2011. szeptember 12., hétfő

Darren Shan - Kojaszan

Miért pont ez? Egyrészt azért, mert Darren Shan írta, másrészt azért, mert szellemes és temetőben játszódik. Neil Gaiman A temető könyve című műve után kerestem még egy olyan szellemes történetet, ami elvarázsol.

Történet: A főszereplő kislány, Kojaszan fél átmenni a hídon, ami a falujától nem messze van és a temetőbe vezet. Nappal minden gyerek bátran átmegy játszani a sírok közé, egyedül Kojaszan az, aki sosem merte betenni oda a lábát, ezért folyamatosan gúnyolják. Egy nap azonban, a kishúga, Maiko átkeveredik a másik oldalra és a szellemek elrabolják a lelkét, így Kojaszannak muszáj legyőznie a félelmét, hogy megmentse őt.

    "Kicsi volt még, nem tudott eleget a világról ahhoz, hogy rettegjen tőle."

Vélemény: Egy sablonos mondattal kezdem, egyszerű, de nagyszerű volt a történet. Egy kis esti olvasmány, egy-két óra alatt el lehet olvasni, mert rövid, de nagyon bájos és kedves kis sztori. Felnőttebb fejjel is tudtam élvezni, de inkább a gyermekek élvezik jobban az ilyen meséket. Mint ahogy az előbb is utaltam rá, ez egy mese. Megtalálható benne a bűvös hármas szám, a próbák és az útravaló jó tanácsok. Ez nem ismeretlen számunkra, hiszen ilyen meséken nőttünk fel, csak itt az a különbség, hogy nem a legkisebb fiú indul el a tarisznyájával legyőzni a sárkányt, hanem egy kislánynak kell szembenézni a félelmeivel és itt sokkal nagyobb a tét, mint a szerelem. A kishúga élete függ attól, hogy Kojaszan sikerrel kiállja-e a próbákat.

  Először azon gondolkoztam, hogy vajon, ha lenne gyermekem, akkor a kezébe adnám-e, hiszen az olyan ártatlanoknak, mint amire a fentebbi idézet utal, kész horror a történet, de nem véres. Csak olyan alapvető lények vannak benne, amiktől a kisgyerekek félnek még és a lámpát sem hagyják leoltani miattuk. Ráadásul a szellemek valóságosabbnak tűnnek még számukra, mint mondjuk a vámpírok vagy a vérfarkasok, mert a szellemek legendái és maga az a kérdés, hogy hova kerül az ember a halála után már sokkal régebb óta jelen van az emberek emlékezetében és gondolataiban. Az élet egyik nagy lépését jelenti, amikor a gyerek szembetalálkozik a halállal valamilyen formában, hiszen nekik még nehéz felfogni, hogy egyszer csak eltűnik egy ember és senki se tudja megmondani hová. Aztán találkoznak a szellemhistóriákkal, megtudják, hogy ők a halál előtt emberek voltak, de mégis félnek tőlük. 

  A könyvbeli világban még a felnőttek is tisztában vannak a szellemek létezésével és a faluban hagyományokat is építenek a temető és a szellemek köré. Itt olyanok, amilyennek lenniük kell, félelmetesek, kárt okoznak és elrabolják a lelkeket. Nem véletlenül fél Kojaszan a hídon való átkeléstől, ami erősen szimbolizálja a halált. Mondhatnám azt is, hogy a hidat rá lehet vetíteni a haláltól való félelemre. 

  Ha a könyv hangulata és a benne felépített világ nem is adta meg nekem a Neil Gaiman könyve utáni érzéseket, attól még élveztem a történetet, egy kicsit visszarepített a gyerekkorba és kalandos volt. Erősen tanítójellege van a műnek, hiszen arra buzdít, hogy le kell győzni a félelmeinket, mégpedig úgy, hogy szembenézünk velük és többre jutunk a furfanggal és ésszel, mint a meneküléssel vagy a meggondolatlan tettekkel. 

  A könyv nagyon szerethető és a borító is szépséges, a történet bájos és a lezárása nagyon aranyos. Szóval mindenféleképp ajánlom a lélekben gyermek felnőtteknek és a kiskorú gyermekeknek is. A gyerekek számára ez a könyv nagyon jó átvezető a fantasy világába, megszeretteti velük az ilyen történeteket és amellett, hogy borzonganak és izgulnak egy kicsit, megtanulják, hogyan kell szembenézni a félelmekkel és legyőzni őket. 

Miért olvasd el? Ha szereted a meséket, amik visszahozzák a gyerekkort, csak horroros hangulattal fűszerezve, akkor tetszeni fog a történet. A főszereplő kislány nagyon aranyos és a szellemvilág is az. Ha pedig Darren Shan fanatikus vagy, akkor egyértelmű, hogy nem szabad kihagyni, amit alkotott.

Miért ne olvasd el? Ha nem szereted a gyermekeknek szóló történeteket és nagyobb kaliberű szellemes történetre vágysz, akkor nagyon egyszerű lesz neked a sztori. Inkább a lányoknak való, mert a fiúkat talán nem köti le, hogy kislányok a szereplők.

______________________________________________________________________
Történet: 5/5 pontból

Karakterek: 5/5 pontból

Kedvenc: Itako és a szellemek

Nem tetszett: Kojaszan fokhagyma imádata. (Egy kislány miért fokhagymát nasizik?) Túl rövid volt a történet, bár ez gyermekeknél előny.

Tetszett: Az egész történet és az, hogy visszavarázsolta a gyerekkort. 

Kiadás: Móra Könyvkiadó, 2010

Oldalszám: 128 oldal
______________________________________________________________________

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése