2013. szeptember 8., vasárnap

Ko(moly)talanság

Repülés

  Lassan nincs olyan ember könyves berkekben, aki ne hallott volna a molyos eseményekről, így nem megyek bele a részletekbe. Sokan tudják, hogy mi történt, akik meg nem, azok utána tudnak nézni, ha nagyon szeretnének (linkek lentebb). Befolyásolni nem szeretnék, úgy gondolom, hogy nem is tudok, kicsi vagyok én ahhoz, mindenki el tudja dönteni mások véleménye nélkül is, hogy egy szolgáltatással elégedett-e vagy sem.


  Közvetlenül nem voltam érintett a témában, értetlenül néztem csak az eseményeket, olvastam a posztokat, hozzászólásokat, karcokat, aztán a vita eljutott arra a pontra, hogy közvetve az én lelkivilágomba is belegázoltak, pedig általában ez nem könnyű. Aludtam rá egyet, mert nem akartam belekeveredni, van az embernek elég baja, aztán aludtam rá még egyet és a döntésem megszületett. A mai napon én is elhagyom a molyos közösséget, pedig pont ma lettem két éves tag. Én így ünneplem meg, stílusosan lelépek. 

       Napi szerencsesütim
Alan Alexander Milne: Micimackó


   Részben szolidaritásból teszem, hiszen a kirúgottak között nagyon kedves ismerőseim vannak, de ez az eset még nem billentett volna ki annyira a lelki egyensúlyomból, hiszen már régen nem vagyok annyira aktív az oldalon, akik meg olyan ismerősök, azokkal amúgy is tartom a kapcsolatot más módokon. Legfőképp a hozzáállás miatt távozok. Egyszerűen működök: amilyen hozzáállást kapok, általában olyat várhatnak el tőlem is viszonzásul.

Lárvaállapot

  Két évvel ezelőtt a blogosok miatt regisztráltam az oldalra, sokan ajánlották, hogy milyen jó, minden könyv fent van, ami még nincs, azt majd szorgos hangyaként mi majd feltesszük, követni tudom az olvasásaimat, kívánságlistát és várólistát tudok csinálni, értékelni tudok, az értékelések alapján el tudom dönteni, hogy kevéske pénzemet melyik könyvre költöm inkább, ráadásul vannak kihívások plecsniért és még virtuális polcokkal is tudok játszadozni. 

              Életkép(karc)
Mi ez a csönd a Molyok háza táján? Ki mit csinál? Mindenki csak szállingózik ebben a nyomasztó időben? Ébresztő! Polcozni, kommentelni, olvasni, írni, karcolgatni, hülyülni! XD
123 hozzászólás

  A legfőbb kincs azonban az volt, hogy egy közösséghez tartozhattam. Egy olyan közösséghez, ahol olyanok vannak, mint én. Akik szeretik a könyveket, szeretnek olvasni és szeretnek is erről beszélgetni kötetlenül. Nagyon sok jó élményt és nagyon sok kedves ismerőst köszönhetek a molynak. Megtaláltam a helyem valahol a világban, blogger lettem én is, ami egy olyan hobbim lett, ami nélkül már el se tudom képzelni az életet. Sokat tanultam a könyves szakmáról, az írásról, az emberekről és emberektől. Írókat, szerkesztőket, fordítókat, könyvtárosokat, kiadó munkatársakat ismerhettem meg, ami egy könyvmolynak maga a mennyország kapcsolatok terén. Hasznos és intelligens beszélgetéseim voltak, intelligens emberekkel. Az új tagokra mindig nyitottak voltunk és olyan szeretettel fogadtuk őket, mint ahogy annak idején minket is fogadtak. Sőt! Személyes találkozások, telefonszámcserék is történtek. Még olyanról is hallottam, hogy valaki élete párját találta meg így. 

Bebábozódás

  Ahol még egy ember van, ott megjelenik a konfliktus is alapon egyre több lett a nézeteltérés és a vita. A tagok sokasodtak, akiket nem toleráltunk azzal elkerültük az érintkezést, kirívó esetekben megjelentek a modik és lerendezték az ügyet. A kommunikáció működött, a modik igazságosak voltak és ők is megmutatták emberi arcukat, lehetett velük jópofizni, barátkozni. A sok munka közül ez az egyik, amit sose csinálnék, de nekik valahogy ment. Klasszul működött az egész. Aztán valahol elúszott a dolog. Nem keresem az okot, hogy miért és azt se keresem, hogy honnan indult meg a lavina (sok idióta tag tehetett róla, aki csak bohóckodni vagy szemétkedni jött fel unalmában, így egyre nagyobb lett a szigor vagy a modik személye és stílusa változott meg), mert a tényeken nem változtat.

  Azért kitiltani valakit egy oldalról, mert névtelen jelentés érkezett be a (szerintem nem világrengető) hozzászólás miatt, aztán meg kitiltani még pár embert, mert szimpatizált a kirúgottal (annak saját blogján), nevetséges és gyerekes. Arra hivatkoztak, hogy ennek már volt előzménye is, de ez akkor sem fair. Ez olyan, mint amikor a páromat megsértem x napon, de ő hallgat róla, mint a csuka, aztán két év múlva elhagy azzal az indokkal, hogy betelt a pohár, elválnak útjaink, mert nem tetszik neki a piros pólóm. De ez a dolog nem is rám tartozott, nem is mentem bele a vitába, csak csóváltam a fejem, hogy miért is kellett ekkora vitának kialakulnia, amikor rendesen le is lehetett volna kommunikálni, ha hagyták volna, de nem hagyták.

  Látszólag adtak esélyt a kommunikációra, de valójában mégsem. Felesleges nekiállni vitatkozni egy netes robottal. Az érintett modi ugyanis úgy viselkedett, mint egy netes robot. Begyakorolt sablonválaszokat hajtogatott folyamatosan, mint egy papagáj. Nem érdemes leállni vitatkozni a "kék halállal" sem, mert leszarja a gépem, hogy nekem nem tetszik valami, neki se tetszik és punktum. 



  Annyiban tartozott rám a dolog, hogy kívülállóként figyelve végkövetkeztetéseket vontam le és ezekre nem csak én jöttem rá. 

1) Bárki bármikor, bármilyen hozzászólásomat jelentheti és ezért kirúgnak, úgy, hogy esélyem sincs lerendezni intelligens módon a vitát. Sem a jelentővel, sem a moderátorokkal. Miért nem gondolkoztam előbb és miért nem tartottam be a szabályokat, akkor nem jártam volna így. Ezzel nem is lenne probléma, ha rasszizmusról vagy káromkodásról van szó, felnőtt emberként mindenki fel tudja mérni, hogy mi az ártó és mi a rossz. De itt már egy olyanért is kirúghatnak, hogy egy könyvről való beszélgetés során megjegyzem, hogy a rózsaszín ing nem tetszik és Katiferilaci éppen ilyen inget visel, vérig sértődik és jelent. Utána még esélyt sem kapnék arra, hogy rendezzem soraimat vagy Katiferilaci lelkére beszéljek, hogy ne haragudjon, nem akartam megsérteni, de eltávolítom a hozzászólásomat, ha nem tetszik neki.

2) Azért is kirúghatnak, mert egy moderátornál rossz fát tettem a tűzre. Talán ő a rózsaszín inges vagy csak a nicknevem nem tetszik, mert volt egy ilyen ismerőse és azt utálta, és a hatalmából visszaélve kirúg egy sablonlevéllel, ami a szabályzatot idézi, utána meg bután pisloghatok, hogy mire fel kaptam én ilyen levelet. Megkérdezhetem ugyan, de érdemi választ nem kapok. Tárgyalás nélkül bekasztliznak. Nem áll jogomban megvédeni magam, sem a becsületem.

3) Nem áll jogomban szabadon véleményt nyilvánítani semmiről, mert tuti biztos lehetek benne, hogy a több tízezer tag közül megtalál egy, akit vérig sértek, akár azzal, hogy nem tetszik nekem a kedvenc könyve. Ártatlanul nyomok két csillagot az ő szent művére. Vagy csak a SAJÁT blogomon lévő posztom nem tetszik neki, ami megjelenik a molyon is a frissei között. Jelent és neki adnak igazat. 

4) Ha lehetőségeimhez mérten próbálom lerendezni az engem ért vádakat, akkor azzal ártani akarok a molynak, sőt hazudok és trollkodok. Így nem vagyok "jó tag". Pfujj, csúnya, rossz (kutya) tag vagyok és húzzak a sarokba.Ha csendben vagyok, "akkor nem fog úgy tűnni, hogy le akarom járatni a molyt". Szóval nyeljem le a dolgokat szép csendben és ne hányjam ki. 


 Ezek már engem is érintenek, mint felhasználót, mert egy iránymutatást adnak a szerintük megfelelő viselkedésről és a szankciókról. Tájékoztatnak arról is, hogy a szabályzatot igen sajátosan is tudják értelmezni emberek, akiknél a hatalom van, így gondolatolvasóvá kell válnom, hogy kitaláljam ki hogyan és mit értelmez. Megbeszélnem nem lehet, csak találgatnom és magamtól rájönnöm, de vigyázva, mert egy rossz szó és vége, kirepülök. 

  De még ez se érdekelt annyira, hiszen a hangulat és a közösség, maga az egész oldal annyira megváltozott, hogy már más csatornán tartottam a kapcsolatot az ismerősökkel és adatbázisnak használtam az egészet. Másra nem is használhatnám ezek után, de még az is lehet, hogy erre sem, mert egy aszexuálist zavarni fogja a pararománcos polcom és jelent. 

  Magyarán szólva azért is diszkriminálhatnak, mert normális vagyok és normálisan élem a világomat, de megtalál egy nem normális és őt kell védeni, mert szegény nem normális, én elviselem, ő nem viseli el. 

Ez egy vicc

  Kívülállóként annyit érzékeltem, hogy személyes okokból egy moderátor visszaélt a hatalmával és kötötte az ebet a karóhoz, mint egy hisztis gyerek, mert éppen ahhoz volt kedve. Nem lehetett a kedvére tenni csak úgy, ha saját magad alázod meg. Nem volt elég, hogy nem adta meg az esélyt a védekezésre, nem volt elég, hogy visszaélt a hatalmával, az sem volt elég, hogy hátba szúrta a kirúgott tagokat, azzal, hogy egy olyan fórumon indított vitát, ahol még esélyük sem volt az érintetteknek részt venni benne, de még kellett az is, hogy boldog-boldogtalant megsértsen a kijelentéseivel, köztük engem is, akinek az égvilágon semmi köze nem volt az egészhez. Nem baj, hogy mindenki azt szajkózta, hogy az ég kék, neki igenis fekete volt és a többi a színtévesztő.

"El lehet menni, ha nem tetszik és ha nem tudsz beilleszkedni."

  Ha én egy ilyet mondanék az ügyfeleknek, partnercégeknek, igencsak felkopna az állam. Nagyon hamar tönkre tenném magam és a jó híremet. De igaza is volt a moderátornak. Mi csak egyszerű kis tagocskák vagyunk, nem kiadók, tőlünk nem dől a pénz az üzleti vállalkozásba, mi helyettesíthetők vagyunk és eldobhatók. Az nem számít, hogy annak idején az értékeléseinkkel, az adatbázis feltöltéssel, a jó hír terjesztéssel, a tagtoborzással, az ingyen reklámokkal, az oldal jobbá tételével foglalkoztunk a szabadidőnkben, az nem számít, hogy a mi szívügyünk is volt az egész oldal létezése, az se számít, hogy büszkén kiáltottuk világgá, hogy molyosok vagyunk és milyen klassz, hogy van egy saját goodreads-ünk az országban. Jött helyettünk és jönni is fog másik több tízezer tag, akik ugyanezt megteszik helyettünk, azzal a különbséggel, hogy ők nem kapják meg cserébe az órákig tartó kötetlen beszélgetéseket, a jó hangulatot, azt a bolondozást, azt a játszóteret, ami annak idején annyira iszonyatosan jó volt. 

 
   Kirúgták a legnagyobb húzóemberek egy részét, a többi barátom önként távozik, így én se maradok tovább, mert nem tetszik az oldal hozzáállása. Én is több száz óra szabadidőmet áldoztam az oldalra, istenítettem és rengeteg ismerősöm a jó hírverésem miatt regisztrált, igaz, hogy nem miattam működött az oldal és én csak egy porszem vagyok, de sok kicsi sokra megy alapon működik az egész. Ha a sok kicsi porszemet meg elfújja a szél, az nem feltétlenül jó. De nem az én vállalkozásom, nem érzem magam most már egy kicsit se megbecsültnek abban a közösségben, így nem is érdekel és nem is áldozok rá többet. El lehet menni, ha nem tetszik, így el is megyek, mert ez tényleg nem tetszik. Köszönöm, de a szolgáltatást nem kívánom tovább igénybe venni, válság van, inkább a saját blogomba és dolgaimba fogom azt az energiát és időt fektetni. 

Ami kiverte a biztosítékot és felgyújtotta a lábam alatt a talajt,

  az a kijelentés volt, hogy a blogosok azért írták/írják a bejegyzéseket, hogy a látogatottságot növeljék és trendi a molyt szidni. Ez az a kijelentés, amikor megkérdezem, hogy a moderátort kinél tudom jelenteni? Őt ki fogják ezért rúgni?

  Nem csak a kirúgott bloggerekre nézve sértő ez a vád, hanem az egész blogos társadalomra nézve is az. Magamra vettem ezt az inget, mert én meg már azt kezdem unni, hogy TRENDI szidni és lejáratni a bloggereket. Az is már elég felháborító, hogy a saját fajtánk szid minket, könyves blogger a könyves bloggert, felháborító, hogy a blogger társadalomban vannak megélhetési bloggerek, akik ráadásul a becsületesek hátán kapaszkodnak fel és lopnak tőlük, de ez nem jelenti azt, hogy mindegyikünk ilyen. Nem jelenti azt, hogy egy kalap alá kellene venni minket. Mint ahogy a Moly is kikérhetné magának, hogy én egy moderátor amatőr viselkedése miatt általánosítok az oldallal kapcsolatban, úgy mi bloggerek is kikérhetjük magunknak, hogy egy kalap alá vesznek minket. Ez egy eléggé nyeretlen húzás volt a Moly részéről, amikor a bloggereknek nagyon sokat köszönhetnek és belőlük is él az oldal.  Ezek az emberek imádják a könyveket és minden velük kapcsolatos dolgot, így a molyt is, ezáltal nagyon sokat letesznek az asztalra más-más arányban.

Irtás

  Személyeskedni nem áll szándékomban, sem pedig általánosítani és ráhúzni az oldalra a vizes lepedőt, de mivel egyetlen egy ember képviselte a Molyt a vitában, ő volt a Moly, ő foglalt állást az ügyben, ezért csak ez alapján tudtam megítélni, hogy kívánok-e maradni vagy sem. Érdemi döntés és megoldás nem született, csak diktatórikus, én pedig utálom a diktatúrát. Szerencsére ebben az esetben meg tudom tenni és az végre jogomban áll, hogy kiszálljak belőle, nem kell elviselnem. Máshoz amúgy sincs ott jogom, maximum még ahhoz, hogy időt és energiát beleadva lelkesen növelhessem az adatbázist. Növelem inkább a saját listáimat máshol, választhatok egy másik oldalt is, úgyse fog senkit se érdekelni.  Engem viszont érdekel. 


  Tisztelgek a régi Moly és az oldalnak köszönhető emlékek előtt, de hátat fordítok az újnak. Kiirtom én magam onnan, mielőtt engem is utolér a tisztogatás. Nem hiányzik az életembe az, hogy még a szabadidőmben is nulla problémamegoldó képességekkel rendelkező emberekkel vacakoljak, ki legyek téve a hangulatingadozásaiknak és az önkényeskedésüknek. 


  A kirúgott bloggerek előtt pedig változatlanul fejet hajtok a munkásságuk miatt!


Az érintettek, a követők és egyéb vélemények a teljesség igénye nélkül:

Nima 1 2 3
Gretty 1 2
Zenka 1 2
Titti
Hársfaméz szeee 1 2
Pöfivonat
PuPilla
Anaria
Lobo
Gigi
Nancy
__________________________________________________________________________________________
  

4 megjegyzés:

  1. Na csak most van időm kommentelni, jó írás lett, érződik belőle az indulat, emellett korrekt megfogalmazás. Hihetetlen hogy még mindig semmi nem történt...

    VálaszTörlés
  2. nekem nagyon tetszik az első gif.:D meg a kékhalál.:D

    VálaszTörlés
  3. @Tara Nima: viheted a gifet. :D Még írtam volna cifrábbakat is, de igyekszem kulturált maradni a saját házam táján.

    A Moly válasza még több indulatot váltott ki belőlem, konkrétan annyit, hogy innentől kezdve már teljesen hidegen hagy. Néha felüdülés szakítani. :D

    VálaszTörlés
  4. De ez az egész egy hülyeség volt!
    Gondolom a moly már rég rájött, hogy nem kellene baltaként használni a moderátori jogokat, de ezt már aszhatják.
    Nagy kár, nagy kár.
    T.

    VálaszTörlés

Ania Ahlborn - Vértestvérek

Ania Ahlborn - Vértestvérek  Fülszöveg: Az Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, a...