2016. február 14., vasárnap

James Grippando - Fekete horizont

James Grippando - Fekete horizont 

Miért pont ez? Amiben FBI és tárgyalóterem van, az már rögtön érdekel. Kuba már csak egy plusz vonzóerő volt ahhoz, hogy elolvassam a könyvet.

Fülszöveg: Jack Swyteck épp a nászútját tölti a mesés Key Westen a feleségével, Andie-vel, amikor az amerikai és kubai partok között működő olajfúró torony felrobban. 
  Mi lehetett a katasztrófa oka? Egy trópusi vihar vagy emberi kéz műve volt a robbanás? Megindulnak a találgatások, de úgy tűnik, egyre többen tussolnák el inkább az ügyet. És mintha már nemcsak az óceánra, a part mentén élőkre jelentene fenyegetést a tragédia, hanem azokra is, akik az okait firtatják. A fiatal párt elszólítja a munkája, Jack egy kubai özvegy nevében ad be kártérítési keresetet a katasztrófába odaveszett férje halála miatt, Andie pedig egy nemzetközi nyomozásba csöppen az FBI beépített ügynökeként. 
  Az olaj pedig egyre csak közeledik az amerikai partokhoz, megállíthatatlanul, és mintha vele együtt egy ismeretlen, fenyegető erőnek sem jelentene akadályt a határ. Jacket elrabolják, az ügyfele fürdőszobatükrére vérrel azt a feliratot festik: Felejtsd el! 
James Grippando folytatja Jack Swyteck történetét, amely egyszerre ígér bepillantást a politika, a tárgyalótermek és az FBI világának színfala mögé, valamint izgalmas, fordulatos nyomozást Miami partjain, Kubában és a Bahamákon.

Vélemény:  A General Press Kiadónál már nem ez az első Jack Swyteck történet, viszont nálam igen és a bemutatkozás nagyon jóra sikeredett, úgyhogy találkozok még vele az biztos. Megint csak azzal tudok jönni, hogy hosszú éveken keresztül nyomozó akartam lenni, mondhatni gyerekkorom óta, még az FBI magyar kirendeltségének gondolatával is eljátszottam párszor, de sajnos nem úgy alakult az életem. A nyomozás így megmaradt a lapokon és a krimi, thriller műfaja az első számú kedvencem, így két pofára tömöm őket és elfogult vagyok. Amiben pedig ott van az FBI, az egyenesen szerelem, úgyhogy jó esélyekkel indult nálam a sztori.

 Ez a regény még többet nyújtott, mint vártam, ugyanis ez a tárgyalótermi, ügyvédes fajta, ahol a nyomozás szálat inkább jogi szempontból közelíti meg, és mint ilyen, nagyon jó fajta könyv volt a Fekete horizont. Általában az olvasó kevésbé van tisztában a büntetőjoggal vagy a polgári törvénykönyvvel, főleg, ha ezek az amerikaiak, de Grippando röviden, tömören és közérthetően írta le mindig a lényeget, így az ember fennakadások nélkül tudja követni a jogi eseményeket. Én kimondottan élveztem a jogi csatározásokat is és együtt kerestem a szereplőkkel a kiskapukat vagy épp a megoldást. Érdekes részét ismertem meg az amerikai vagy épp a nemzetközi jognak, ugyanis Kuba erősen főszerepet játszott az egész regényben, ami elég ellentétesen viszonyul az USA-hoz és fordítva. Emellett Kubát is bejártam a főszereplőkkel és kaptam egy kis ízelítőt az ottani életből és elég sok politikát is, amit szintén nem bántam, annak ellenére, hogy a politikát nem szoktam kedvelni, viszont itt elég érdekesen volt kihatással a regény egészére.
 
A regény fő szálát az az eset adja, hogy az amerikai és kubai partok között működő olajfúró torony felrobban és minden ott dolgozó meghal. Az anyagi káron és az emberi veszteségeken túl hatalmas nagy környezeti katasztrófát okoz a baleset, így nagy sajtóvisszhangot kap az ügy. Az olaj elárasztja a tengert, állatokat pusztítva el és sajnos mindezt addig nem tudják kezelni és az olaj terjedését megakadályozni, míg Kuba és Amerika között fennáll az illetékességi vita és amíg a felelősség kérdése nem eldöntött. Kuba mintha nem is foglalkozna az üggyel, Amerika viszont annál inkább. Tüntetők jelennek meg az utcákon, követelik, hogy a két ország közti embargót feloldják, vagy ha azt nem is, legalább működjenek együtt. Amerikából még önkéntesek is kihajóznának, hogy segítsenek a helyszínen, de Kuba nem engedi át őket. Amíg a helyszínt nem biztosítják és nem akadályozzák meg, hogy az olaj továbbra is feltörjön, addig hiába tesznek bármit is az amerikai oldalon. A tüntetők mellett felbukkannak az ügyvédek is. Rengeteg ember és cég, főleg a turizmusban, kártérítési pert indítanak az ellen a konzorcium ellen, amely létrehozta az olajfúró tornyot. Emellett politikai csatározások is kezdetüket veszik, a két kormány egymásra mutogat. 

Jack Swyteck az egyedüli, aki az egyik özvegy nevében nyújt be kártérítési keresetet, az ügyét külön is kezelnék az egésztől, azonban a többiek nem hagyják. Először megvádolják azzal, hogy csalni próbálnak, hiszen Bianca, az özvegy már nem is volt a felesége Rafaelnek, amikor a robbanás megtörtént, ugyanis a férfi más nőnek, Josefinának, a menyasszonyának küldött szerelmes leveleket a toronyból. Jack kénytelen először azt bebizonyítani, hogy Bianca ügyében jogosan nyújtották be a keresetet, ami nem is olyan egyszerű. Amikor Bianca az Államokba jött, nem hozott magával semmit, nemhogy még a házassági anyakönyvi kivonatát. Mivel Kuba nem szívleli a szökött állampolgárait, ezért kikérni se lehet csak úgy a kivonatot az ottani hivataltól. Jacknek nincs más választása, minthogy Kubába menjen és valami bizonyítékot hozzon onnan arra vonatkozólag, hogy a házasság megtörtént és érvényes volt. Szigorú szabályok vonatkoznak arra is, hogy egy amerikai mikor, hogyan és milyen ügyben mehet be az országba, így az egyszerű kiruccanás sem opció. Jacknek annyi a szerencséje, hogy kubai felmenői vannak, így rokonlátogatás címén bemehet Kubába, de nyomozást nem folytathat. 


Jack hamarosan rájön, hogy ebbe az ügybe jól beletenyerelt. Rájön, hogy az ügyvédek azért kekeckednek vele, hogy félreállítsák őket és az özvegy ügyét kiiktassák a balhéból, ugyanis valami hatalmas nagy disznóság van a háttérben, amit takargatni akarnak. Jack Kubában megtalálja Josefinát és mélyen beleássa magát a kubai és amerikai politikába, a terrorizmus is terítékre kerül. Közben Andie, a menyasszonya is nyomoz az FBI-nál és lassan kiderül, hogy összefutnak a szálak. Nem a kínai hamisított árukról van szó, hanem sokkal inkább terrorizmusról. Jack igyekszik az özvegy ügyét szem előtt tartani, de egyszerűen képtelen elvonatkoztatni a háttérben futó szálaktól és önkéntelenül is belekeveredik a nagy harcba. A végeredmény pedig egészen meglepő.

A jogi, politikai és FBI-os szál izgalmai mellett számtalan ínyencség van még a regényben. Nagyon tetszett a regény hangulata, a hajókkal, Kubával, a kubai atmoszférával. Úgy éreztem, mintha én is utaznék Jackkel és Theóval. Apropó, Theo! Ő az önkéntes segítőtársa és egyben barátja Swytecknek. Az ártatlan Theót annak idején a kivégzéstől mentette meg Jack és a férfi azóta is hálás neki és hűséges kutyaként követi az ügyvédet. Theó karaktere nagyon sokat dobott a regényen, a legtöbb humor neki köszönhető, haláli egy fazon. A csak papíron létező, hamis bűnözői múltja és egy ügyvéd szárnyai elegendő indokot adnak neki arra, hogy megszegje továbbra is a törvényt, de nem a meggazdagodás vagy poén kedvéért, hanem az ügyük érdekében. Jack próbálja féken tartani a társát, de néha neki is kedvez, hogy Theó törvénytelenül él. Nagy segítségére van Jacknek. Kíváncsi lennék az ő történetükre is és a további közös munkájukra, reményeim szerint valamelyik Grippando kötet foglalkozik ezzel a régi üggyel vagy van másik közös ügyük. 

A magánéleti szál is megfogott. Bár nem ismertem a szereplőket, hiszen ez az első Grippando regényem, nem okozott fennakadást abban ez a tény, hogy kövessem az egyéni életútjukat. Nem volt olyan érzésem, hogy lényeges dolgokról maradtam le, inkább felkeltette a kíváncsiságom. Egyrészt Jack és Theó kapcsolata (fentebb), másrészt Andie és Jack kapcsolata is. Azon kívül, hogy a nászútjuk megszakad az ügy miatt, más megrázó esemény is történik a kapcsolatukban, amin elég nehéz túllépni. A kitartásuk és a hűségük viszont talán átsegíti őket ezen. Kitartásuk az van, hiszen nem egyszerű úgy fenntartani egy párkapcsolatot, később pedig egy házasságot, hogy mind a ketten kötelesek a munka miatt állandóan rendelkezésre állni, legfőképp Andie. Mivel a nő FBI ügynök, gyakran be is kell épülnie valahova új névvel, új élettörténettel, esetlegesen egy új baráttal vagy férjjel, több kilométerrel arrébb és több hónapig. Andie ráadásul még Jacknek sem számolhat be semmiről a titoktartás miatt, gyakran úgy kell útra kelnie, hogy Jack azt sem tudja hol van a felesége és mennyi időre van távol. Ez még a legerősebb kapcsolatokat is kikezdi, rengeteg lemondással jár és sok súrlódással is. Viszont mind a ketten felnőtten viselkednek és ragaszkodnak a másikhoz, így beleteszik a kapcsolatukba azt a plusz munkát, ami életben tartja az egészet.


Összességében nagyon megszerettem James Grippando írói stílusát és Jack Swytecket, Theóval együtt, így sorra veszem a többi regényt is. Ritkán találkozom a tárgyalótermi vagy ügyvédes fajta krimivel, ráadásul olyannal, ami ennyire izgalmas és közérthető. Kimondottan szerettem, hogy végig követhető az ügy és egyáltalán nem volt nehézkes a regény, annak ellenére, hogy egy nagyon szövevényes ügyről van szó, a megoldás vagy végjáték pedig igencsak meglepő. A karakterek is szerethetők és/vagy érdekesek voltak, volt itt kubai bokszolónő, ujgur testőr, kínai üzletember vagy inkább gengszter. A helyszínek is változatosak voltak, legfőképp a kubai részeket szerettem, mert Grippando nagyon szemléletesen írta le a környezetet és az ottani életet. A humor sem maradt el, továbbá az izgalom sem. Folyamatosan pörgött a regény, egy szuszra ki is olvastam és minden egyes perc tartogatott valami izgalmat vagy érdekességet vagy épp nevetést. Aki egy pörgős regényre vágyik és elkalandozna Kubába, annak nagyon ajánlom!

__________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Jack Swyteck, Theó
Tetszett: az egész
Nem tetszett: -
Fordította: Beke Zsolt
Oldalszám: 336 oldal
___________________________________________________________________________________

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése