2012. március 30., péntek

Jill Hathaway: Slide-Mások szemével

Miért pont ez? Ha akár csak pár percet is eltöltesz a Molyon, tuti, hogy legalább egy könyvet kiszúrsz magadnak, amit nem terveztél eddig elolvasni vagy nem is hallottál róla, de utána muszáj megszerezned. Így találtam rá - többek között - erre a könyvre is.

Történet: Sylvia, becenevén Vivi, különleges képessége, hogy szó szerint mások szemén át tudja látni a világot, ugyanis képes beléjük csusszanni. A külvilág ebből csak annyit lát, hogy a rózsaszín hajú lány narkolepsziában "szenved". Képességének megjelenése egybeesik édesanyja halálával, így amikor Vivi megpróbálja elmagyarázni édesapjának, hogy mire képes, az apa pszichiáterhez küldi. Annak ellenére, hogy cseppet sem kezeli jól Vivi környezete ezt az állapotot, valamilyen szinten szerencsés is, hiszen nem kell magyarázkodnia az ájult pillanatok miatt és egyéb előnyökben is részesül, pl. kimehet az órákról, amikor csak akar. Ám egy napon minden előny hátránnyá válik, mert Vivi olyan emberbe "csusszan", aki a húga barátnőjének gyilkosa. Mindenki azt hiszi, hogy Sophie öngyilkos lett, egyedül Vivi tudja az igazságot, de arról már fogalma sincs, hogy ki a gyilkos és hogyan is kéne lelepleznie. 

Vélemény: Ezt a könyvet "meg lehet enni reggelire" annyira rövid és olyan pörgős. A rövid bekezdések miatt úgy voltam vele, hogy: na, még ezt a kicsit elolvasom, aztán meg azt a kicsit is, bár aludni kéne már, mert nem tudok reggel felkelni, de akkor is muszáj még a harmadik bekezdést is elolvasni. Igazából nem tudom eldönteni, hogy szeretem-e a könyvet vagy sem, de az élmény mindenféleképpen maradandó volt, a könyv pedig nagyon jól kikapcsolt. 

  Míg tetszett a sztori egyszerűsége és könnyedsége, addig zavart is, hiszen végig az motoszkált bennem, hogy ezt a történetet bő lére is lehetett volna ereszteni. Kikapcsolt, mert rövid és pörgős volt, izgalmas is, de egy kicsit olyan volt, mint egy nagyobb történet váza, amihez már csak a töltelék hiányzik. Bár nagyon unom már az olyan rejtélyeket, hogy a főhősnek van valami képessége és egy kötet arról szól, hogy ez micsoda, honnan jött, miért rendelkezik egyáltalán ilyennel, addig itt vártam volna, hogy legyen valami apropója az egésznek. Mivel ez hiányzott belőle, a könyv egy átlagos tinikrimi lett, egyedüli különbség a többihez képest ez a csusszanási képesség. 

  Mivel már semmin se lepődök meg, ha ilyen jellegű könyveket olvasok, túltettem magam azon, hogy nincs magyarázat, Vivi képes ezekre a csusszanásokra és kész. Elsőként értesül róla, hogy húgának barátnője, Sophie meghalt, hiszen Vivi véletlenül belecsusszant a gyilkosba, amíg az a lány halálos ágyánál befejezte a "munkáját". Vivi ugyan már próbálkozott azzal, hogy nyíltan elmeséli, mire is képes, de olyan fogadtatásban részesült a beszámolója, hogy onnantól kezdve inkább hallgatott erről a képességről, így a gyilkosságnál nagy problémába ütközött. Mindenki azt hiszi, hogy Sophie öngyilkos lett és le is zárják az esetet ennyivel, de Vivi nem nyugszik, eldönti, hogy valahogy megtalálja a gyilkost. 

  Egész eddigi életében pokolnak élte meg a csusszanásokat, került mindent, amihez érzelmi lenyomat kapcsolódott, mert önkéntelenül és kiszámíthatatlanul átcsusszant a tárgyak tulajdonosába, de ebben az esetben azt kívánja, bárcsak tudatosan tudná használni ezt a képességet. Érdekes volt olvasni a próbálkozásait, attól függetlenül, hogy túl gyorsan történt minden és ez egy kicsit levont az élményből. A nyomozás része nem volt valami nagy szám, nem is igazán tudott volna jobban hozzálátni, tapasztalatok és megfelelő források hiányában, de egész jól sikerült megoldania az ügyet, már ha megoldásnak számít az, hogy rájött a gyilkos kilétére, ami eléggé nyilvánvaló és kiszámítható volt.

SPOILER! De ezen kívül tulajdonképpen nem csinált semmit, mert a tettest nem kapták el, elég kézenfekvő és sablonos módon nyerte el a büntetését, ráadásul nem volt nagy hírverése az ügynek. A történet "folytatásában", amit az olvasó maga képzelhet el, lehet, hogy volt nagy média visszhangja, de a könyvből ez nem derül ki. SPOILER VÉGE!

 Ami nagy pozitívuma volt a könyvnek az Vivi édesapjának karaktere és maga a gyász, illetve az életben elkövetettek hibák megbánása. Az apa karaktere és ahogy Vivi gondolkodott róla, nagyon megnyerő és reális volt. Egy apa, aki szerette a feleségét, magára marad két tinilánnyal, akikkel azt se tudja, hogy mit kezdjen. Szereti őket nagyon, de mégis valamiért a munkájába menekül előlük. Ez a menekülés a gyászból is fakad, de mélyebb oka is van annál. 

  A nyomozás szál, mint említettem, nagyon egyszerű és sablonos is, leszámítva a csusszanás képességét, de annyira nem zavaró, mert az írónőnek sikerült elérnie azt a pluszt, ami a krimikhez kell: végigrángatott a szereplő gondolataival és a végén már mindenki gyanús volt, (nekem még maga Vivi is.)

  Egy csipetnyi szerelem is volt benne, de ez a pár napos/hetes szerelem, amit nem is értek, hogy minek kellett bele, mert a srác szerepéhez elég lett volna a barátság is és a másik sráchoz illett volna inkább a szerelmes szerep, de egy tiniknek szóló könyvbe úgy látszik, muszáj beletenni. 

  A fentebb felsoroltak csak apró bosszúságok, inkább úgy fogalmazok, hogy sajnálom a történet egyszerűségét, annyi lehetőség volt a sztoriban, mint égen a csillag, mégsem ragadta meg őket az írónő. Igazság szerint el se tudom dönteni, hogy ez a könyv mi akart lenni, kriminek nagyon gyenge, a fantasytól és sci-fitől nagyon távol áll, a komoly témájú könyvekhez képest meg egy nyúlfarknyi szösszenet. Mindegyikből van benne egy kicsi, de egyik vonal sem teljesedett ki igazán, pedig volt bennük lehetőség, ráadásul az írónőnek nagyon jó stílusa van, rengeteg jó gondolatot is megfogalmazott, tehát nem az íráskészséggel volt a baj. Talán nem is akart többet kihozni a sztoriból, mint amilyen lett.

Az tény, hogy nem volt vidám hangulata, sőt, egyenesen komor volt, csupa nehéz témát említett meg, helyet kapott az iskolai lelki bántalmazás is, a nemi erőszakra való kísérlet, az alkoholizmus, amikkel ugyan nem bánt helytelenül, de nem is igazán élezte ki őket. Nem volt bennük burkolt jó tanács, sem ítélkezés, csak a komor alaphangulat megfestésében volt szerepük és nem emelkedtek ki, ez szerintem a mai világban már egy átlagos hangulattá és alappá vált, sajnos. Elég csak a híreket hallgatni, vagy beszélgetni a környezetükben lévőkkel, találunk ilyen eseteket. Nem zavart ugyan, hogy beletette ezeket a témákat is, de a csusszanással, meg a krimiszállal keverve egy kissé összekutyult könyv lett, mindegyikről szólt, de egyikről sem igazán. 

  Mindezek ellenére, nagyon jó kikapcsolódás volt a könyvet olvasni, pörgős és rövid volt, egy unalmas részt sem találtam benne, jó volt a szereplővel együtt haladni, csak minden olyan gyorsan és egyszerűen történt, hogy levett az élményből. Emiatt nem tudom az egyik legjobban tetsző könyvnek nevezni, amit mostanában olvastam. Nem tudom, hogy sorozat lesz-e vagy csak egy kötetes, de számomra itt le is zárult a történet, nem látom benne a folytatás lehetőségét, talán csak akkor, ha fejlődik a nyomozás szál és mellé a karakter képessége is.

Miért olvasd el? Ha könnyed kikapcsolódásra vágysz, de közben izgulni is szeretnél egy kicsit, ajánlom a könyvet. Az időhiányban szenvedő embereknek nagyon jó kikapcsolódás lehet, mert a történet rövid, gyorsan pörög, elszórakoztat, de közben mégsem köti le az ember idejét és energiáját annyira, mint egy többs száz oldalas könyv vagy egy egész sorozat. 

Miért ne olvasd el? Nekem túl egyszerű volt az egész, többre számítottam. Azt hittem, hogy annyira ütős lesz, mint mondjuk egy Éhezők viadala sorozat vagy a Végzet ereklyéi, de nem így lett. Ha te is valami nagy "robbanásra" vágysz, az nem kapod meg a könyvtől. Ha nem tetszett a Tizenhárom okom volt, akkor ez sem fog annyira. 

________________________________________________________________________
Történet: 4/5 pontból

Karakterek: 5/5 pontból

Kedvenc: Rollins, Vivi

Tetszett: a csusszanások és az, hogy mindenki gyanúsítható volt

Nem tetszett: túl egyszerű és elsietett volt az egész könyv

Kiadás: Egmont, 2012

Oldalszám: 239 oldal
________________________________________________________________________
 

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése