2014. július 21., hétfő

  Blogger ismerőseim felvetettek egy ötletet, hogy mi lenne, ha néha eltémázgatnánk valamiről közösen. Mármint mindenki a saját blogján, de ugyanabban a témában. Jöttek is az ötletek, én meg naná, hogy csatlakoztam. Ki akartam lépni a komfortzónámból, néha nem ártana nekem se "nyitni" a külvilág felé. Antiszoc vagyok néha, ennyi. :D Nem értettem félre a feladatot, szóval ez a bejegyzés arról fog szólni, hogy milyen műfajokat szeretek, nem szeretek, ki kéne próbálni, kipróbáltam, soha nem fogom kipróbálni, stb.

Amikkel ki lehet üldözni a világból....

  Romantika és NA. Mikor még a tojáshéj a fenekemen volt és azt hittem, hogy léteznek hercegnők, meg szőke lovagok és az állatok tudnak beszélni, akkor elindultam a romantikus regények irányába. Elkezdtem kamaszodni, a mese már nem volt tetszetős, de a rózsaszín világ még igen, szóval falni kezdtem a romantikus regényeket. Ehhez képest ma már ilyen fejet vágok, ha véletlenül a kezembe akad egy: 

  Sokan mondják, hogy minden az arcomra van írva, szóval elég érdekes látvány lehetek egy könyvesbolti vásárlás során. :D A romantikus regényeknél vágok egy ilyen fejet és húzok a dark side felé, ahol a sok fincsiség van. (Ana kíváncsi lennék egyszer egy pszichológiai véleményre. :D) A lényeg, hogy nem bírom a romantikus regényeket, egyszerűen nem az én stílusom. Gyerekként imádtam a romantikát, a szörnyektől meg féltem. Mindig bebújtam a takaró alá, de egyszer apám közölte velem: Ha egy szellem át tud menni a falon, akkor szerinted a takarón nem? Én meg megszeppenve bújtam ki a takaró alól azon agyalva, hogy: Remek, nagyon remek. Ha bebújok a takaró alá, halott vagyok. Ha kibújok alóla, akkor is halott vagyok. Most akkor mi van? Így eldöntöttem, hogy szembenézek a félelmeimmel és megismerem az ellenséget, szóval ezerrel nyomatni kezdtem a horrort és a krimiket. A romantika meg feledésbe merült, mert a szerelmeseket gyengének tartottam, nekem meg küldetésem volt, meg kellett ismerni az ellenséget és harcolni kellett. Mostanában kezdtem azon gondolkodni, hogy nem ártana finomodnom, elvégre nő vagyok, és vissza kéne néha térni a romantikus regényekhez, de valahogy mindig valami hentelős regénynél vagy a YA-nál kötök ki. 

  Az NA-ról csak annyi a véleményem, hogy nagyon nem az én világom. A YA-ban bosszant néha, hogy csak a csókig jutnak el a szereplők, de az NA-t meg azért nem bírom, mert az egész regény arról szól, hogy mikor fekszik le egymással a két szereplő, ez a központi téma, a többi csak másodlagos. Ott nincs annyira kidolgozott sztori, mert a szex a lényeg. Az is lehet, hogy csak rossz könyvek kerültek a kezembe és így csak negatív következtetést tudtam levonni, a fene se tudja, de nincs kedvem próbálkozni. 

Ami néha a kezembe akad, de hogy minek?

  Ez a fantasy-pornó. A Fekete Tőr Testvériség, meg hasonlók. A pornó részeket nevetségesnek tartom, meg valahogy nem is akarok róla olvasni, mert unom. Annyival tudom magyarázni azt a jelenséget, hogy mégis a kezembe kerül ilyen is, hogy a fantasy részük nagyon érdekel. Az Anita Blake sorozatot kimondottan imádom és nagyon elvakult vagyok, de azért egy-két kötet nálam is kivágta a biztosítékot. Engem a nyomozás és a harcolós Anita érdekel. Az ágya és a szexuális jóléte nem. 


Amit gyakrabban kéne olvasnom... (Miért is nem olvasom gyakrabban?)

  A szépirodalom. Én tipikusan az a diák voltam, aki minden kötelezőt elolvasott, meg még azon túl is és még élvezte is. Még irodalom fakultációra is jártam. Ha egy író könyve tetszett, akkor mentem a könyvtárba a többi könyvéért is. Jókait pl. két pofára tömtem, imádtam az orosz és a francia irodalmat is. Emlékszem, hogy az Odüsszeiával nagyon sokat szenvedtem, konkrétan minden oldal szélére odaírtam érthető nyelven, hogy mi a fenét is olvastam, annyira nem tudtam befogadni a nyelvezetét, pedig magyarul volt, de legyűrtem, mert kitartó és erőszakos vagyok. (Latinból csak 4-es voltam, szóval nem penge, hehe, de amúgy is nagy perverzióra vallott volna tőlem, ha nekiállok latinul elolvasni.) A Kőszívű ember fiaival pedig párhuzamosan olvastam az Idegen szavak szótárát, mert annyira brutálnak tűnt még általánosban a szövege (ezt nem is értem, hogy miért nem gimiben kellett elolvasni egyébként), hogy az hihetetlen. De azt is legyűrtem. Most is rajongok a szépirodalomért, mégse nyúlok utána és fogalmam sincs, hogy miért. De a bakancslistámon rajta van még többek között a Háború és Béke legyűrése is. 

