2014. január 28., kedd

Elég változatosan telt a 2013-as év könyvek és blogolás terén. Szerintem ez volt eddig a legtermékenyebb és legizgalmasabb időszakom. Remélem, idén repetázok. 

Fogalmam sincs (erősen nyomatékos g betűkkel), hogy hány oldalt, meg hány könyvet olvastam el, nem tartom számon, pedig könyvelőként még a hétvégi bevásárló listát is rendszerezem logika, meg más szempontok alapján is (mindenkiben van valami nem normális), de ez még sose jutott eszembe. Míg moly-tag voltam, addig a könyveket számlálta helyettem az oldal, a goodreads-re tértem át, ahová viszont lusta voltam még felvinni az olvasásaimat. Szóval nagy számokkal nem tudok dobálózni, meg amúgy is, talán jobb, hogy nem szembesülök azzal, hogy a könyvfüggőségem mennyire romlott, valahogy nem szeretnék leszokni. :D

Zuhanások

  Az év nagyon lassan indult be, tavasszal és nyáron viszont nagyon megcsappant az olvasási és blogolási kedvem. Tény, hogy vizsgáztam (pót, pót-, pótvizsga) és munkahelyet is váltottam, így tényleg elvitte a sok kötelesség a szabadidőm utolsó morzsáját is, ami a hobbik rovására ment. 

  Kihagytam a Könyvfesztivált és a Könyvhéten se vettem részt, sőt még az Ad Astra-féle "garázsvásárra" se jutottam el. Ezeket nagyon sajnálom, mert mindig nagy élmény a friss, ropogós könyvek közt bogarászni, kihasználni az akciókat, könyveket dedikáltatni. Ide még a vidéken élő könyves ismerősök is elzarándokolnak, akikkel nagyon jó beszélgetni és együtt bebarangolni a könyvoázist. Jó az internet, de azért összehasonlíthatatlan egy netes beszélgetés, a hús-vér, teázgatós, pletyizős fajtával. Az Ad Astra-féle "garázsvásárt" pedig azért sajnálom, mert nagyon szépen nézne ki a szobám falán a grafikusok által is dedikált könyvborítók egyike poszterként. Potom pénzért be lehetett náluk szerezni és ezt valahol mindig is sajnálni fogom, hogy kihagytam. A Zoo City posztere például gyönyörű lenne az almazöld falamon. Azért is kár érte, hogy kihagytam, mert nagy mocorgás van az Ad Astra háza táján, így ki tudja, hogy lesz-e még valaha ilyen lehetőség.

 Ami még érzékenyen érintett és változást hozott, az a molyos tagságom megszüntetése volt. Megindult egy hullám, ami elsodort magával engem is. Külön posztban köszöntem el és írtam le az okokat és a mai napig nem bántam meg a döntésemet. Az élet próbára tette az ottani kapcsolatokat is ezzel, de kibukott az, hogy ki az, aki amúgy is tartaná velem a kapcsolatot és ki az, aki csak a molyon keresztül volt kíváncsi rám. Szerencsére nem kellett megválnom senkitől sem és ugyanúgy jól érzem magam a moly nélkül is. A funkciókat pótolja, sőt kibővíti a goodreads, ahová szorgos hangyaként felvittük a magyar könyveket is és a mai napig mindig dolgozik rajta valaki, így kezd bővülni az oldal. Nem célom a lejáratás, inkább úgy fogalmaznék, hogy szolgáltatót váltottam, mint más a telefonjánál. 

Repülés

  Ugyan nem fesztiváloztam és kihagytam a könyvhetet is, de voltam egy felolvasással összekötött könyvbemutatón, amit a Cor Leonis szervezett és ahová Gretty ráncigált el, szó szerint. Nyavalyogtam, hogy így, meg úgy, nincs kedvem, meg nem is tudok menni és hasonlók, de Gretty kiváló a leszerelésben, nagyon hamar lezavarta a hisztimet és ott voltam vele együtt, akár akartam, akár nem. Az élményért viszont örökre hálás leszek neki, mert nagyon jó buli volt az egész, egyszer minden könyvszeretőnek el kéne mennie egy ilyenre. Úgy éreztem magam, mintha egy kisebb színházban néznék meg egy előadást és teljesen kikapcsolt. Az pedig egy felejthetetlen érzés volt, hogy egy általam ismert és kedvelt könyvet valaki más olvas fel, ráadásul jó színészi játékkal megspékelve. Lehet, hogy kipróbálom a hangos könyveket, mert kényelmes egy dolog. :D 

  Keserédes élmény volt a goodreads oldalhoz csatlakozni. Egy vacak esemény váltotta ki a váltást, de nagyon jó volt tiszta lappal és újra kezdeni máshol. A távozó csapat összekovácsolódott és a mérgelődés egy klassz dolgot hozott össze. A mai napig beszélünk egymással és mindig valaki dolgozik azon, hogy a goodreads-es életünk könnyebb legyen és a köz érdekében mindig munkálkodik valaki az oldal jobbá tételében. Egy kicsit fejlődött az angol tudásunk, egy kicsit aktívabbak lettünk és a rossz hangulat hamar elszállt. Gretty nagyon sokat dolgozott azon, hogy kisegítsen minket az oldal működésében, ha ő nincs, akkor szerintem még mindig hunyorogva bogarásznám az oldalt, hogy mit, hol találok. 

 A legnagyobb repülés azonban a Blogturnéhoz való csatlakozás volt. Ennek köszönhetően bőven bepótoltam az évközi válságot, ezer éve nem olvastam ennyi könyvet és ilyen tempóban egy hónap alatt, mint novemberben és decemberben. Ősszel kezdtem érezni, hogy visszatért a hobbimhoz való kedvem, így pont jókor jött a blogturné, erőt és elszántságot éreztem magamban újra. Plusz élményekkel és ismertségekkel gazdagodtam és bekerültem egy új csapatba, így a könyves baráti köröm kibővült egy kicsit. Mindig örülök, ha találok magam körül új könyvfüggőket, ilyenkor valahogy nem érzem annyira egyenes hátúnak magam a púposok között. Szóval meggyőzöm magam, hogy a könyvfüggésem nem öltött kezelhetetlen méreteket. :D

  Ugyan kívülről nem látszik, de a blogturnéban iszonyatosan sok munka van. Nem áll meg ott a dolog, hogy elolvasunk egy könyvet a megjelenés előtt és írunk róla egy posztot, aztán annyi. Ezeken felül kutattunk extrák után, fordítgattunk, valaki engedélyt kért, valaki más interjút készített, valaki a kapcsolatot tartotta a kiadókkal, valaki az olvasókkal, időpontokat egyeztettünk egymás között (minél többen vagyunk, annál nehezebb összehozni egy menetrendet), valaki bannert gyártott és a photoshoppal aludt, valaki mindig ügyelt a közös blogra, valaki állandóan technikai problémát oldott meg és még sorolhatnám. Csapatmunka volt ez a javából, nem volt olyan szabadság, mint a sima blogolásnál. Határidőhöz, formához, stílushoz kellett igazodni. Ha elcsúsztam az olvasással, akkor kihatással voltam az egész turnéra, szóval felelősségem is volt. Ha kiszálltam egy turnéból, mert úgy gondoltam, hogy nem lenne időm arra a könyvre is vagy helyette inkább egy másik tetszett jobban és mégis inkább azzal akartam az időmet tölteni, akkor szintén kihatással voltam az egész csapat munkájára.

   Ez a sok többletmunka megváltoztatta kicsit a hobbimat és új színt adott neki, nem volt annyira monoton a blogolás, hanem egy kemény hajtás volt. Persze én is tehetek róla, mert sok olvasnivalót választottam magamnak. Az év utolsó két hónapját szó szerint a bibliofília mámorában éltem, minden egyes szabad percemben olvastam. A kötelességeket letudtam, munka, stb., de abban a pillanatban, hogy eldobtam a tollat vagy leraktam a bevásárló szatyrot, nyúltam is az olvasóért és elhúztam egy másik világba és magasról tettem a valóságra.

 Ha számokkal nem is tudok előhozakodni, azért lettek "leg-"ek az idén:

  Legkedvencebb új felfedezett (saját magamnak fedeztem fel) kiadóm tavaly: Fumax, mert egyre több olyan könyvet adnak ki, amire felkapom a fejem és tetszik az a stílus, amit képviselnek.

  Legnagyobb meglepetés kiadó: a Könyvmolyképző, mert igencsak belehúztak a megjelenésekbe és nagyon várt könyveket jelentettek meg.

  Legmegbízhatóbb kiadó: a Maxim, mert amit megígértek, azt meg is valósították. Különdíjat érdemelnek nálam a kommunikáció terén is a Cor Leonisszal együtt. Odafigyelnek és törődnek az olvasókkal. 

 Tavaly viszont csalódást okozott, hogy a Ciceró és a Pongrác kiadó nem pörgött annyira és az AdAstra is kezd eltűnni számomra. Sajnálom is, hogy tavaly kikerültek a látómezőmből, de az idei várható megjelenéseket tekintve a Ciceró megint kezd előtérbe kerülni. 

  Legkedvencebb netes rendelési helyem: a Szukits. Sok jó könyvet szereztem be náluk, nagyon jó áron. Érdemes rájuk figyelni.

  Kedvenc sorozatom tavaly: bár nem írtam róla, de a Vámpírakadémia volt az egyik legjobb sorozat, amihez valaha is volt szerencsém.

  Kedvenc könyvek tavaly: Nem vagyok sorozatgyilkos, Touch, Angyali gonosz, Örök kísértés és bár még nem fejeztem be, de a nagy része tavalyi olvasás, Az árnyak útján.

  Kedvenc hősnő: Deznee a Touch-ból.

  Kedvenc férfi/fiúszereplő: John Wayne Cleaver a Nem vagyok sorozatgyilkosból és Kylar Az árnyak útján főhőse. De Alex is elcsábított egy kicsit a Touch-ból.

  Legviccesebb könyv: a Szent Johanna gimi utolsó két része, Zsolti nagyon nagy arc!

  Legtanulságosabb: Fitzgerald-tól a Szépek és Átkozottak. Hát igen, a pénz nagyon meg tudja hülyíteni az embert és ha még társat is talál hozzá, annak nem lesz jó vége.

  Legérdekesebb könyv: Keyestől a Billy Milligan könyvek. Egy többszörös személyiségzavarral rendelkező (24! személyisége volt) férfiról szól, aki a '70-es években nagy publicitást kapott Amerikában. Gyilkossággal és nemi erőszakkal vádolták, ugyan elkapták, de a büntetőeljárás során egy kicsit megdöbbentek a személyén. 

 Legnagyobb csalódás: ezért sokan felhorkannak majd, de nekem a Tündérkrónikák sorozat nem jött be.

  Kedvenc új íróm: Dan Wells és Brent Weeks. Nagyon tudnak!

 Legszebb borító: Lauren DeStefano - Hervadás. A kép magáért beszél. 

Tavaly volt viszont a legtöbb könyvszerzeményem, szóval elleszek egy jó darabig, mire az olvasatlan könyveim végére érek, ráadásul idén is jobbnál-jobb megjelenések lesznek. A várólistámon lévő legtöbb könyv pedig akkora, mint egy féltégla. 

Újévi fogadalmam is csak egy lett, hogy megpróbálok minden hónapban betartani egy limitet a könyvvásárlásoknál, mert gyorsabb tempóban kerülnek hozzám, mint ahogyan el tudom őket olvasni, ráadásul tényleg ott tartok, hogy ki kell dobálni a bútoraimat és könyvekből kell újakat csinálnom.
  

Helló 2014! Jó, hogy jössz!

  Újévi olvasmányom a Rovásember volt, amiről hamarosan írok, mert annyira jó volt, hogy az hihetetlen, tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek. Második olvasmányom pedig egy lazulós krimi volt Dennis Lehane-tól az Egy pohárral a háború előtt.

  Életemben először részt veszek egy reading challenge-n, óvatosan csak 40 könyvet lőttem be idén, ha túlteljesítek, az csak jobban fog esni, ha meg nem, akkor nem csalódok, tipikus pesszimista hozzáállásom van.

  Idén kilátogatok a Könyvfesztiválra, már most elkezdtem spórolni rá, mert eddig mindig úgy jártam, hogy előtte már kiköltekeztem, a fesztivál idején pedig csak sóhajtoztam és sajnálkoztam a sok új szépség és a sok kecsegtető akció láttán.
 
 Egy biztos, idén sem szokok le az olvasásról. :)
_______________________________________________________________________________________________
   

Decemberi szerzemények (Ajánló)


  Egy kicsit lemaradtam a többiek mögött, ami az évzáró posztokat illeti, de mentségemre legyen, hogy a határidős munkák miatt még mindig nem fújtam ki azt a nagy levegőt, amit még december elején vettem magamhoz és változatlanul úgy érzem magam, mint a medve a képen. Ami késik, nem múlik. Azért a könyvekre mindig szakítok időt, vérbeli könyvmolyként. :)

 A decemberi könyvcsomagom lett a 2013-as év egyik kedvence. Ugyanis ezek a "világok" kerültek be a lakásba:



 George R.R. Martin - Sárkányok tánca (A Tűz és Jég dala V.)
Alexandra Kiadó

  Ezzel teljessé is vált a sorozatom, ami a magyar megjelenést illeti, szóval pár ezer oldalnyi kalandozás vár rám a Tűz és Jég dala ciklus világában. A híres mondás, miszerint "Közeleg a tél", de még mindig nincs itt, pont megfelelő kis országunk jelenlegi időjárásához. Ugyanígy jön a következő rész, ha lehet hinni a pletykáknak, de egy másik oldalról pedig az a szóbeszéd járja, hogy nem lesz folytatás. Én már nem adok a pletykákra, megvárom, hogy mi fog történni.


George R.R. Martin - Lázálom
Alexandra Kiadó

  Addig is, míg kiderül, hogy lesz-e folytatása a Trónok harca világának, itt lesz még egy Martin-féle világ a polcon. A Lázálom borzasztóan elkezdett érdekelni és egy "muszáj" könyv lett, pedig Martinhoz még nem volt szerencsém, viszont mindig kíváncsi vagyok a másfajta vámpíros megközelítésekre, mert megmondom őszintén, hogy a YA-k vámpírképe már a könyökömön jön ki és nem is tetszik. Tartok egy kicsit a könyvtől, mert ha egy író berobban a köztudatba egy regényciklusával, akkor hirtelen előkapják a többi könyvét is és még a fióknak írt sztorijaira is rábukunk, abban a reményben, hogy újra és újra el tudja érni nálunk azt a hatást, amit a híres regényfolyama. Személy szerint, én mindig csalódok, remélem, hogy ezúttal nem így lesz.


Laurell K. Hamilton - Ezüstgolyó (Anita Blake, Vámpírvadász ?)
Agave Könyvkiadó

Ez a sorozatom is teljessé vált, bár haragszom rá. Haragszom az elszámozásra és haragszom az írónőre is, mert egy nagyon kedvelt sorozatot rontott el a túlzott pornóval. Asszem, ott is hagytam abba a sorozat olvasását, mert elment tőle a kedvem. Szeretem a könyv karaktereit és világát, de az írónővel elszaladt a ló és a jó kis para-krimi sorozatból csinált egy parapornó sorozatot. Sajnos, az utóbbi műfaj engem nem hoz lázba, így végigszenvedtem ezt a szakaszt és bosszús voltam, mert nem akartam abbahagyni a sorozatot, ha már az egészbe pénzt, időt és energiát fektettem. Szerencsére nem válnak el útjaink, mert állítólag Hamilton visszatért a régi kerékvágásba és a sorozat kezd felívelni. Persze, hogy pont akkor hagytam abba az olvasást, mert miért is ne dühöngjek feleslegesen. Jó hír, hogy az Agave idén tervezi kiadni a következő részt is, ami már nagy szó, mert egy másik kedvenc sorozatomat (ami szintén van vagy tizenvalahány kötetes) elkaszálták. 

Alan Bradley - De mi került a pitébe?
Maxim Könyvkiadó

  Külföldön nagy sikere van a tinikrimi sorozatnak, remélhetőleg nálunk is az lesz, mert akkor kiadják a további részeit is. Nagyon szerettem volna ezt a könyvet, mert imádom a krimiket, a borító is megfogott (marha jó lett! Tim Burton stílusához hasonlít) és a fülszöveg se rossz. A regénynek külön története van nálam, ugyanis ennyire még nem harcoltam könyvért. Anaria játékot szervezett és ez volt az egyik nyeremény. Bár én sose nyerek (kivétel volt A birodalom az Athenaeum játékánál), azért megpróbálkoztam és mint egy pitbull, nem eresztettem ezt a könyvet egészen addig, míg nem sikerült megkaparintanom. Közben megkaptam ajándékba is a Maxim Könyvkiadótól (itt is köszönöm!), így már kettő is lett belőle, így a nyereményt elajándékoztam. Még hogy az akaratnak nincs ereje!

Robin LaFevers - Gyilkos kegyelem
Maxim Könyvkiadó

Mortain, a halál istene nőket választ ki magának, hogy legyenek a szolgálói és orgyilkosai. Ismae is egy kiválasztott lesz, így a hősnő kitanulja az orgyilkosság művészetét, majd megbízásokat kap. A legnagyobb megbízásáról szól a könyv. Imádom az olyan könyveket, amik a múltban, főleg a középkorban játszódnak vagy egy alternatív idősíkon, ami a középkorra hajaz, mert sokkal jobban elvisznek a hétköznapokból. Az ilyen világokban játszódó történetek tuti nem juttatják eszembe az okostelefonokat, az internetet, a közüzemi díjakat és a sivár irodákat, meg amúgy is, a középkor érdekes a maga sötétségével. Emellé még egy orgyilkos nő és a Halál istene is társul, így annyira rossz már nem lehet a könyv. El is kezdtem olvasni és eddig nem bántam meg. 



Mark Lawrence - Tövisek Királya és Tövisek Császára
Fumax Kiadó

  A legnagyobb boldogság, hogy ez a sorozat is a polcomon van végre. Egyelőre csak a borítókat nézegetem (iszonyatosan jól sikerültek!) és néha végigsimítok a könyvek gerincén, de remélem, hogy hamarosan lesz is időm arra, hogy belekezdjek. Tartogatom ínségesebb időkre, na. Hasonló ízlésű emberektől már tudom, hogy nagyon-nagyon jó sorozat és már az antihős és a szociopata jelzők is a fülembe jutottak, amik miatt becses kincs lett belőle számomra. A hősöket már ismerem és nem tudnak újat mutatni, viszont egy meggyötört lélek, aki kilábal a pokolból vagy lehetőségeihez mérten megpróbál ott boldogulni, sokkal izgalmasabb és érdekesebb karakter, mint a jófiúk. 


On Sai - Scar 
Könyvmolyképző Kiadó

  Ajándékba kaptam a könyvet, ami egyébként nagy sláger mostanában blogos körökben is. Az írónő műveihez még nem volt szerencsém, mert az a fránya előítélet még mindig él bennem a magyar írók iránt és az istenért se bírom levetkőzni magamról, de most próbát teszek. Nagyon sok olyan embernek tetszett a könyv, aki szintén előítéletes volt és olyanoknak is, akikkel megegyező az ízlésem, így lehet, hogy most sikerül áttörnöm magamban az előítéletesség falát.


  Mindezeken kívül még a polcomra kerültek a blogturnés könyvek is, amikkel egyéni csúcsot döntöttem, ugyanis egyszerre egy hónapban ennyi könyv még nem került hozzám. Azt hiszem hozzá tudnék szokni ehhez a mennyiséghez minden hónapban, bár akkor ki kéne dobnom az ágyam és a könyvekből csinálni egy újat. 

  Remélem, hogy a Karácsony hasonlóan jól telt mindenkinek és legalább egy hőn áhított könyv a fa alatt lapult. Szerintem minden könyvimádó megérdemelne minimum havi egy könyvet csak úgy, minden ok nélkül. :)
________________________________________________________________________________________________