Katja Millay - Nyugalom tengere (The Sea of Tranquility)

  A Blogturné Klub újra egy nagyon hosszú turnéra indul, ezúttal Katja Millay: Nyugalom tengere című regényét szeretné Nektek bemutatni 13 bloggerének segítségével - június 10 - 22 között.


 Az értékelések és extrák mellett, a már megszokott játék sem marad el, ha ügyesek vagytok, akkor a blogturné végén megnyerhetitek az egyik példányt a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott 3 könyvből. 

Katja Millay - Nyugalom tengere (The Sea of Tranquility)

Miért pont ez? A könyv már rajta volt az angol várólistámon, de mire eljutottam volna odáig, hogy elolvassam, megjelent magyarul. Rögtön rácsaptam. :)

Fülszöveg: A két és fél évvel ezelőtti, kimondhatatlan tragédia óta Nastya Kashnikov csupán az árnyéka régi önmagának. Másik városba költözik, elhatározva, hogy titokban tartja sötét múltját, és senkit sem enged közel magához. Terve azonban kudarcot vall, amikor azon kapja magát, hogy megmagyarázhatatlanul vonzza az egyetlen személy, aki ugyanolyan elszigetelt, mint ő maga: Josh Bennett. Josh története nem titok. Minden szerettét elveszítette, így tizenhét éves korára senkije sem maradt. Akinek a neve egyet jelent a halállal, azt mindenki igyekszik elkerülni. Nastya kivételével, akit nem riaszt el a fiú, sőt, előbb-utóbb élete minden területére bebocsátást nyer. Ám miközben a kettőjük közti tagadhatatlan vonzalom egyre erősödik, Joshban felmerül a kérdés, vajon megtudja-e valaha is Nastya titkát – és hogy egyáltalán meg akarja-e tudni. A Nyugalom tengere gazdag, erőteljes és zseniálisan kidolgozott történet egy magányos fiúról, egy érzelmileg sérülékeny lányról és arról a csodáról, ha kapunk még egy esélyt. 

Vélemény: Aztakutyamindenit! Ez a könyv rendesen a padlóra vágott, el is sírtam magam, pedig nem szokásom könyveken sírni. Nem is a műfajom a dráma, de most mégis kivételt tettem. A könyv nagy vonzereje a témája volt. Az elszigeteltséget nagyon is át tudom érezni, bár vannak írók, akik csak vakon játsszák ki ezt a kártyát, mert marketing szempontból csalogató. Katja Millay viszont nagyon is tudja, hogy miről beszél a regényében. Egyszerűen letaglózott az írásmód és a történet is, a legelejétől kezdve. Igen, a könyv tempója lassú, de annyira szép, hogy fel is adtam az idézetek kigyűjtését. Szinte a könyv háromnegyedét idézni tudnám.

  Nastya karaktere és stílusa rögtön magával rántott. Mindvégig tudni lehetett, hogy valami borzasztó dolog történt vele, de konkrétumok csak a könyv végén derülnek ki. Az ő tragédiáját apránként tudjuk meg. Egyszerűen nem bírtam letenni a könyvet, pedig hosszú és lassú, de annyira szépen megírt, hogy engem is bevont abba az elszigetelt közegbe, ahol a karakterek mozogtak. Mindent át tudtam érezni. A lány fájdalmát, az önkéntes némaságot, az írást, a sütést, a futást, a fura hobbit. Azt, hogy miért van ezekre szüksége és hogy igenis enyhítik a fájdalmat, legalább egy kicsit, csak pár órára. Nastya próbálja magát összeszedni, de ha valaki ennyire szarul van, akkor nehezen megy.

  Azt is meg tudtam érteni, hogy fél, egyszerűen retteg. Ugyanez volt Josh esetében is. Az ő tragédiáját már korábban megismerjük. Elvesztette az egész családját és ezért fél az emberi kapcsolatoktól. Teljes mértékben meg tudtam érteni, hiszen én is azt vallom, hogyha nincs senkid és semmid, akkor nincs kit és mit elveszítened. Bár ahogy nekem is, neki is meg kell tanulnia, hogy ez nem így működik. A kapcsolatokra igenis szükség van, az ember társas lény. A találkozásuk sorsszerű volt. Mind a ketten sérültek, így könnyebben megértik egymást.

  A legszebb az egész könyvben a kapcsolatuk kialakulása volt. Szépen, lassan, semmit se erőltetve, apránként megszokták egymás jelenlétét. Rengeteg időt töltöttek azzal, hogy csendben figyelték egymást, ahelyett, hogy beszéltek volna egymással. Ilyen furcsán még nem láttam embereket megismerkedni. Általában bemutatkozással és beszélgetéssel történik meg a gyors információcsere: család, munka, hobbi, stb. Ők ehelyett csak figyelték egymást és így jutottak ezekhez az információkhoz.

  Mind a ketten sokáig hallgattak a tragédiájukról, kerülték a témát, hiszen nagyon jól tudták, hogy a sérült emberek nem igazán szeretik az erre vonatkozó kérdéseket. Ők csak figyelték egymást és hagyták megtörténni a dolgokat úgy, hogy közben a nagy rózsaszín elefánt ott volt a szobában mindvégig. Ennek ellenére segítették egymást és sikerült meghittséget teremteniük.

  A többi karakter is magával ragadott, főleg Drew és Clay. Drew egy szerethető seggfej, Clay pedig egy jópofa srác. Mind a két srácban volt valami, ami felkeltette Nastya érdeklődését és nem romantikus értelemben. Mind a kettőben volt valami, amire a lánynak szüksége volt. Kimondottan tetszett az is, hogy a könyv kihangsúlyozta mindegyik karakter erősségét. Az írónő ezzel azt üzeni, hogy mindenkiben van valami, amihez tehetsége van. Clay kitűnően rajzol, Nastya nagyon jól játszott a zongorán, de most már a futásban sikeres, Josh piszok jó asztalos munkát végez. Nem feltétlenül a művészi tehetség a lényeg, hiszen Drew-nak a csajozás a tehetsége, Drew anyjának pedig a szeretet. A lényeg, hogy mindenkinek van tehetsége valamihez és ez nagyon fontos tud lenni. Hiszen ez a tehetség határozhat meg minket. Ez lehet az egyik legnagyobb fegyverünk az életben. Ebbe tudunk kapaszkodni, akármennyire rossz is az élet. Ez ad állandóságot.  

  A tragédiák és a szűnni nem akaró fájdalom mellett még tetézik is a bajokat. Próbálnak valahogy kikecmeregni a sok mocsokból, de mintha az lenne megírva számukra, hogyha jót is akarnak tenni, akkor is úgy alakulnak a dolgaik, hogy csak rontanak a helyzeten. Mégis gyönyörű volt a kapcsolatuk és a nyálas romantika teljesen kimaradt. Ennél sokkal erősebb érzelem volt köztük. A Szükség. 

  Életem egyik legjobb olvasmánya volt. Rengeteg érzelem van benne, szépen van megírva és tragikus, de gyönyörű a történet. Ez tipikusan egy megosztó könyv. Akit elkap a hangulata, vagy érzett már hasonló szűnni nem akaró fájdalmat és a Szükséget, az imádni fogja.

________________________________________________________________________________________________

Történet: 6/5 pontból

Kedvenc: Nastya, Josh, Drew

Tetszett: az egész!

Nem tetszett: -

Fordító: Komáromy Zsófia

Oldalszám: 496 oldal

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Megjelenés: már megjelent

________________________________________________________________________________________________

  Nyereményjáték

 “Nagyon érdekelnek a nevek. Gyűjtöm őket, az eredetüket és a jelentésüket. Neveket gyűjteni könnyű: nem kerülnek semmibe, és nem foglalnak sok helyet. Szeretek neveket olvasgatni, és úgy tenni, mintha mindegyiknek jelentése volna.” 

  A főszereplő, Nastya hobbija a keresztnevek gyűjtése, így mi is ezt választottuk játék gyanánt. Kiválasztottunk 13 magyar eredetű keresztnevet és ezeket kell összegyűjteni a blogokon található leírások alapján. Minden blogon egy keresztnevet kell kitalálnotok és beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába.

Játékszabályok:

1.) Kedveld a Blogturné Facebook oldalát! (KÖTELEZŐ) 

2.) Kedveld a Vörös Pöttyös? Szeretem Facebook oldalát! (KÖTELEZŐ) 

3.) Írd be a helyes megfejtéseket! (KÖTEZELŐ) 

4.) Oszd meg a turnét! (NEM KÖTELEZŐ) 

A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket kérjük, hogy 72 órán belül vegyék fel a kapcsolatot velünk, utána új nyertest sorsolunk. 

“Régi magyar férfinév, jelentése: nagy, győzelmes, erős, magas.”

a Rafflecopter giveaway ________________________________________________________________________________________________

A turné többi állomása  

06/10 - Deszy könyvajánlója

06/11 - Angelika blogja
06/12 - Kristina blogja 
06/13 - Always Love a Wild Book
06/14 - Book Heaven
06/15 - Könyvszeretet
06/16 - Szilvamag olvas
06/17 - Kelly és Lupi olvas
06/18 - MFKata Gondolatai
06/19 - Nem harap a...
06/20 - Dreamworld
06/21 - Media Addict
06/22 - Roni olvas
________________________________________________________________________________________________