A guilty pleasure....

  Ez a YA. A bűnös élvezet. Mi a fenét eszek rajta? Már felnőtt vagyok, nem én vagyok a célcsoport, a gondjaim egészen mások, más dolgok érdekelnek, mégis tinikről olvasok. De pont ez a lényeg, hogy mások a problémáik. A fene se akar egy húzós, melós nap után csekkek befizetéséről, meg munkahelyi gondokról olvasni, meg válásról és hasonlókról. Amikor tini voltam, azt hittem, hogy kemény az élet. Felnőttként meg rájöttem, hogy még annál is keményebb, nagyon durván, és már röhögök a régi önmagamon és legyintek rá, hogy de kis butus voltál te, hahaha. Szeretem a YA-kat, kimondottan a fantasy YA-kat, mert általában jó a fantasy részük, bájos a kezdeti szerelmi tapogatózás, a szereplők ártatlanabbak, őket még nem gyapálta meg annyira az élet és nincs a hátuk mögött jópár szemét vagy méltatlanul elhagyott ex. Általában garantált a happy end. De a legvonzóbb az egészben az, hogy az égvilágon semmi közük a reális élethelyzetemhez, így a lehető legnagyobb mértékben kikapcsolnak. 

Amiért ölni tudnék, ami mindig a kezemben van, ami az életem tetőpontja, amivel meg lehet venni, amiért átmegyek rajongó óvodásba és gügyögni kezdek, szóval teljesen kifordulok önmagamból....

  Az a krimi, a fantasy, a horror és a pszichológiai témájú könyvek. Istenként imádom ezen műfajok alkotóit. Nekem egy jó könyv ott kezdődik, hogy sok benne a hulla, a vér, egyéb szétdobált testrészek, a kaszabolás, a harc, a félelem, a rejtvény, az iszonyatosan brutál ellenségek, de még tökösebb hősök, a szocio- és pszichopaták, az ész, valamint a humor. (Amúgy teljesen normálisnak tartom magam. :D)


  A vonzalom oka, hogy amikor ilyen könyveket olvasok, maximálisan átlépem a határaimat és ez okozza a legnagyobb élvezetet, mert szabadságot ad. Fentebb írtam a cukros-habos-babos kislányról, aki bebújt a takaró alá és hitt a rózsaszín világban, de rettegett mindentől, magától a sötéttől is, még valahol mindig bennem van. Őt edzem ezzel a brutalitással a mai napig. :D Most már a szörnyes, gyilkosos világban érzem "otthon" magam, mert erről a világról tudok többet, így már nem ismeretlen a sötét és már nem is félelmetes.  Az a hercegnős kislány a gimiben már nyomozó akart lenni vagy profilozó vagy patológus. Unalmas szakmám lett végül, de az ilyen könyvekben másodállásban "nyomozok", "harcolok", "leterítem az ellenséget". Ha végül nyomozó lettem volna, akkor szerintem Danielle Steel könyvekkel lenne tele a lakásom. :D

Amit kerülgetek, mint kutya a sünt....

  Az a sci-fi. Apám olyan rajongója volt a műfajnak, mint én a fentebb említett műfajoknak, így elég szép sci-fi könyvtárat örököltem tőle, szóval lenne hol elkezdeni az ismerkedést. Kétszer ki is próbáltam. Asimov nagy kedvenc lett, de valamiért mégse kattantam rá a műfajra. Ray Bradbury-től a Tetovált embert is elolvastam (mert Dr. Reed beszélt róla a Gyilkos elmékben és én szerelmes vagyok Dr. Reed-be :D) és azt is nagyon élveztem. A Tetovált ember ráadásul rengeteg gondolatot vetett fel bennem, hetekig a könyvön gondolkoztam, a kis történeteken és még a mai napig is eszembe jut pár filozofikus kérdés. Szóval nagy hatással volt rám, mindenkinek olvasásra ajánlom! De tényleg! 


  Ez az a műfaj, amiről nem tudom eldönteni, hogy nagyon tudnám szeretni vagy nagyon nem. Vannak próbálkozásaim, de általában előbb elolvasok tíz fantasyt és utána egy sci-fit, pedig jó a sci-fi is. Nem értem saját magam. Na, ezen el kell gondolkodnom. Miért is kerülgetem a műfajt?
_________________________________________________________________________________________________
A többiek

Nima
Zenka 
Ilweran
szeee 
reea
Andi
FFG
Miamona 
Pupilla 
Loki
tigi 
Anaria 
_________________________________________________________________________________________________
Categories:

9 megjegyzés :

  1. Lennének ötleteim :)

    Ami a romantikusokat illeti, ha minőségit olvasol akkor szerintem megkedvelhető. Én imádom Jane Austent azok miatt a finom rebbenések miatt, meg az elmés adok-kapok párbeszédek miatt és hogy sokat kell izgulni hogy végre összejöjjön egy kézfogás! vagy csók hú na az már döfi :D De még sok jó más van szerintem érdemes kísérletezni.

    Én nem írnám le azt az aranyos kislányt, én lehet azt mondtam volna neki ,,óó hát tudod a fal az más az smafu egy szellemnek de a te mágikus takaróddal nem tud mit kezdeni piff annyi neki tőle" :) Néha látogasd meg, nem ér elnyomni a kicsiket ;)

    Én is voltam magyarfaktos, emelte érettségiztem magyarból, de nekem hiperszuper egyedi látásmódú tanárom volt, egy nagy fej, életem egyik nagyhatású példaképe, aki az irodalom esszenciáját akarta átadni szóval mi nem nyomtuk a kötelezőket, de életreszóló okos szemléletet adott nekem. <3 Kacsintgatok is hogy be kellene pótolni egy s mást a téren :)

    VálaszTörlés
  2. Hogy nem lehet szeretni a romantikusokat?! (na ja, nékem szerintem még a piszok a körmöm alatt is rózsaszínű és romantikus :D) - kiáltottam... volna, de aztán eljutottam "az amiért ölni tudnék" részhez, és nyomban visszakoztam. :)
    Nagyon tetszett, ahogy összeszedted a dolgokat. Szeretnék én csak fél ilyen rendezett és logikus lenni.

    VálaszTörlés
  3. Fú de jó poszt lett ez :), romantika - horror témában ellenpólusok vagyunk, de például szerintem te írtad le a legjobban, miért is jó néha YA-t olvasni. Az NA-t most fogom kipróbálni, hát kíváncsi vagyok. Annyira jó ez a kutyás kép amúgy :D, tisztára el tudlak képzelni, ahogy ilyen fejet vágsz egy rózsaszín habos-babos könyvre.

    VálaszTörlés
  4. Annak ellenére élveztem a posztot, sőt visszajövök majd egy-két tippért, hogy eléggé ellentétes az ízlésünk. Jó ötlet volt ez a körbeposzt, már most többet megtudtam rólatok, mint amúgy tudhattam volna.

    VálaszTörlés
  5. Loki, bocs, tegnap már nem volt energiám ide is írni, de elolvastalak :) Haláli ez a kutyafej, és tényleg, én is el tudlak képzelni így XD
    Köszönöm, köszönöm, hogy kimondod, hogy mi is az NA. "az egész regény arról szól, hogy mikor fekszik le egymással a két szereplő, ez a központi téma, a többi csak másodlagos." valahogy ezért nem érdekel, én is sokkal inkább akkor visszakanyarodom a YA-khoz. :)
    Nagyon tetszett az egész poszt, felröhögtem a Danielle Steelen is, elképzeltem hogy ledobod a bizonyítékos zsákokat és a kesztyűt, ott hever a CSI egyenruhád (vagy más), és leülsz a rózsszín fluffy fotelbe Steel nénivel XD

    VálaszTörlés
  6. Mivel csak kb.ismerem ezeknek a na meg ya meg mittudomen-ek meghatarozasait, valaki igazan megmagyarazhatna nekem, hogy rajojjek olvastam-e.na-t. Szerintem nem, de...
    En nem gimibe jartam hanen egeszen realos szakkozepbe igy nekem az nem is a rengeteg olvasasrol szolt, mivel ket ev utan a fantasztikus magyartanarunk elment. Harmadikban (11.) le is romlottam nagyon Moricz miatt is. Alt.nem sajnalom a multat, mert igy lettem olyan amilyen (olyan kozhelyes mindat bocsiiiii), de a gyerekeimet a gimi fele terelgetem egyelore. A szelesebv latokor miatt.
    Erdekes konyveket olvasol, erdekes poszt, ami nekem feltunt az Apukad szo. Bejem is apu ajanlott valamit par eve es nagyon csalodott volt, hogy nem ajultam el a konyvtol. Most is kihivas, hogy en mit ajanljak neki, de inkabb olvasatlanul hozom neki a konyvtarbol. :-D

    VálaszTörlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  8. Annyira elegem van a blogspot szarakodásából, az előbb belépem ide és négy komment, az enyém sehol, újraírom érted, és erre közzétételkor ott a régi is... áááááá *fejét veri*

    VálaszTörlés
  9. Nagyon jó poszt! :) Lehet, hogy sci-fiből még nem találtad meg azt a típust... :) Fantasyban is több féle van, horrorból is, így a sci-fiből is :) Agyonmagyarázott technológiai megoldásos változattól kezdve az ufók felbukkanásáig. Lehet, hogy neked egy Sansa féle bejönne (A tetovált emberből kiindulva). Ő inkább a lélekre megy rá, és a sci-fi szál némileg háttérbe húzódik :)

    VálaszTörlés