szülők említésre sem méltók, egy vicc volt, hogy mennyire átlátszó írói húzás ez a "nemtörődömség", az "ellenségből barát" is egy kisiklott dolog volt nálam, a szerelmi szálat meg nem is értem, hogy az minek volt benne? Mert YA? Jól gondolom? A srác karakterét és a szerelmi szálat egyedül azért nem nevettem ki, mert az írónő megemlített róla egy olyan dolgot, ami miatt van potenciál a srácban. Lehet ez még jó és érdekes is a későbbiekben.
A történet lezárul és nem gondoltam volna, hogy valaha ilyet leírok, de ordas nagy hiba volt, hogy az írónő nem csinált a könyvnek függővéget. Ilyet kihagyni! Pedig sikított ez a sztori a függővégért. Lehet, hogy sablonos lett volna egy kicsit, de az biztos, hogy azzal érte el volna nálam azt a bizonyos határt.
A horror szálat jóra értékelem, kellemesen elborzongtam rajta, de nagy vihart nem éreztem. A tizenéves korosztálynak biztos, hogy nagyon fog ütni, de aki már szinte immúnis a horrorra, annak csak egy kellemes kikapcsolódást fog nyújtani.
________________________________________________________________________________________________
Történet: 4/5
Karakterek: 4/5
Kedvenc: Alexis
Tetszett: Alexis karaktere, a hagyományos "szellemkép".
Nem tetszett: az elején lévő üresjárat.
Fordító: Szabó Krisztina
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: ?
Megjelenés: 2013.12.15.
________________________________________________________________________________________________
Blogturné extra
Alexis Sötétszobája
Alexis hobbija a fotózás, elég profin felszerelt sötétkamrája is van a házukban. De itt most nem erről a szobáról vagy a fényképek előhívásának módszeréről lesz szó, hanem arról az oldalról, amit az írónő Alexis Sötétszobájának nevezett el. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere.
Alexis Sötétszobájában a Learn more... alatt el tudod olvasni a külföldi ajánlókat és véleményeket, többet megtudhatsz a könyvről, illetve meg tudod nézni a könyv trailerét.
A Reading Materials alatt a szerző kommentárjait olvashatod el, ez olyan, mint amikor a rendező kommentálja a filmet, csak itt papíron teszi meg az írónő. Továbbá megtalálod itt a kérdés és felelet az írónővel eredeti szövegét, illetve egy csokorba gyűjtve a könyves csoportokat és klubokat.
Az eredeti borító képe mellett találsz két borzongató háttérképet, amiket le is tudsz tölteni különböző méretekben.
Az írónő nagyon közvetlennek és nyitottnak tűnik, hiszen számtalan dolgot elárul magáról ebben a Sötétszobában. Külön fényképalbum van a saját életéről, sőt még a kutyájáról,Winstonról is. Fel tudsz iratkozni az írónő levelezőlistájára, követni tudod őt twitteren, írhatsz neki email-t, megnézheted a Youtube csatornáját és meghallgathatod az egyik vele készült interjút is.
A könyvhöz saját playlistet állított össze, amit itt szintén meg tudsz hallgatni, ha van itunes kiegészítőd, ha nincs, akkor le tudod itt tölteni.
A Sötétszobából a kedvencem a kvíz, amelyből kettő is van. Az egyikből megtudhatod nyolc kérdés megválaszolása után, hogy te melyik karakterre hasonlítasz a könyvből, a másik pedig egy tesztjellegű kérdéssorozat, ami a memóriádat teszi próbára. Mennyi mindenre emlékszel a könyvből, tehát mekkora rajongója vagy. A tesztekhez minimális angol nyelvtudás szükséges, így egy alapfokkal is könnyen kitölthető és élvezhető. Nyelvgyakorlásnak pedig mókás.
Kb. egy órát el lehet kalandozni ebben a Sötétszobában. Nekem nagyon tetszik, hogy van külön egy ilyen oldal a könyvhöz. Szinte az összesnél bevezetném, hogy legyen, mert jó kis pluszt tud adni az olvasmányélményhez.
Jó barangolást a Sötétszobában! :)
________________________________________________________________________________________________
Nyereményjáték
Járjunk végig kísértetjárta házakat! Kitaláljátok, hogy melyik kísértetház van a képen? Segítségképpen elrejtettük a betűket a blogbejegyzésekben (22). A lenti rafflecopter dobozba írjátok be minden állomáson a szellemjárta hely nevét, és máris nagyobb eséllyel indultok a nyereményjátékon!
a Rafflecopter giveaway
________________________________________________________________________________________________
Kukkants be a többi állomásra is!
12/11 Insane life - Szellemek
12/12 Nem harap a...
12/13 Always Love a Wild Book
12/14 Roni olvas - Hangulatfokozó dalok
12/15 Kelly&Lupi olvas - Dreamcast
12/16 Dreamworld - Kísértetházak
12/17 Könyvszeretet - Alexis Sötétszobája
12/18 MFKata gondolatai - Trailer
________________________________________________________________________________________________
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése