Becca Fitzpatrick visszatért! A nagy sikerű Csitt, Csitt sorozat szerzője ezúttal komolyabb regénybe vágta a fejszéjét. A Black Ice – Tükörjég hátborzongatóan lebilincselő regény, amit a Blogturné Klub hat bloggere ajánl a figyelmetekbe.
Tartsatok velünk a blogturnén, ismerjétek meg a könyvet és nyerjétek meg a három nyereménypéldány egyikét!
Becca Fitzpatrick: Black Ice - Tükörjég
Miért pont ez? Becca Fitzpatrick teljesen elbájolt az angyalos sorozatával, kíváncsi voltam más könyvére is.
Fülszöveg:
Britt Pheiffer felkészült, hogy hátizsákkal hódítsa meg a Teton-hegységet -- arra azonban nem készült fel, hogy a gondolataiban még mindig kísértő exbarátja is csatlakozzon hozzá. Mielőtt Britt tisztázhatná magában, mit érez Calvin iránt, egy váratlan hóvihar miatt menedéket kényszerül kérni egy hegyi kunyhóban. A jóképű, segítőkész lakók azonban szökésben vannak. Túszul ejtik és arra kényszerítik Brittet, hogy vezesse le őket a hegyről. Britt tudja, életben kell maradnia, hogy Calvin megtalálja. A helyzetet tovább bonyolítja, amikor Britt rábukkan egy korábban itt elkövetett gyilkosságsorozat vérfagyasztó bizonyítékára -- ami őt magát is célponttá változtatja.
Azonban semmi sem az, aminek látszik, és mindenki titkolózik -- még Mason, az egyik emberrabló is. A kedvessége zavarba ejti Brittet. Mason vajon ellenség? Vagy szövetséges?
Vélemény: Az írónő megmutatta, hogy egy másik műfajban is nagyot tud alkotni. Sokan nem szerették a Csitt, csitt angyalos sorozatát, én viszont bátran bevallom, hogy nagyon szerettem a kisebb hibáival is. Az viszont tény, hogy ez a könyve, a Tükörjég sokkal jobb, annak ellenére, hogy nem ugyanarról a műfajról beszélünk. Míg a Csitt, csitt egy romantikus, fantasy YA, addig a Tükörjég egy thriller YA (bár annyira nem volt YA-s). Az izgalmat itt nem a mitológiai vagy fantasy szál adta, hanem a lehető legegyszerűbb dolog: az emberektől való félelem, a természetnek való kiszolgáltatottság érzése és a bizalom kérdése. Borzasztó érzés rádöbbenni, hogy valaki elárult és arra is, hogyha egészen másnak hitted, mint aki valójában.
Nagyon nehéz spoilermentesen írni a regényről és nem is szeretném lelőni a poénokat, hiszen pont ez adja a regény legerősebb vázát. Ez nem az a típusú könyv, amit újraolvas az ember, mert az első olvasással elveszíti az izgalomfaktorát. Ha már a kulcsfontosságú tények ismertek, akkor nem lesz izgalmas vagy érdekes, maximum az érzelmi szál. A fülszöveg nagyjából el is meséli a történet azon részét, amit még meg lehet osztani anélkül, hogy valami lényegi infót árulna el. Én csak annyi kiegészítést tennék hozzá, hogy Britt nem egyedül, hanem az elkényeztetett, gazdag kis fruska barátnőjével, Korbie-val indul útnak, hogy ez utóbbi családjának tulajdonában lévő házban töltsék el a tavaszi szünetet. Míg Britt arra készül, hogy túrázni fognak, addig Korbie inkább csak szolidaritásból tart vele, hiszen a legjobb barátnőjével nemrég szakított méltatlanul a bátyja, Calvin. Ahogy az lenni szokott a regényekben, Calvin is részt fog venni a tavaszi szüneti túrában, mint gardedám, és ennek Britt egyáltalán nem örül. Majd mégis. Úgy tervezi, hogyha Calvin újra kikezd vele, akkor mindent megbocsát a fiúnak, de nem fogja könnyen adni magát. A romantikus elképzelések azonban hamar hamvukba halnak, hiszen a nagy viharban Britt és Korbie el se jutnak a nagy házig, megakadnak valahol az úton és menekülniük kell, ha nem akarnak a kocsiban megfagyni. Se élelem, se telefon, se fűtés, semmi sincs, ami segíthetne rajtuk, így gyalogolniuk kell abban a reményben, hogy valahol csak találnak egy házat. Találnak is.
A semmi közepén lévő házban életet találnak. Két jóképű srác nyit nekik ajtót, Mason és Shaun. Míg az előbbi mindenáron ki akarja őket penderíteni, akár annak árán is, hogy fagyhalált halnak, addig az utóbbi nagyon szívélyesen fogadja őket. Britt nem érti, hogy Mason, akivel már korábban találkozott egy benzinkúton és aki kisegítette őt egy ártatlan hazugsággal az exe, Calvin előtt, miért lett ilyen ellenséges hirtelen és miért tagadja, hogy ismerik egymást. Hamarosan kiderül, hogy a lányok a lehető legrosszabb helyen akarnak menedékre lelni. A két srác körül valami nagyon nem stimmel, Shaunnak fegyvere van, hirtelen a lányok ellen fordul, ráadásul Britt az egyik raktárnak kinevezett szobában egy ládában megtalálja egy mumifikálódott lány holttestét, aki feltételezhetően egy sorozatgyilkos áldozatainak valamelyike. Korbie-t hátra hagyva Brittnek kell levezetnie a menekülő fiúkat a hegyről, elkerülve a járhatóbb utakat és közben ki kell találnia, hogy miként szökhetne meg, mert biztos, hogy nem fogják életben hagyni, hacsak nem az erdő és a hó fog vele végezni előbb. Abban reménykedik, hogy az exe, Calvin meg fogja őket találni. A szökésre azt látja megoldásnak, ha közel kerül Masonhöz, aki mintha segítené őt titokban.
Hogy érzékelni lehessen Britt mekkora bajba került, azt is tudni kell, hogy milyen az ő személyisége. Valahol gyerekkori önmagamat láttam benne, leszámítva azt, hogy én nem voltam gazdag és nem gazdagok között mozogtam. Britt világ életében a férfiakra támaszkodott és mással se foglalkozott, csakhogy a kis rózsaszín világát egyben tartsa. Előbb az apjára támaszkodott, majd a fiútesójára, később Calvinra, a pasijára, önállóan szinte képtelen volt bármit is megtenni. Miután Calvin méltatlanul elhagyta, akkor kezdett egy kicsit a saját lábára állni, de az még csak pár hónappal a regénybeli események előtt kezdődött. Akkor kezdett el felkészülni nulláról egy hatvan kilométeres túrára és ugyan elég jól felkészült, közel sem lehet azt mondani, hogy annyira profi lett, hogy egy hóvihar közepette egy erdőn át, ismeretlen terepen végigvezessen két férfit, akik halállal fenyegetik. Korbie meg még haszontalanabb, ő még mindig a férfiakra támaszkodva éli üresfejű, buta liba életét, egy konzervet sem képes kinyitni és meg van róla győződve, hogy minden férfi azért született meg, hogy a lábai előtt heverjenek.
Gyerekkoromban először én is apámon csüngtem és rá hagyatkoztam, legkisebb gyerekként hozzászoktam ahhoz, hogy a két bátyám kedvence is én vagyok, továbbá még fiú unokatesókkal és fiú haverokkal áldott meg az élet. Bár nem voltam hercegnő, de valahogy az volt a természetes, hogy a fiúk megvédenek és gondoskodnak rólam, és az eszembe se jutott, hogy ennek máshogy kéne lennie. De míg én megtanultam tőlük, hogyan is védjem meg magam és hogyan gondoskodjak magamról, majd másokról is, addig Britt még mindig a csajos világában élt. Ilyen idős koromra már kiábrándultam az illúziókból, és mivel nálam ez megtörtént, nagyon is át tudtam érezni, hogy milyen lehetett Brittnek, hogy rászakad a világ. Végig együtt tudtam vele érezni, akkor is, amikor titkon vágyott arra, hogy a srácok mindjárt kijelentik, hogy a pisztoly csak játék és vicc volt az egész, de közben ez a pillanat nem érkezett el. Át tudtam érezni, hogy mennyire rossz lehetett rájönnie, hogy a barátnője mégse barát a bajban, semmivel se erősebb nála a másik, sőt, sokkal gyengébb. El tudtam képzelni, hogy milyen lehet neki rájönni, hogy senki sem fog rajta segíteni, magának kell megoldania mindent. Egyébként le a kalappal a karakter előtt, én már rég halálra fagytam volna abban az erdőben. Pl. arról se volt fogalmam, hogy a gyanta jól ég. Az egész egy túlélő táborra emlékeztetett és elég sok dolgot megtudtam a túrázásról, az más kérdés, hogy sose járok ilyen helyekre és nem igazán veszem hasznukat.
A thriller szál nagyon izgalmas volt és tetszett, hogy meg tudott lepni. Össze-vissza kombináltam mindent mindennel, de végül sikerült az írónőnek meglepnie, mert olyan fordulatokat rakott a regénybe, hogy az állam a padlón volt. Megmondom őszintén, hogy egy YA thrillertől nem vártam ilyen fokú izgalmakat. A gyilkos személyétől pedig oda- meg vissza lennének a pszichológusok. A pszichológiai vonal is nagyon erős volt.
Nagyon tetszett Britt és Mason viszonya is. Borzasztó érzés lehet, amikor egy olyan emberhez vonzódunk, aki egyben az életünkkel is fenyeget. Akiről nem tudjuk eldönteni, hogy hogyan viszonyul hozzánk, akin nem lehet kiigazodni. Britt gyakran emlegeti azt is, hogy Stockholm szindrómája van és a halálközeli élmény tehet arról, hogy vonzódik a sráchoz. Végig őrlődik azon, hogy most helyes-e ez a vonzalom vagy sem. Önmaga sem tudja eldönteni, hogy szökni akar vagy inkább Masonnel akarna maradni. Nem akar egyszerűen egyedül maradni a fagyos erdőben, nem bírná ki. Mason annak ellenére, hogy az elrablója, azért mégis egyfajta biztonságot nyújt. Én nagyon szurkoltam nekik és nem csodálom, hogy belezúgott Masonbe, nekem is felkerült a fiktív szerelmeim listájára. Annak ellenére, hogy már csakis magamra támaszkodok, megmaradt az bennem, hogy imádom a gondoskodó pasikat, talán ez a legnagyobb kritérium, ami meg kell hogy legyen bennük, a többi már csak kiegészítő dolog. Masonben pedig bőven ott volt a gondoskodás és emellé piszkosul férfias maradt. Mindettől az őrlődéstől, ami Brittben végbement nagyon érdekes volt az érzelmi szál a regényben.
Összességében meglepően jó volt ez a regény, egy szuszra kiolvastam, annyira izgalmas volt. Ha nem éppen a gyilkos kilétén járattam az agyam, akkor az emberi viselkedésen úgy általában. Becca Fitzpatricknak sikerült lenyűgöznie. Szerintem YA-k közül még nem is olvastam ennyire jól összerakott thrillert, bár az epilógust kivágnám belőle, az túl cukrosra sikerült és egy kissé tönkre vágta a hangulatot. Illetve ez "gazdag kölykök vagyunk, de nekünk is vacak az élet" dolgot sem értettem. Túl amerikai és túl elrugaszkodott volt a valóságtól, de attól még teljesen jól elszórakoztatott.
__________________________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Kedvenc: Mason, Jude
Tetszett: hogy végig feszült volt a hangulat, nagyon olvastatta magát
Nem tetszett: az epilógus
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Oldalszám: 380 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
__________________________________________________________________________________
Nyereményjáték
A könyvben fontos szerepet kap a hegymászás, ezért a játékunkat is erre hegyezzük ki, és az alpinizmus főbb kellékeit kell kitalálnotok a leírás alapján. A megfejtést a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok. Sok szerencsét!
„régen kender- vagy manilaros volt. Ezek rothadásmentesek és a hegymászó esetleges esésekor tompítják a sebességet.”
A győzteseket e-mailben értesítjük, ha 72 órán belül nem jön válasz, sajnos újra kell sorsolnunk. A kiadó csak magyarországi címre tudja kiszállítani a könyveket.
a Rafflecopter giveaway
__________________________________________________________________________________
További állomások
01/05 Deszy könyvajánlója
01/07 MFKata gondolatai
01/09 Media Addict
01/11 CB Olvas
01/13 Könyvszeretet
01/15 Dreamworld
__________________________________________________________________________________
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése